A Kia Stonic vegyülékszó (Speedy és Tonic) mögött a Kia Rio kissé megemelt, városi terepjárósított változatát találjuk, ami egyrészt divatos, másrészt hasonló bekerülési költség mellett lehet sokkal drágábban adni. Ez még nem volna baj, sőt a csúcsváltozata kifejezetten kellemes autó lehetne, csakhogy van benne egy-két kevéssé átgondolt részlet.
Európában egy ideje már minden autógyár a kompakt crossover osztályban akar meggazdagodni, mert óriási a népszerűsége az ilyen kissé megemelt, kissé terepjárósított, de azért mégiscsak városi méretű kocsiknak. Természetesen a Kia is beszállt a buliba, és a Stonic 2017-es bemutatója óta már simán átlépte a kétszázezret csak az EU piacán – betalált, na. Ez elsősorban arról szól, milyen jól néz ki, másodsorban a divatos kategóriáról és a megfelelő árazásról, és tuti az is nyom a latban, hogy ránézésre egész kellemes a belső. De azért ha a felszínt megkapargatjuk, akad itt bőven levágott kanyar és kevéssé átgondolt részlet is.
Az ilyen kompakt crossovereket mindig a márka szuperminijére építik: Clioból lesz Captur, Polóból lesz T-Cross, Corsából meg Mokka, és ugyanígy a Kia Rioból készült a Stonic. Az Uniós szabályozási környezet miatt manapság óriásit drágultak a kisautók, így már nem olyan nagy az árlépcső ide feljutni, és tagadhatatlan, hogy a magasabb építés tágasabb utasteret, nagyobb csomagteret eredményez általában, azonos alaprajzon. Szóval tulajdonképpen teljesen érthető a népszerűségük, és a Stonic is remek fejőstehén, csak arra kell odafigyelni, hogy nem minden felszereltséget érdemes beikszelni az árlistán.
