Amennyiben egy modellfacelift párhuzamba állítható egy zenemű kottájával, és az autóipari előrelépés mértéke a zenei minőséggel analóg, úgy egy brutálisan tartalmas ráncfelvarrás Vivaldi mind a négy évszaka, az Audi Q3 faceliftje pedig a Boci-boci tarka.
Prémium kompakt crossover. Így, vesszők nélkül, mert ez már önálló kategória. Prémium, mert drága és jó, kompakt, mert kiscsaládi méret, és hát ugye crossover, mint 15 centis hasmagasság fölött lassan bármi. A Q3-on kívül vannak itt még ketten: a BMW az X1-gyel és a Merci a GLA-val, egyelőre kevesebb sikerrel. Az Audi igyekszik is összekötni a fejekben a Q3 és a piacvezető szavakat, még ha ehhez mindössze négyszázezret kellett is eladnia a kis SUV-ból. Kicsi piac, kicsi skalp.
Három éve, hogy az Audi beállította a tornasor végére a Q3-at. A forma már az elején sem volt nagy dobás, lényegében egy harminc centivel rövidebb Q5-öst kínáltak egy kategóriával lejjebb. A Q3 azóta még inkább beleszürkült a modellkínálatba, de az Audi most sem akarta megváltani vele a világot. A hozott építőkészletből frissítették a crossover-paletta alját. Talán okosan: a nagy dolgok ne egy ilyen halovány szegmensben történjenek. Majd amikor a Q7-et újragondolják, az akár lehet egy új irányvonal.
A külső képeket nézegetve nem tudom, ki találna tetszőleges szögből két különbséget az új és a régi Q3-on. Egy rejtvényújságban tökéletes szivatós feladvány lenne a sudoku alatt. Nem azért, mert annyi sincs, hanem mert ami van, az sem markáns. Kinek tűnt fel, hogy az első fényszóró alsó-belső sarkait átvariálták? Pedig az egyik legerősebb újítás, oka amúgy, hogy már az alapkivitel is LED-technikájú nappali menetfénnyel kiegészített xenont kap. És az megvan, hogy a hűtőmaszkon most vízszintesen futnak rácsok (kivéve az RS-t persze, ahol rácsmintában)?
Terjedelmét tekintve a rács a mindent verő újdonság, de a legügyesebbek azok volnának a karikázós játékon, akik a rács és a fényszórók között karikáznának. Igen, a fényszóró és a hűtőmaszk optikailag összenőttek.
Négyszázezres sátorral Ozorára
A müncheni bemutató leghangsúlyosabb újítása egy sátor volt. Bizony a nagy dolgok nem a Q3-ason történtek, még csak nem is az utasterében, hanem a csomagtartójában, egészen pontosan egy odavaló zsákban. A zsák egy közel tíz négyzetméteres sátrat rejt, amely felállítva az autónál is magasabb. A felfújható váz állítólag kézi erővel három perc alatt feláll, onnan pedig már csak rá kell dokkolni vele a csomagtérre.
Nagyon megnézném azt hazai értékesítőt, aki képes rámelegíteni ezt egy Q3-vásárlóra 1300 euróért. Főleg, hogy a sátor kiemelt célcsoportja a fesztiválozó fiatalok. Bármely tetszőleges magyar fesztiválon még ma is T3-as Transporterekből ordít a Nirvana a kampingben, de nem sokban különbözik a helyzet egy Glastonbury-n, vagy Rock im Parkon se, szóval kicsit sántít az elképzelés. A sznobok meg nem kempingeznek zenei fesztiválokon.
A sátor egyedül egy horvát kollégát érdekelt annyira, hogy lestoppoljon érte egy gyári embert a bemutatón. Egy adriai kempingben amúgy el tudnék képzelni vele pár éjszakát. A klíma is adná, de ennyi pénzből már levetett lakókocsit lehet venni mosdófülkével, hűtővel, ággyal. Igaz, az egy öreg, ocsmány fabódé, ez pedig mégiscsak profi dizájnmunka.
Az RS Q3-ra minden alkalommal képes rácsodálkozni a szakma. Sokáig volt egyedül a kategóriában (apró ültetett városi terepjárók). Hát most figyeljenek: az új RS-t felvitték 310-ről 340 lóerőre, mert, ha preztizst kell csinálni a családanyák alá tolt lóerőből, ahhoz az Audinál jobban senki sem ért. Oké, a 360 lovas GLA AMG lelökte a kis performance SUV-ok trónjáról még év elején, de az, hogy a konkurenciát is megcsapta a kínálat-szélesítés őrülete, az Audit még nem menti fel.
A hatvan kilométeres tesztúton nagy élmény volt meghajtani az RS-t; sokkal kevésbé hullámvasút a magas hasával, mint emlékeztem, és autópályán se túl ideges a 2,60-as tengelytávjával. Ettől függetlenül továbbra sem értem, miért venne bárki olyan crossovert, ami bár méreténél fogva jó lehetne városba, de értelmetlenül erős, autópályára meg bőven megvan az ereje, de nagyon kicsi és magasan ül. Tudják, hány darabot adott el eddig a hazai importőr belőle? Kettőt. Ez mondjuk kettővel több, mint reméltem, de talán érzik: ez a szégyenpad.
A teljes motorkínálat erősödött, és bejött újdonságként az 1,4 TFSI kéziváltóval, 150 lóerővel. Ez 1400 kilogramm mellett 5,5 litert eszik, igaz, nem is megy. Óriási minőségi ugrás viszont innen már a 177-ből 184 lóerőssé lett kétliteres dízel. Ennél mondtam, hogy köszönöm, ezt kérném.
Hosszas merengéssel kell keresni bármi újat az utastérben. Valami egyből feltűnt, de az csak félig ér: a ledes holttér-figyelő a visszapillantókon. Nem csak a tagoltság, de még a gombok/tekerők is maradtak, és ugyanúgy kézzel kell lecsukni a navit, ahogy eddig.
Egy centivel sem lett több hely az autóban, mégis ott az egész világ. Végre a Q3-ban is lesz beépített WLAN-hotspot, amihez egy SIM-kártya kell, és szórja a biteket szerte szét. Ennek egyik haszonélvezői a netezni vágyó utasok, de a navigáció se bánja, amikor a Google Earth-jét és Street View-ját használja. Szerintem egyik sem ördögtől való megoldás, az állandó online kapcsolat miatt pedig Google köröket ver a legtöbb programra azzal, hogy relatív megbízhatóan frissíti a tereléses adatbázisát.
Az utastérről még annyit, hogy nagyobb persze nem lett, de Q3-ban eddig még nem ültem hátul, és sokkal klausztrofóbbat vártam a kormány mögül. Pont az üléstámla hátán lévő kiképzés menti meg a helyzetet, amibe bepasszolnak a térdeim, de ezektől a két centis mélyedésektől ez is egy olyan autó lett, amiben elférek magam mögött.
Az új Q3 majd csak jövő márciusban kezd a szalonokban. Magyar ára még csak az alap 1,4 TFSI-nek van, az nyolcmillióról indul, közel félmillióval a GLA Merci alatt. Onnan meredeken emelkednek az árak majd a három TFSI-n és három TDI-n át az RS-ig, ami kb. tizenhatmillió lesz.
