Egy S Merci kifejezetten hervasztó fapadosban. Még a Rulettkerék-Bálna is furcsa volt légkondi nélkül, de eleve nyomasztja az embert, ha egy nappali méretű autóban szövethuzatos az ülés, amit kézzel kell állítani. Nem azért, mert sznob, egyszerűen az autó sugározza a luxus alaptételét, vagyis hogy még a rengeteg sem elég. De mi van, ha egy sprőd, célszerszám-autót kezdünk extrázni?
Itt van például ez a remek Dacia Duster: duplakuplungos automatával, nagy navigációval, minden földi jóval 5,3 millió forintot kérnek érte. Összkerékhajtás nincs, ugyanis a hatgangos automata nem kompatibilis a hátsó tengely felé tartó kardánnal. A Duster tulajdonképpen az az autó, aminek a Lada 4x4-nek (Niva) kellett volna lennie, vagyis terepen ütőképes, jó értelemben vett igénytelen céleszköz. Az összkerékhajtás hiánya ezt ennél a konkrét darabnál ellehetetleníti, bár azért ezekkel a terepszögekkel és gumikkal meglepő dolgokra lehet képes az elsőkerekes Duster is.
Két hajtott kerékkel viszont marad a városi terepjárózás műfaja, amit igazából tud is, csak ilyenkor a kemény, kopogós belteret nem annyira értékeljük, mint egy vadgazdálkodó vagy erdész. A Duster belső finomságát taglalni eleve kétes értékű froclizás, a kínai étteremben sem a savak és textúrák miatt járunk. A kopogós műanyagok nem is abszolút értékben fájnak, akkor kezdtem csikorgatni a fogaim, amikor megtudtam, hogy az autó ebben a formájában 5,3 millió forint. Mert ennyiért már hervasztó.
Ha ellenben úgy tesszük fel a kérdést, hogy 4,2 milliót adtunk a Dákóért? Annyiért ez csodálatos beltér, márpedig az 1,6-os benzines összkerékkel és ötsebességes kézi váltóval ennyibe kerül, ráadásul még tempomat is jár hozzá, meg mp3-at evő, USB-s, bluetoothos rádió. Ha engem kérdeznek, erre kell rámenni, annak fényében, hogy az első összkerekes Vitarát szintén 1,6-os motorral 5,2 misiért lőhetjük meg, a Dacia az év vétele, de tényleg, szinte kívánom.
Még mindig jól néz ki, jó kis mackós forma, ahogy kinyúlnak alóla a sárvédői, még egy buggyt is belelátni. Annak ellenére, hogy az ár-érték arányát nem látom indokolhatónak, teljesen megértem az automata Duster vásárlóit. Ez a váltó jó, nem csak a fokozatkiosztása, de a váltások finomsága is bőven jobb, mint az árkategóriában várnánk. A kettesből hármasba váltást még érezni, de utána már csak a szünetmentes vonóerőn való kéjelgés marad. És a Duster bitangul megy, olyannyira, hogy a szerkesztőség több tagjában felmerült, itt bizony valami trükk van, ezért elvittük leméretni fékpadra:
Nincs csalás, a gyári 109 lóerő féllóerős túlteljesítése, és a 250 megadott newtonméter helyett hozott 260 belefér a gyártási szórásba. Nem tudok károgni, sem összeesküvés elméleteket gyártani: a Duster könnyű, a váltó jól hangolt, a motor meg erős, az autó megy. Eleinte gyanús volt, hogy már közepes gázadásra is csavargatta a kezembe a kormányt, ahogy az is, amikor már csak a forgalom tempóját tartva folyamatosan villogott a kipörgésgátló, de miután leengedtem a kerekeket 3 bar-ról, hirtelen egész fickós lett a Duster.
Ugyanez igaz a kanyarvételre, ugyanis annyira pattogott a hátulja, hogy Dobogókőn egy kanyarban akkorát drifteltem akaratlanul, amekkorára mások specifikus autót építenek. Nem volt kellemes élmény, viszont az ajánlott nyomáson tartva a Duster futómű olyan, amilyen a terepjárás irányába eltolt utcai autó: billeg, a és ugyan a hosszú puklikat szépen simítja, a hirtelen szintkülönbségeket megrázza magát. Nagy a rugóút, ami terepen aranyat ér, hiszen így sokáig le tud érni a kerék, de országúton ennek megvan az a hátránya, hogy keményíteni kell, hogy stabil maradjon.
Országúton csak akkor lehet vele nagyot pirítani, ha jó az aszfalt, és kanyarban sem ezzel fogják fenyíteni az S2000-es Hondákat. Autópályán mentem vele sokat, és itt nagy hibát követtem el: az ősi mantra úgy tartja, hogy a Duster 120-ig nem fogyaszt, felette viszont sokat, nekem a 130-ra belőtt tempomattal rendre 7,2 környéki értékek jöttek ki, míg városban, meg országúton rohangálva simán ment eggyel kevesebb liter is. Ezzel a homlokfelülettel és menéssel nem is nagyon tudna kevesebb lenni. A start-stop viszont határozottan buta, lámpától indulásnál vagy késve reagál, vagy hagyja felépülni a nyomatékot, de már gyengébb rajtnál is ránt, rendre elforgatja a kereket.
Amit szintén kihagynék belőle, az az LG multimédiás fejegysége, az iPoddal nincs túl jóban, hol a zene akad meg, hol pedig a képernyő, hol pedig minden számot csak két másodpercig hajlandó játszani. Egy Daciában felemlegetni a ki-be állítható kormány hiányát bizonyos körökben már elég a nemi identitás megkérdőjelezéséhez, de nekem akkor is hiányzik, vagy a karjaimba, vagy a kormányoszlopba kéne még öt centi.
Hátul több utas panaszkodott arra, hogy az ajtók könyöklőjén a lehető legrosszabb helyen van az ablakemelő-kapcsoló, ezért jobb lezárni a funkciót, különben az egyik utas úgyis mindig belekönyököl. A kormányon mellesleg semmilyen visszajelzés sincs, olyan, mint amikor a játékteremben elromlik a force-feedback és tekergetjük a levegőt, nagyobb baj viszont, hogy az úthibák keményen ott vannak.
Ennek ellenére nem tudom nem szeretni, hiszen az autó nem rossz, csak ezt a konfigurációt nem értem. Hiába 20 centi magas, terepjárásra a kevés hajtott kerék miatt alkalmatlan. Az automata alapkivitel ezzel a motorral ezer forint híján 5 millió, de 4,2 millióért egy 1,6-os, benzines, összkerekes már komolyan vágykeltő, ha valaki nem tud a dízel nélkül élni, az is megvan 4,8-ból, hatos kézi váltóval, extra-rövid, terepezésre szánt első fokozattal, és az tényleg pusztít terepen. Az elsőkerekes automata Dusterben pont ez vész el, vagyis hogy nem csak a SUV-ok mezőnyében, de abszolút értékben is jól mozog az aszfalton túl. Viszont a terepjárós sprődséget így nehezebb is elnézni neki.
Ellenben a technika elég jó, a motor erős, a váltó remekül hangolt, csak autónak kicsit bárdolatlan, de ez a dusterség része. Meg aztán egy benzines Vitara automatával, GL+ felszereltséggel épp csak 300 ezerrel kerül többe, és lényegesen kényelmesebb, finomabb, viszont az automata Vitara nem érhető el dízellel. De aki beleesik az automata-kétkerekes Duster által hasított szűk halmazba, az alapvetően nem fog csalódni.
