A középszerűség, mint győzelem
Használtteszt: Opel Astra J Sedan 1.6 – 2017
Az egységsugarú Opel Astra semmiben sem kiemelkedő, de mindenben jó, vagy legalább közepes, közben mégsem különösebben drága a fenntartása – érthető, hogy népszerű a típus mifelénk. Mára azért megkopott kicsit a fénye, hiszen a környezetvédelem és a biztonság oltárán sokat be kellett áldozni az egyszerű és bevált megoldásokból. De a fiatal használtak között akad még kőszikla a háborgó tengeren.
Egy ilyen kívül fehér, belül fekete, négyajtós papamobilt nem azért tartunk, hogy emlékezetes élményt adjon. A rövid tesztút kevés nyomot hagyott a lelkemben, alig tudom felidézni, milyen, de egy érzés mégis elkísér: megnyugtatóan egyben van. No nem az ajtókárpit, az ugyanis már így négy év és 73 ezer kilométer után is nyiszorog kicsit, ahogy rámarkolok a behúzó fogantyúra. De a kormány, a váltó, a futómű, a motor, meg úgy az autó egész mozgáskulturája kifejezetten kellemes. Megszólalásig olyan, mint egy jó autó, ráadásul az orrában a minden dombon az életéért küzdő, száz lóerős 1.4 helyett a big block, a büszke 1,6 literes szívó benzinmotor ígér erőt és örök életet. Ebből az egyiket meg is tudja adni.
Az utóbbi időben sokat foglalkoztunk egy bizonyos 1,6-os szívó Astrával, és hiába telt el 18 év a két fehér Opel gyártása közt, mégis rokon a két motor. Az Opel motorkódok igen beszédesek, márpedig a forgalmiban B16XER szerepel, ami az Ágó Béla által küldött táblázat szerint azt jelenti: Euro 6-os, 1,6 literes, 10,5 – 11,5 közötti sűrítési arányú, hengerenkénti befecskendezéses, és emelt a teljesítményű motor. Ez a harmadik generációja annak a Family 1 motorcsaládnak, amiből egy korábbi, X16XEL változat szolgál a Rulettastra orrában – a két betű különbség az Euro 2 normát és a csökkentett teljesítményt jelöli. Tehát ez egy jól bevált, sokat látott konstrukció, volt idő kiküszöbölni a hibáit, így nem túlzó elvárás tőle, hogy kilométerek százezreit elfussa gond nélkül. És utána egy motorfelújítás visszahozhatja az élők sorába, ahogy a generálozást követően megmért Rulettastrán bebizonyosodott.
A vicc az, hogy bár a nagy, motorhalált jelentő problémák tényleg elkerülik az 1,6 literes J Astrákat, azért sokféle apró módon tudnak bosszúságot okozni. Az Avalonnál sok ilyet látnak, és elmondásuk szerint előfordulhat például légtömegmérő probléma, találkozni rakoncátlankodó elektronikus gázpedállal, és ha a kartergáz-visszavezető körül találunk olajfolyást, azt gyakran a műanyag szelepfedél vetemedése okozza. Egyik sem drága ügy, ahogyan akkor sincs feltétlen katasztrófa, ha olajat látunk a hűtővízben, ugyanis a hőcserélő hajlamos elfáradni. Ennek cseréje jóval olcsóbb, mint egy hengerfejes motor megmentése, és ha időben kiszúrtuk, utána elég átmosni a rendszert, majd tovább használható az Astra. Ezen túl még arra hívja fel a figyelmet a szakértő, hogy a nem megfelelő olaj, vagy a kimaradó olajcsere a változó vezérlés körül tud galibát okozni – szóval az ismert előélet itt is fontos.
