Álmosan sétálok reggel a konnektoros hibrid Kia Ceed kombi felé, már érzékeli a kulcsot, mert látom, ahogy széttárja a tükreit az örömtől, majd sípolás közepette nyílik a csomagtérajtó, aztán a Start gomb megnyomása után pittyenéssel jelzi, hogy mehetünk, majd a tolatóradar szólal fel, aminek a bimbammolásába tenyerel bele a keresztforgalmat figyelő rendszer. Én meg üvöltök, hogy csend legyen már!
Mindig elmondják, hogy a leghülyébb felhasználóknak kell autót gyártani és megvédeni őket saját maguktól, de ezt a hangzavaros terrort már rendesen túlkapásnak érzem, amit a Ceed művel. Mert vannak ennek a hatalmas aggodalomnak poénos vetületei, hiszen milyen jót röhögünk azon is, hogy ne tegyél macskát a mikrosütőbe vagy ezt a pólót úgy mosd ki, hogy előtte leveszed. A Kia Ceed viszont annyira aggasztóan sokat rikácsol, hogy néhány nap elteltével teljesen immunis lettem a jelzéseire. Ezeknek egy kicsi részét sikerült néhány pittyenés után elfojtani, mert a parkolóradarnak van saját gombja is. Tehát amikor álltam a zebra előtt a piros lámpánál, és a Ceed minden elhaladó gyalogosra tolta a fertelmes pittyegős technóját, akkor egyszerűen idegből átnyomtam a kapcsolót a konzolon.
Lelkes vezetéstámogató asszisztensei közül vannak olyan hasznosak, mint a távolságtartós adaptív tempomat, mely tényleg remekül végzi a dolgát, tehát gyorsít és lassít a beállított sebességtartományban. Egyértelműek a kormány jobb küllőjén ülő kezelőszervei, pillanatok alatt megszokottá válik a használata. Meg ott a sávtartó, amit az átvétel utáni ötödik percben kapcsoltam ki, mert agresszívan bele akart rántani egy útfelújításba. Szerencsére ennek is van gombja a kormányon, így minden indítás alkalmával azonnal el lehet küldeni szabadságra. A holttérfigyelő rendszere nem csak riaszt, de simán be is fékez, ha úgy érzékeli, hogy ebből baj lesz.
Előre felkészültem a konnektoros Ceed hangzavaros spammelésére, mert a 48 voltos, ötajtós GT Line sem volt különb, leszámítva a csomagtartó nyitása körüli sípolást. Talán az állásban mobilozók miatt van, de akkor is vonyít, ha elindult előtte a sor. Néha legszívesebben egy csillogóra élezett baltát vágtam volna a műszerfalába, de tényleg a Ceed mentségére mondom, hogy ennél jobban kevés kompakt vigyáz az utasaira. Éppen ezért nagy kár, hogy a gyakran váltakozó pittyegés, sípolás és bimbammolás után már annyira nem érdekeltek a hangok, hogy valószínűleg teljes nyugalommal gázoltam volna át bármin. Pitty.
10,25 colos érintőképernyője mögött lévő fedélzeti rendszere döbbenetesen lassan szedi össze magát, és két felesleges lépés után bukkan fel a rendes menü, de onnantól tényleg jól használható. Viszont az ikonok grafikája nagyon egyforma, ezért hosszabb időbe telik megszokni, hogy melyik menüpont merre található, de ezek közül is inkább a telefontükrözés a lényeg. Az Android Auto-t és az Apple CarPlay-t csak vezetékesen tudja a Kia rendszere, de az USB csatlakozó ott van közvetlenül a középkonzol aljában, a mobiltelefonnak szánt - akár vezeték nélküli töltésre is képes - polc pedig felette, tehát rendesen ki van találva.
