Menetpróba: Mercedes-Benz SL 500 Edition 1, 2012

Ezekhez képest mi az a 700 newtonméter?

Pedig már ennyivel is úgy megy, mint szike a lágy testrészekben, és a villanyszervós kormány meghökkentően jól találja el, az adott tempónál mit érez az ember sebészi pontosságú kormányzásnak. Igaz, a középállás környékén mintha kicsit túlzón akarna agilisnek tűnni, aztán egy picit elérzéketlenedik, majd utána következik a durván jó kanyarodás. Erőből, hátsókerék-hajtással.

A hangja visszafogott, de azért nem halk, ha odalépek neki. Hátborzongató V8-as zene ez, – feltételezem, hogy az őslényordítást az AMG-k produkálják, felárral arányosan. Az a fura egyébként, hogy az okosok szerint a turbó megeszi a hangot – hát ez nem.

És közben 4,6 alatt van százon.

Rohadt mélyen ülök. Az ülés, ha előremozgatjuk a váll-résznél lévő gombokkal, rengeteget emelkedik, majd hátrafelé visszatottyan a helyére. Annyira intelligens a vezérlése, hogy amikor már a tetőkeretnek tolnánk a fejtámaszt, beljebb húzza azt. Leesett az állam – persze mindezt azért, hogy még lejjebb üljünk. Mi, az autó nem alumínium részei.

Ilyen alacsonyról tényleg csak egy nagy asztalt lát az ember maga előtt, oldalt egy-egy levegőrostéllyal, ami nem sok támpontot ad manőverezés közben, viszont meghökkentő, hogy mennyire kis helyen lehet forgolódni ezzel az elég hosszú kocsival. Igaz, ettől még kötelező a tolatókamera is a radar mellé, mert hátra aztán végképp semmit sem látni. Esetleg a beparkoló automatika.

Úgy tűnik, a karosszéria tényleg merev, nem remeg, igaz, ebben szerepet kap az ABC-nek (Active Body Control) hívott aktív futómű – ez feláras –, de zseniális. Az acélrugók mellett hidraulikus munkahengerek dolgoznak, és úgy játszanak az erőkkel, hogy kiegyenlítsék a gyorsítás, a lassítás és a fékezés mozgásait. Nagyon durva, ettől az ember alig tud különbséget tenni a kanyarsebességek között, annyira rezzenéstelenül megy az íven a kocsi, épelméjű tempóval. Ha gáz van, és mondjuk fékezni kell közben, a fékerőt úgy osztja el az ESP a kerekek között, hogy a kormányzás irányába ható nyomatékkal segítse az úton maradást.

Persze az ESP-nek vannak viccesebb üzemmódjai is, de Csikós azt mondta, hogy az SL-hez nem illik ez a hülyegyerek-tempó. Szerintem igen, úgyhogy kicsit azért megforgattam a tengerparton. Bocs.

Igaz, arra gondoltam közben, hogy nem szívesen törném össze. Milyen drága lehet kilakatolni, aztán meg ott van a mélynyomó is, aminek elronthatnám a hangzását. Igazság szerint minden frontális ütközés lényegesen enyhébb kimenetelű, a Pre-Safe rendszernek köszönhetően, amely akkor is fékez, ha a vezető nem, igaz, csak akkor, ha a radar szerint elkerülhetetlen a baleset. Hurrá, vigyáz magára az autó!

És a végén elvégeztem egy tesztet, amit minden drágább nyitott autónál elvégzek: ablakmosás nyitott tetővel. Olcsóknál nem, mert ott többnyire garantált a fürcsi. Az SL-nél azt sem tudtam, honnan jön a víz, csak azt, hogy jön, de ebből egy csepp sem jutott az utastérbe. Normál spricninek nincs nyoma, az az ablaktörlő lapát teljes hosszában alakították ki azt a zuhanyt, ami csak az üveget fürdeti meg. (A gyári galéria pár képén látszik, hogyan.)

És bocsánat, ha nem lett volna eddig tiszta, az SL 500-ast az Év Autója zsűrijének tesztrendezvényén, a Tannistesten vezettük, ahogy már rengeteg újdonságot. Azóta is azon töröm a fejemet, hogy a fenébe került oda az a két SL (volt egy piros is), hisz a zsűri szempontjai között a széles rétegek számára való elérhetőség is fontos szempont, márpedig ezen az SL megbukik, még a 350-essel is. Mindenesetre elkezdtem fűteni Csikóst, hogy szavazzon csak rá bátran, rögtön a GT86 után rakja be a második helyre a rangsorban, hátha... Elvégre a „széles tömegek” nagyon szubjektív fogalom. Vagy máshogy látod?

Mentél volna szívsebésznek, most nem akadékoskodnál.