Most szerettem meg az Insigniát. Most jött el az a pillanat, hogy tényleg tudja, amit ígér. De a kombiban továbbra sem találom a csomagtartó litereit, tartsanak velem, keressük együtt! Ugyanitt infotainment-forradalom, vagyis a rádiót összesen négyféleképpen kezelhetjük. Ez már elég, nem?
Az Insignia megítélése nehéz kérdés, mert ha az ember azzal cseszi el az idejét, hogy műszaki adattáblázaton keresztül akarja megismerni, hamar leszűri, hogy nem jó autó, viszont takarékos. Ezzel szemben eddig azt érezhettük, hogy jó, csak nem fogyaszt keveset. Valamiért akkor sem, ha Ecoflex. Lövésem sincs, miért. Már 2008 táján is nagyon furcsa volt, hogy az első dízel Insignia nem tudott 8,4 literes átlag alá menni, mert a TDI-k, HDI-k, TDCI-k lazán eljártak 6-7 liter között, ha nem tolták ki a szemüket. Mellesleg jóval halkabbak is voltak, mint az Opel.
Most, hogy lassan megszokjuk, hogy a ráncfelvarrások némi kozmetikázásban merülnek ki, az Insignia alaposan megváltozott. Még ha nem is úgy tűnik, leszámítva elöl-hátul egy kis krómot. Na meg azt, hogy kicsit áramvonalasítottak rajta, így a kombi légellenállási alaktényezője 0,28, amivel a hasábok uralta mezőnyben ő a király. Egyébként párás időben a vízcseppek látványosan felrajzolják az áramlást az Insigniára, gyönyörű, szinte párhuzamos vonalak futnak még a tükrökön is. Hiába, az Opel mindig is értett a szélcsatorna kezeléséhez, egyébként az Insignia szedán legvirsligumisabb verziója 0,25-ös cw-vel még durvábban jó, de a kombitól ez is szenzációs érték.
Egy-két dolgon viszont a modellfrissítés sem segít, hisz' a méretek és a súly adottak. Igazi ritkaság, hogy mázsákat faragjanak le egy típus súlyából (tán az Alfa 159 az utóbbi évtizedek egyetlen kivétele), az Insignia is megmaradt az ólomsúlyban. Az Ecoflex kombi például 1650 kilós. A mai vetélytársai tényleg lényegesen könnyebbek nála, de úgy tűnik, ez már így marad, amíg le nem cserélik az Opelt. Ha igazán szemét szeretnék lenni, ideírnám a dízel Mazda 6 kombi tömegét: 1380 kiló, és az tágasabb autó, nagyobb csomagtartóval. De ha a kategória átlagát nézzük, akkor is illene másfél tonna alá lefogyasztani.
Mégis csoda történt. Mert ha 1650 kiló, ha nem, és nagyjából ugyanaz a motor is van benne, mégis elkezdett normálisan fogyasztani. Tartok tőle, hogy ugyanez az Ecoflex egy háromszáz kilóval könnyebb kocsiban tényleg szélsőségesen takarékos lenne, de én már annak is örülök, hogy hozza a kategória átlagát. Gyakorlatilag 6,4-6,6 l/100 km volt az átlaga tankolás alapján, de úgy néztem, a maximális fogyasztása sem volt több 7,5-nél, a minimum pedig országúton lazán 6 liter alatti. Ez az, amit elvárhatunk egy ekkora dízel kocsitól – nem a 3,9 l/100 km, amit a szabványos mérésen kihoztak. El sem bírom képzelni, hogyan. Az igazsághoz tartozik, hogy a városi vánszorgás kimaradt, mivel az utóbbi hetekben Budapest kiürült , de higgyék el, az Insignia előző dízelei meg sem közelítették ezeket az értékeket. Már megérte átdolgozni a motort, és rendesen megírni a vezérlőszoftvert.
Gondolom a flottamenedzserek most megnyalják a szájuk szélét, hisz' az Insignia tipikusan cégautó, amiből évente több száz fogy, és ha csak tíz százalékkal kevesebb pénz folyik el az üzemanyag-kártyákról, már jó. Viszont azt is el kell ismerni, hogy az Insignia nem a legtágasabb. Így aki már 190 centi fölötti, biztosan alacsonynak érzi a plafont a nyitható üvegtetős változatban, és mögötte sem marad sok hely. De hát ez van, legalább az ülést eléggé hátra lehet tolni és a kormányt is jól ki lehet húzni. Mindez a jó forma ára. Mert az Insignia tényleg az egyik legvonzóbb a műfajában, nem mondom, hogy az Alfákkal vetekszik a szépsége, de a tömegautók közül mindenképp maradandó alkotás. Más kérdés, hogy még a kombiból is alig lehet hátralátni.
A tolatókamera nagy segítség, mert figyelmeztet a keresztirányú forgalomra (gondolom, radarral érzékeli), még a gyalogosok is kapnak egy nagy piros felkiáltójelet a képernyőn. A dologban csak annyi a bibi, hogy a kamera lencséje szutykos időben állandóan elkoszolódik, a VW nem véletlenül használ olyan kamerát, ami csak akkor fordul ki az embléma alól, amikor hátramenetet kapcsolnak.
Az Insignia kombi, pardon, Sports Tourer formájáról nekem mindig is a teherszállító repülők ugrottak be, mivel gyakorlatilag a teljes hátfala felnyílik, hasonló módon, mint a cargo-gépek orra. Csakhogy ide nem fér annyi dolog, sőt, még annyi sem, amennyi egy átlagos középkategóriás kombiba szokott. Nem csak egy Mondeo vagy egy Mazda 6 veri agyon raktérfogatban az Insigniát, de még egy sima Astra kombi is. A cikk végén lévő keretesben leírom, hogyan jött ki, mindenesetre az Insignia kombi csomagtartója, ha van mankókerék és mélynyomós Bose-hifi a kocsiban, mindössze 457 literes. És van alatta egy 27 literes üreg, ami kábé arra jó, hogy a csomagrögzítő háló tartozékait, meg a KRESZ-csomagot benyelje, oszt' cső. Más kérdés, hogy a rolót nem kötelező behúzni, és inkább legyen kisebb a padló alatti rekesz, de pótkerék nélkül én nem bóklásznék KK-Európában. A Bose-cucc meg olyan hihetetlenül jól szól, hogy csak na. Kit érdekel az az ötven liter? Rá kell dobni egy tetőbokszot, és kész.
Ettől függetlenül ez egy középkategóriás kombitól kevés. Egy Passat kombi csomagtartója minden trükk nélkül, teljes értékű pótkerékkel(!) 603 literes, a Škoda Octavia kombié 610 liter, egy Mondeóé 554, de még egy Astra kombié is megvan 500 literes, szintén pótkerékelhagyós trükk nélkül. Vagyis aki cuccolni akar, de szeretne pótkereket is, vegyen inkább Astrát. Már csak azért is, mert az 1550 literesre bővíthető, az Insignia meg csak a melléküregek figyelembe vételével tud 1530-at.
Ezt nem árt tudni, de azt sem, hogy az Insigniának elképesztően jó futóműve van, aminek kell a hely: a sok lengőkar, meg a terjedelmes segédváz miatt kellett megemelni a padlót. Így viszont tényleg az egyik legkezesebb és legjobban irányítható autóvá vált, iszonyatos tömege ellenére is. És hiába elektromos a kormányszervója, mégis képes normális visszajelzést adni az útról, aminek manapság nagyon kell örülni.
