A világ autógyártásának szüksége van az Alfa Romeóra. Egyrészt az utcakép kedvéért, mert az Alfák szépek. Másrészt azért, hogy valaki emlékeztessen arra, hogy az irracionális döntések néha több örömet szereznek, mint az értelem által diktáltak. Meg bánatot.
Már az arányai fantasztikusak, ahogy a kerekei kitüremkednek alóla, mintha a lábai közé akarná kapni az utat, és kiszorítani belőle a szuszt. És a tudjákmilyen-formájú hűtőmaszk, a hat külön fényszóróval. Ilyet se mer ma senki más csinálni Európában, hogy engedi a légellenállás rovására szépre dizájnolni egy autó orrát, pedig az aztán értékes centilitereket ront a fogyasztáson. Aztán itt az Alfa csodálatos kilincsfetisizmusa, ami miatt az ember szívesen lenne libériás ajtónálló, csak hogy naphosszat nyitogathassa.
Odabenn megint minden nagyon mutatós. Megejtő a székek formája, korunk legjobb kárpitjával, amit az Alfa mindjárt magáról nevezett el Alfatexnek. Szép a kerek órák, kerek légbeömlők és kerek gombok harmóniája. Még a kormány is kerek. Vidám a középkonzol reszelősre csíkozott fémborítása. És hogy a vezető felé fordították az egészet, mert az irányítás az ő dolga. Talán csak a világos műszerfal nem telitalálat, de legalább nem is kötelező; van fekete is.
Összességében a 159 esztétikailag sugárzón ragyog ki a kategóriából, de nem is a külső miatt nem szokás mégse Alfát venni, hanem azért, ami miatt a gyár új főnökét Karl-Heinz Kalbfellnek hívják. Kalbfell a BMW-től jött át, ahol ő vezette annak idején a McLaren F1 motorfejlesztését, a Minit és legutóbb a Rolls-Royce-újraélesztő részleget. Őszinte ember és lelkes autóbolond, miközben interjúkban nyíltan kimondja, hogy sok a tennivaló a minőségjavítás és a vevőkiszolgálás terén, közben árad belőle az Alfa és Maserati iránti rajongás.
Lesz is dolga: pár hetes tesztautónkon lefittyedt egy kárpitelem, felfeslett a műszerfal (bár ezt foghatjuk valami előéleti malőrre is), és néha aggasztóan vonyított a kormányszervó. És nem ám koppanásig tekerve, erőltetve, hanem csak úgy. Mindezek dacára a 159-es alapvetően nagyon szépen megépített, jól összerakott autó benyomását kelti, messze sokkal megnyugtatóbb minőségű termék, mint bármelyik elődje. És három évig nem csak garanciális, de még a karbantartás is ingyen van.
Végtelenül kellemes üldögélni benne, elöl és hátul is nagyon kényelmes, főleg, ha nem magas az ember. Lehet, hogy egyszer régen valami colos részeg beszólt egy Alfa-konstruktőrnek, azóta hagyományosan olyan magasra teszik a széket, hogy 190 centi körül már csak a tetőablakon kinézve lehet vezetni. Nekem viszont minden pont jó, a kosarasok meg járjanak emeletes busszal. Normális méretű emberek csak ámulni fognak, hogy ilyen sikkes és fényűző autónk van, az érzelmes luxust az Alfa messzebbre vitte, mint manapság bárki más ebben a kategóriában.
<
>
