A rózsaszín virágos dizájn a beltérben is visszaköszön. Rózsaszín az ajtónyitó, a váltógomb varrása, az ülések szegélye, a virágminták pedig ott figyelnek a kellemes tapintású ajtókárpiton és a szőnyegeken. Női léptékben kényelmes. Én nagyon jól elfértem, minden irányba kényelmesen nyújtózkodhattam, az ülések kiválóan állíthatóak. De nem árulok el titkot azzal, hogy nem óriásoknak tervezték: az átlagosnál magasabb utasoknak lehet problémájuk a belmagassággal.
A kategóriában több kisautó készül ötszemélyesnek, de a francia tervezők bölcsen úgy döntöttek úgy, hogy a Twingo csak négyszemélyes legyen. Négy főnek pont elég a hely, hátul hárman már csak nyomorogva férnének el. Hátsó utasaim egyedül a háromajtósságra panaszkodtak, illetve az ebből adódó nehézkes beszállásra, egyébként paradicsomi kényelemről áradoztak. Igen ám, de ilyenkor a csomagtér miniatűr méretűre zsugorodik. Szerencsére a hátsó ülések tologathatóak, ledönthetőek, így addig variálhatunk, míg egy közel 1000 literes csomagteret nem kapunk, amivel akár a lapra szerelt bútoraim hazaszállítását is simán vállaltam volna.
Örömmel fedeztem fel a sok praktikus kütyütartót, amiből egy nőnek sosem elég. Nem hordok sminkkészletet az autóban, a mekis menüt is ritkán kell az ital- és egyéb tartókban elhelyeznem, tény, hogy nem árt, ha van hova pakolni. Egyedül az a zöld gumiizé nem nyerte el a tetszésemet a kormány mögött, amivel a pikkelyesek és tollasok közötti evolúciós átmenetet próbálhatták rekonstruálni a tervezők. Amellett, hogy néha roppant zavaróan tükröződik a szélvédőben, könnyen koszolódik, és koszosságából ítélve körülményesen tisztítható; nem nézett ki valami bizalomgerjesztően. De kétségkívül nagyon egyedi és jópofa akart lenni.
Kedvencem a napfénytető. Az a zseniális napfénytető! Ilyenkor télen különösen nagy öröm: napfény, kék ég, felhők, és még több fény! Ezek után már elképzelni sem tudom az életet tetőablak nélkül. Négy különböző állásban nyitható. Zseniális az áramlásterelő, ami szúnyoghálóként is funkcionál; franciásan ötletes megoldás. Így nem ugranak be a szúnyogok, lódarazsak és egyéb nemkívánatos lények, a frizura is tart, a hátsó utas sem kap huzatot. Sajnos mindez nem része az alapfelszereltségnek: 225 ezer forintért élvezhetjük.
A legeslegelső benyomásom amikor elindultam vele, az volt, hogy: úristen, milyen jó a kormányzása! Nem mondom, hogy nem azért, mert régi rozsdaboglyákhoz vagyok szokva. De a Twingo kormányereje pont megfelelő, se nem könnyű, se nem erős. Jól lehet vele kanyarodni, manőverezni. A második észrevételem már nem okozott ekkora eufóriát: a Twingo iszonyatosan ráz. Futóműve kőkemény. Minden egyes úthibán úgy megy keresztül, hogy azt hiszem, mindjárt szétesik, és benne én is. A pici kerekű Aprio robogómhoz tudnám hasonlítani, ami a fővárosi utakon hasonló élményt nyújt - egy igazi lélekvesztő.
A Twingó habcsók testéhez, ami meglepő módon 980 kg-t nyom, egy 1,2 literes 75 le-s benzines motor társul. A 75 le-s motor elég kellene legyen egy ekkora autóhoz, szó szerint repülnie kellene vele. De valószínűleg kicsit balul sikerült a váltó nyomatékkiosztása, ezért kifejezetten gyengének érződik. Szerintem gyorsulhatna jobban is, de alapvetően a városi közlekedésre, amire tervezték, teljesen megfelel.
Országúton annyival rosszabb a helyzet - megjártam vele Dabast és Visegrádot is - hogy 90 km/h felett borzasztóan hangos, már 10-es hangerőnél sem hallani a rádiót a gumi és a menetszél zaja miatt. Viszont a tempomat-funkciót nagyon élveztem, ahol csak tudtam, használtam. A kézzel való gázadás nagyon tetszett, tisztára, mint a repülőkben, ráadásul a gyorshajtástól sem kellett tartanom, hiszen az elektronika figyelt helyettem.
Műszerekre és elektronikai kütyükre amúgy nem vagyok háklis, van benne légkondi, MP3, bluetooth, CD lejátszó és USB, több nem is kell. De azt nagyon furcsának találtam, hogy a sebességmérő a középkonzolon kapott helyet, a kormányra egyedül egy fordulatszámmérőt biggyesztettek.
Megemlíteném még a kemény kuplungot: a benyomása felér egy lábizomerősítő gyakorlattal. Ez még önmagában nem lenne tragédia, pláne egy női autóról beszélve. Kellemest a hasznossal. De akkor kérném a tervezőket, hogy a jobb oldali pedált is keményítsék be, nehogy a jobb lábunk kis satnya maradjon, míg a bal strucckakasi szintre erősödik.
A fogyasztása vegyes használatban kevesebb, mint 6 l-re jött ki, amivel nagyon elégedett voltam.
A Twingo ár-érték arányban kétségtelenül jó választás a többi nőknek szánt kisautóval összehasonlítva. A Renault Miss Sixty változatért 2 790 000 Ft-ot kérnek, kb 300 ezer forinttal többet, mint a sima Trend kivitelért. Talán ez már pont annyi, hogy kétszer is meggondoljuk, kell-e nekünk virágos motorháztető és rózsaszín váltógomb.
Hozzáteszem, én már teljesen megértem, akinek kell. A teszthét leteltekor fájó szívvel vettem búcsút a kis rózsaszín autótól, mert hibái ellenére, amik megszokhatók, nagyon megszerettem.
Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!
