Autó a közömbösöknek
Áldom a jószerencsémet, hogy nem kell marketing-anyagokat gyártanom a Volkswagen Tiguanhoz, mert valószínűleg csúnyán megszívtam volna. Vagy letudtam volna annyival, hogy: Csak önnek készítettünk egy kisebb, olcsóbb, szerényebb képességű Touareget, ha netán sokallaná annak 15 milliós alapárát. Tessék, nézegessen képeket Ön is!
Persze a valóságban ezzel valószínűleg páros lábbal rúgtak volna ki, ezért nem is csinálom. Vannak erre profik, készítsenek snájdig kis promóanyagot ők. Majd elrakom a többi közé, mert teljességgel szükségtelen.
A Tiguan ugyanis az az autó, amit már akkor ismer az ember, amikor felé lépked a parkolóban. Pontosan tudja, milyen lesz belül, füle már megszokottként üdvözli az ajtócsapódást, a motorhangot, agyában megfogalmazódik a jó szó, ahogy meglátja a hétfokozatú DSG előválasztó karját. Mint karácsonyfa alatt az anyós csomagja: norvégmintás pulóver és zokni.
Nem baj, mindenképpen hasznos ajándék, ahogy a maga módján hasznos egy dízel Tiguan is, de meglepetést ne keressünk, ez nem erről szól.
Már maga a formája is uniszex, főleg az oldal- és hátulnézete. Semmi vakítóan nagy formai bravúr, az ember retinájában olyan maradandó nyomot hagy, mint a vasárnapi húsleves. Cserébe nem bántó, szinte elegáns, megnyugtató és bizalomgerjesztő.
Mondjuk az orrával nem voltam kibékülve, de ez már csak az én hülyeségem lehet: nem értem, miért kell 2011-ben minden létező autónak a lehető legzordabb ábrázatot rajzolni? Ez a Tiguan is most megkapta az egyen-VW-pillantást, amitől az előttünk haladóban vigyázzba állna reggeli is, ha nem szokta volna még meg, hogy manapság egy nyeszlett 1.4-es Chevy Aveo is úgy feszedezik az úton, mint egy Lamborghini Countach.
Na mindegy, a szigorú nézés megvan, középen a VW-tányér, nagy baj nem lehet, legjobb esetben Touaregnek nézik majd, rosszabbik eset nincs is, hiszen mindenki tudja: nem bóvli, olcsó autó: ez egy városi terepjáró. Ami persze önmagában legalább akkora hülyeség, mint a műhajzselé, de már megszoktuk. Ehhez persze hozzájárult a tény, hogy mára már a korai SUV-ok szinte összes, negatív tulajdonságát sikerült annyira háttérbe szorítani, hogy egy személyautóhoz képest semmilyen kompromisszumot nem kívánnak.
Főleg, ha ilyen emberi méretűek, mint ez a Tiguan. Szerintem ez még épp az a kategória, ami nem vált ki azonnal ellenérzéseket a többi közlekedőből. Nem foglal több helyet, mint egy Octavia, nem is magasabb, mint egy kisáruszállító. Sem előbbi sem utóbbi nem zavar senkit, miért zavarna a Tiguan? Na ugye?