| Alkatrész megnevezése | Alkatrész márkája | Webshop bruttó kisker ár |
| Első féktárcsa (db) | Textar | 23 565 Ft |
| Első fékbetét (garn.) | Textar | 30 085 Ft |
| Lengéscsillapító (első, db) | Sachs | 51 438 Ft |
| Lengőkar (első alsó, db) | Lemförder | 86 715 Ft |
| Trapézgömbfej (db) | Lemförder | 12 143 Ft |
| Vezérműszíj készlet (db) | Gates | 57 112 Ft |
| Olajszűrő (db) | Bosch | 2 972 Ft |
| Levegőszűrő (db) | Bosch | 6 566 Ft |
| Pollenszűrő (db) | Bosch | 5 493 Ft |
| Üzemanyagszűrő | VAG Group | 20 316 Ft |
Ezzel szemben különösen jó pont az Astra mellett, hogy még a Németországból behozott példányokon sem jellemző a durva rozsdásodás, pedig 2009-től árulták a J generációt. Ennek a négyéves hazai autónak gyakorlatilag újszerű az alja. Az aknában kicsit meglepődtem a műanyag stabilizátor pálcán, erről azt hallottam, hogy előfordul idő előtt fáradás, szóval mindent összeszedve azért érdemes szakértővel átvizsgáltatni a szívómotoros J Astrát vásárlás előtt. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy ha rendes gazdája volt, akkor jók az esélyeink.
Mivel 2015-ben bemutatták a K Astrát, ezt a 2017-es kocsit bizonyára már az Astra Classic hagyományok szerint visszafogott szín és felszereltség-választékból, de jó áron kínálták, így az átlagnál könnyebb keveset futott, megkímélt darabot kifogni belőle, magán használatból. A dolog hátulütője a gyászosan sötét belső, amit a jobban felszerelt J Astrákban lehetett színesben is kérni, és a szedán testnek is megvan az a hátránya, hogy a csomagtartó hiába tágas, nem olyan könnyen pakolható, mint a 2015-ben kivezetett ötajtós, vagy kombi.
| Opel Astra J sedan 1.6 (2017) forgalomba helyezési költségek [Ft] | |
| Eredetiségvizsgálat | 18 500 Ft |
| Vizsga | 27 000 Ft |
| Regisztrációs adó | 42 854 Ft |
| Vagyonszerzési illeték | 55 250 Ft |
| Forgalmi | 6 000 Ft |
| Törzskönyv | 6 000 Ft |
| Rendszám | 8 500 Ft |
| Kötelező biztosítás (éves, 30 éves vidéki férfi, 13 éves jogsi) | 47 892 Ft |
| Gépjárműadó (éves) | 25 500 Ft |
A konzervatív külsőhöz remekül illik az Opel érintőképernyő korszak előtti középkonzolja, ahol még egyzónás klímával és navigáció nélkül is négy tekerőt helyeztek el a számtalan gomb sűrűjében. A kormányon, sőt a bajuszkapcsolókon is sok a funkció, de azért nem végtelen, kis kereséssel mindent megtalálok, és megnyugtatóan minőségi élmény az ujjaimnak itt vándorolni. Talán ennél is meglepőbb, hogy a váltókar patent: bár Opelben sosem szokott lógni, de itt a váltási érzet is jó. Kár, hogy az 1,6 literes motor ereje azért még kevés a sportossághoz, mert a váltó társ lenne dinamikus volánművészkedésben is. Apropó kormány, ennek műanyaga elbírna egy bőrözést, de ennyi idő után még egyáltalán nem kopott, elfogadható a fogása. A monokróm kijelzők szépek és világosak, a kárpitok is tök jól bírták az első éveket. Jó lenne, ha még könyöklő is fért volna a felszereltségbe, mert ez amúgy egy újszerű, teljesen vállalható beltér.
Hogy törik az Astra J szedán?
Az Opel Astra J generációját még 2009-ben vizsgálta az EuroNCAP, és öt csillaggal értékelte a biztonságát. Szinte teljesen hibátlan ugyanis a bent ülők védelme, legyen akár felnőtt, akár gyerek, egyedül akkor mértek sérülés kockázatot a vezető mellkasán, amikor oszlopnak csapták a kocsit.