Kényelmes fekete félbőr ülései ellenére nem felemelő hangulatú a Ceed komorba hajló beltere, a használat alatt azonban megszeretteti magát. Mert ügyesen válogatták helyükre a puha műanyagokat, meg aztán a Kiánál is van nagy képernyő, de meghagyták a gombokat, melytől kissé ódivatúnak hat ugyan, cserébe két perc alatt ösztönösen kezelhető lesz mindene. Baloldalt sorakoznak az asszisztens rendszerek gombjai, a középkonzolon ott egy rendes kétzónás klímapanel tekerőkkel és kapcsolókkal, alatta az ülés- és kormányfűtés gombjai.
Kellemes méretű utastere van, rendesen lehet benne utazni hátul is, mert komfortos az ülőlap, jó a támla szöge, a nagy ablakok és az üvegtető miatt jön be a fény, lehet nézelődni. Az utasok körül temérdek hasznos kis tárolóhely van a kacatjaiknak. 437 literes a konnektoros hibrid kombi Ceed csomagtartója (a normál Ceed kombié 625 literes, a 48 voltos mild hibridé pedig 512 liter), de az akksicsomag ellenére is szabályos alakú, a hátsó ülések ledöntése után pedig 1,5 köbméteres sík raktér keletkezik, valamint a töltőkábelnek is van helye a padló alatti rekeszben.
Mióta létezik Apple CarPlay, azóta ritkán fanyalodok rá a gyári navigációra, de mostanában sokszor alkalmatlan a Waze, és az egyik ilyen bosszankodás után a Ceed-re támaszkodtam, ami meglepően jól lehozta az utat. A navigációs rendszere gyorsan tervez, a széles képernyőn jól megrajzolt térkép van, egyértelműen jelzett haladási irányokkal, időben felbukkanó, egyértelmű képes segítségekkel a lehajtók előtt. Még a hangutasításokat sem kell egyből némítani, mert rendes magyarsággal beszél. Ebben a plug-in hibrid változatban megmutatja a hozzá legközelebb eső töltőpontokat.
12,3 colos digitális műszeregysége több nézetet kínál és sok információt lehet átpörgetni az órái között, nekem kifejezetten tetszett a retrowave hangulatú számsorral. Ez a legmagasabb Platinum felszereltséghez 400 ezer forintért rendelhető Luxus csomag része a fém pedálsor, az elektromosan nyíló csomagtérajtó és az indukciós töltő társaságában. A hatalmas panoráma üvegtetőért további 300 ezer forintot kérnek.
10,5 millió forint a Silver felszereltségű konnektoros Ceed kombi, amiben már van 6 légzsák, LED-esek a fényszórói, tolatóradarok vigyáznak a lökhárítóira és telefontükrözős a fedélzeti rendszere, de az ülésfűtés csak a magasabb Gold szinttől (11 millió) alap benne. A teteje pedig a 11,6 milliós Platinum, amihez az eddigieken túl 160 ezres metál fényezést és szellőztethető bőrüléseket is lehet zsákmányolni további 500 ezer forintért. A családi plug-in hibrid kombik egészen megszaporodtak, mára a Ceed mellett ott a Renault Megane Grandtour E-Tech, a Skoda Octavia és a Seat Leon zöldrendszámos változata, de a Peugeot 308 SW és az Opel Astra kombi páros is elérhető villanyosítva. Aki nem szeretne kábelekkel bohóckodni, annak ott a Toyota Corolla Touring Sport hibrid, aki pedig maga mögött hagyná a praktikumot, de rengeteg pénzt megér a szépség, az kedvére vehet Mercedes-Benz CLA 250 e Shooting Brake-et is.
1,6 literes szívó benzinmotorja önmagában 105 lóerős és 147 Nm nyomatéka van, mely mellé jön a hibrid hajtás 60 lóerős és 170 Nm nyomatékú villanymotorja, ami 8,9 kWh-s litiumion akksicsomagból szívja az energiát. A sima Ceed 50 literes üzemanyagtankja helyett a konnektoros hibridbe csak 37 liternyi benzint lehet csorgatni, elég ritkán. A téli hidegben nekem alig akart 40 kilométer fölé kúszni az elektromos hatótáv, esténként pedig csak 2-3 kilométer fogyott el belőle. A rendszer maximum 3,3 kW-os töltést tud, ami azt jelenti, hogy bő 2 órát kell a kábelen lógnia.
