A PSA és a Fiat közös terméke a Citroën Jumpy – Peugeot Expert – Fiat Scudo majd 10 évig gyakorlatilag változatlan volt, így már egyre inkább megérett a megújulásra. A végére a Toyota is elkezdte árulni a típust Proace néven, a Hiace utódjaként. Ez utóbbi együttműködés nem okozott nagy meglepetést, hiszen a Toyota Aygo – Citroën C1 – Peugeot 107 trióval van közös múlt a francia gyártókkal.
Ebből a buliból szállt most ki a Fiat, aki a Renault-val kezdett új életet, és a régi jól bevált Talento néven forgalmazza a Trafic- (Opel Vivaro-, esetleg Nissan Primastar-) alapú kisáruszállítóját, beszántva a Scudo nevet. Így megint hárman maradtak, ebből most a japánt mutatták be nekünk.
Az orra teljesen elfogadhatóan adja a japán márkát, bizonyos szögből nekem a Prius ugrik be. Oldalról persze bazi nagy doboz, de hát kisteherautónál nem nagyon lehet trükközni a formával, legutóbb talán az előző Trafic/Vivaronak sikerül a púpjával. Elsőnek teherautót vezethettem, beülve jól állítható, kényelmes szék fogadott, jobb oldalon a szokásos másfél-két személyes paddal. Ez csak félig volt felnyitható, mert a jobb oldal alá a raktér kibővítését lehetővé tevő nyílásból hatolhat be a rakomány. A vezetőülés alatt viszont ott a rendes tároló.
A műszerfal jól áttekinthető, és a fedélzeti komputer magyarul beszélt (egy lengyel bemutatón!). Érdekes jelenség, hogy ha alap audióval szerelik a kocsit, a Peugeot-ból ismerős karokon tudjuk kezelni, míg a színes-szagos navi már rendes multikormányt kap. Azért a tempomat még mindig a kormány mögötti karon van.
Az ajtóban hatalmas zsebek vannak, így oda sok mindent elrakhatunk és kivételesen a pohártartók is rendes méretűek. Ezek után a kesztyűtartóba benézve ért a nagy csalódás. Itt beköszön a franciák (már a Berlingóbol is ismert) rettenetes műanyag idom térkitöltője, amiben nem tudom, mi lakhat, de a kesztyűtartóba így semmi nem fér.
Amint beültem, és próbáltam beállítani a külső tükröket, észrevettem, hogy mennyire kicsik. Szerintem még a Transporterénél is kisebbek, pedig annak is akkora holttere van, hogy egy elefánt simán is el tud bújni benne. Mondhatják, hogy van holttérfigyelő, de az ugyebár extra, sima teherautóba nem nagyon jut. Ráadásul a tolatásnál se nagyon segít, ha nem látjuk be a kocsi melletti/mögötti teret. Kamerát is rendelhetünk, ez vagy a navis fejegységre (ha van), vagy a zárt furgonban kicsit furcsán ható középső tükörbe rakja ki a képet.
A motorvariáció a 95 lóerős 1,6 literes dízellel indít, ezt vagy 5 sebességes kézi, vagy 6 sebességes robotváltóval tudjuk rendelni. Ezt követi a 115 lóerős verzió, ami csak 6-os kézi váltóval kapható. Mi is ilyennel indítottunk, és szerintem ennyiszer autóval még egyikünk se fulladt le, mint ezzel. Talán csak ezzel a konkrét példánnyal lehetett a baj, de alacsony fordulaton nagyon rosszul viselkedett. Cserébe viszont a fékek is azonnal haraptak, szóval szép látvány lehetett a két béna újságíró a Varsó környéki dugóban. Amúgy rendesen vitte a kasznit, bár tesztsúlyokat nem pakoltak be a lengyel vendéglátók, üresen mentünk.
Ha kevés lenne az erő, teherautónkhoz tudunk még választani 122 és 150 lóerős, 2 literes motort is, az árlista tetejét egy 180 lóerős modell foglalja el, 6 sebességes automatával. Ezt sajnos nem, de a 150 lóerőst ki tudtuk próbálni, és ez előző napon tapasztalt negatív dolgok szerencsére ebben a modellben már nem jelentkeztek. A fedélzeti számítógép a fogyasztást mindkét autón 7 liter környékén mutatta, viszont míg a kisebbik motorral sok volt az országúti 70-90-es szakasz, addig a 2 literessel elég sokat küzdöttünk Varsó belvárosában is. Az összes motor EURO 6-os, AdBlue-val, a gyári infók szerint 22,5 literes tartály 15 ezer kilométerre elég. A normál olajcsere-intervallum 40 ezer kilométer, mint lassan majd minden hasonló modellnél a kategóriában.
A teherautó is hozta a ma elfogadott kívánalmakat, de az igazi nagy durranás a Verso nevű személyszállító verzió. Míg az előd Hiace extrább verziói hozzánk sosem jutottak el, az utódot felhúzták Multivanok és V osztályok közelébe. Így már itt is megjelent az elektromos oldalajtó, sínes ülésmozgató rendszer, az asztalka és egy olyan panoráma tetőablak (nem nyitható), amekkorát a mostani modellekben még nem láttam. Természetesen itt már tripla klíma alap, bár furcsa módon a hátsó még mindig analóg módon a tetőn állítható (legalábbis az általam látott modellekben, ami között elvileg a full extrás VIP csomag is szerepelt). Az extrák közé még olyan érdekességek is bekerültek, mint a masszírozós első ülések.
A flottaüzemeltetőknek lehet érdekes a ProBusinessnek nevezett rendszer, ami, hasonlóan a nagyhaszon-kategóriában lévő rendszerekhez, az értékes információkat adhat a jármű állapotáról, útvonaláról, az üzemanyag felhasználásról, hogy mennyire takarékosan vezet a sofőr és üzenni is lehet a rendszeren keresztül.
| Proace Van | Compact | Medium | Long |
| Raktér méretek | |||
| térfogat (m3) | 4,6 | 5,3 | 6,1 |
| Hossz (mm) | 2162 | 2512 | 2862 |
| teljes szélesség (mm) | 1628 | 1628 | 1628 |
| szélesség a kerékdoboknál (mm) | 1258 | 1258 | 1258 |
| magasság (mm) | 1397 | 1397 | 1397 |
| teherbírás (kg) | 1000-1400 | 1000-1400 | 1200-1360 |
| Külső méretek | |||
| Hossz (mm) | 4606 | 4956 | 5308 |
| magasság (mm) | 1905 | 1890 | 1890 |
| szélesség (mm) | 1920 | 1920 | 1920 |
| tengelytáv (mm) | 2925 | 3275 | 3275 |
| fordulókör (m) | 11,3 | 12,4 | 12,4 |
A Proace Van és a Verso is háromféle hosszban, de csak egyféle magasságban lesz kapható, teherbírásuk egy tonnától 1,4 tonnáig tart. Létezik dupla kabinos jellegű modell is, ebben 6-an férnek el a raktér előtt. Hátránya, hogy adózás szempontjából személyautónak számít, cserébe elviszi az egész kőművesbrigádot.