A gyalogosvédelem terén felemás a szituáció, a lökhárító ugyanis kegyes a lábakhoz, ám a motorháztető nem védi kellően a fejet és az éle medencesérülést okozhat – ez nagyjából átlagos eredmény a kortársakkal összevetve. A modell bemutatásakor még csak a kitörésgátló volt elterjedt aktív biztonsági megoldás, ez jól is vizsgázott – más kérdés, hogy 2017-ben már voltak modernebb, még biztonságosabb típusok a piacon.
A helykínálat érdekes kérdés, mert 176 centimmel alapvetően kényelmesnek tűnik az Astra, ám az első két ülés meglepően közel van egymáshoz, és széltében hátul is inkább két személynek lesz jó, nem háromnak. A tetővonal sokkal kevésbé lecsapott, mint az első Insigniában volt, ezért érdekes módon itt nagyobb a hely, de azért csak kicsivel érzem tágasabbnak, mint egy Suzuki SX4 szedánt. Oké, ez újabb autó, tehát jóval biztonságosabb egy esetleges baleset esetén, és a műszerfal is komolyabb benyomást tesz, viszont mire ezt a 2017-es darabot legyártották, már akadtak modernebb ellenfelek a piacon. Mint például a hasonló áron kínált Škoda Rapid (vagy édestestvére, a Seat Toledo), amiben ennél újabb, áttekinthetőbb a műszerfal és az ötajtós testben nem csak nagyobb a raktér, de sokkal jobban ki is használható. Az a TSI motor már majdnem olyan megbízható választás, mint ez, szóval a mindennapok szürkébe burkolózó, biztos megoldására ugyanolyan jó. Csak arra érdemes odafigyelni, hogy a VW csoport autói hajlamosabbak a rozsdásodásra, mint ez az Astra generáció. Meg a Škoda vezetőülése szerintem sokkal kevésbé kényelmes.
Aki Astrát mond, annak mondania kell Focust és VW Jettát is: mindkettőből széles a kínálat, bár mindkettőt valamivel drágábban kínálják ebben a 2015-nél fiatalabb kategóriában. Focusból a kis Ecoboost ugyan nem életbiztosítás, de van 1,6 literes szívómotor, a fiatal Jettákban meg ugyanaz a TSI lakik, amiről a Škodánál kiderült, már nem olyan katasztrófa. Mármint ha minden stimmel az előéletével. A Renault is szereplő, hiszen a Fluence, majd 2016-tól a Mégane GrandCoupé bizony tágas szedán, és még az utóbbiból is van 1,6-os szívó, tehát ha feltétlen ebben a klasszikus motorral szerelt, klasszikusan lépcsőshátú kategóriában vadászunk, még a fiatal használtak között is van bőven min gondolkodni. Az más kérdés, hogy a 2016-os, tehát jóval bővebb aktív biztonsági szolgáltatásokat nyújtó Mégane Grandcoupé akár egymillióval drágább azonos évjárattal és kilométerrel, mint a 2009-es technikai színvonalon álló J Astra.
Az a fura helyzet hát, hogy bár az Astra nagyon józan autó, de vannak hasonlóan józan ellenfelei is. Innentől tehát az ízlés dönt majd, akár olyan formán, hogy Opelből Opelbe ül a vevő, akár úgy, hogy ez az Astra meglepően jól néz ki, és belül is szépen öregszik, vállalhatók a formái. Már majdnem azt mondtam, hogy szép autó, pláne valami elegáns színben. Valóban nagyon konzervatív, de ez nem jelenti, hogy rossz lenne, és aki ilyesmit keres, valószínűleg pont nem a csilli-villi képernyőkkel teljes modernségre ácsingózik. Úgyhogy hiába tudok nála szebbet, frissebbet, erősebbet, tágasabbat vagy éppen kívánatosabbat, tökéletesen érthető, amiért ennyire kedvelt.
A cikkben szereplő autót a Kedvenc kereskedésem kínálatából választottuk. Ide kattintva kereshet még hasonló Opel Astrákat a Jóautókon.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, vizsgáltassa át szakemberrel!
Ismerje meg TotalCheck használtautó-átvizsgálási szolgáltatásunkat.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.