141 lóerő és 265 Nm nyomaték a teljes rendszerteljesítmény és bő 10 másodperces gyorsulást tud a feltöltött Ceed kombi, de ennél messze visszafogottabb dinamizmust érezni benne. Nem csak a nyomatékos turbómotorok karakteréhez képest tűnik langyosnak, hanem rendesen taposni kell a gázpedált, ha menni szeretnénk. Ambiciózusan pakolja vissza a fokozatokat a hatsebességes duplakuplungos automata váltó, de csak az életlen fűrészre emlékeztető motorhang tolakszik be rondán az utastérbe. A benzinmotor akkor is beindul, ha a kabát nélküli téli autózás a cél, az ülés- és kormányfűtés pedig nem elegendő a temperáláshoz. Az arany medálos Gerhard Plattner-díjas önsorsrontók megvárhatják, amíg Dózsa György fokozatúra melegedik a szék, akik pedig méltóságukat megőrizve szeretnének utazni, mindenképp számolniuk kell némi elégetett benzinnel az ideális hőkomfort oltárán.
Akkor is takarékos marad a Kia Ceed, ha már csak 10% körül jár az akksi és egyszerű hibridként kell tovább vegetálnia. Gyakran használja a villanymotort, csendben gurul a lámpához, és elektronok hátán suhan tovább a zöld után, majd egy ponton jön a benzinmotor ronda hangja. Ilyenkor sem fogyaszt többet 6 liternél, ami annak tekintetében remek, hogy a hasonló plug-in hibridek iránti töltési hajlandóság sokszor közelít a nullához. Ez legalább akkor is takarékos, ha csak az ingyen parkolás és a megúszott cégautóadó meg a fenntartható fejlődés látszata miatt kell. 600-800 kilométeres hatótáv között elfut a Ceed PHEV.
Ehhez hasonló, nehéz akksicsomaggal terhelt autók rugózási komfortja általában elvész a plusz súly terhe miatt, a légrugós Mercedes-Benz E 300 e tökéletességét csak kevesen érik el, még a BMW 330e Touringon is érezhető volt az akksi terhe. A plug-in Ceed kombi elöl MacPherson, hátul igényes multilink felfüggesztésével stabilan fut. A Kia így ezzel együtt hibátlanul kimozogja a változatos minőségű utat, a leginkább az volt meglepő, hogy kanyarban mennyire magabiztosan fogja az ívet, ez azért átjött a szintetikus kormányzás ellenére is.
Gusztusos és funkcionális elsőkerekes kombi arányai vannak a 4,6 méteres Ceednek, melyen a zöldellő rendszámon túl a kis PHEV logó és a baloldali sárvédőn lévő töltőnyílás egyértelmű jele a konnektoros hibridségnek. Háromcsíkos nappali menetfény világít a LED-es fényszórók vetítőlencséi között, hűtőmaszkját meg domborművel fedték le. Engem kifejezetten idegesít, hogy a lökhárító rácsai nem azonos mintázatúak, de inkább azt nézem, hogy a króm ablakkeretei mennyire feldobják az oldalnézetét. A hátulját viszont már az elektromos EV6-tal bevezetett új Kia logó sem menti meg az unalomtól. Nem igazán átütő, de a konzervatív dizájn jutalma általában a kortalanság.
Meggyőző lehet a 7 év vagy 100 ezer kilométer garancia is, de a Ceed nekem leginkább azért szimpatikus, mert - a sípolásait leszámítva - átgondolt, jó összeszerelési minőségű holmi, egyúttal a leginkább normális autó mind közül, ami alapján simán elhiszem, hogy a koreai autó az új japán.
