Na, melyik márkára kell odafigyelni, ha érdekelnek az autós formatervezési trendek? Nem, nem a Koenigseggre vagy a Rolly-Royce-ra. Az Opel évtizedek óta rendre megelőzi korát a formáival, de aztán ezekből a formákból annyi lesz az utcán, hogy ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni.
Az új Opel Astra regionális bemutatóját Magyarországra, egy etyeki étterembe hozták. Maga az autó még annyira új, hogy hiába láttunk már kémfotókat a prototípus teszteléséről, ide csak egy dummy jutott, üvegszálból. Azt viszont legalább rendesen bemutatták, mégpedig maga Malcolm Ward, aki az Insignia óta az Opel vezető formatervezője, már ami a külső dizájnt illeti.
Kovács Tamás, az Opel Magyarország igazgatója gyorsan prezentálta a márka hagyományait, különös tekintettel az A Kadettől (1962) a H Astráig (2004) terjedő időszakra. Melyben a magyar szempontból legfontosabb mérföldkő természetesen az volt, amikor 1992. március 13-án Antall József legördült a futószalagról az első magyar gyártású F Astrával. Illetve futószalag ott nem nagyon volt, de Antall haladt az autóval pár métert.
Az Astrák értékesítése Magyarországon folyamatosan nőtt egészen a 2003-as csúcsig, amikor 27 ezret adtak el, aztán egyenletes csökkenés jött tavalyig, amikor a válságban 17 650-et tudtak eladni. A teljes magyar személyautó állományt egyébként 3,06 milliósra teszik, ebből 434 ezer az Opel, ami 14,2 százalékot jelent. Ebben persze a veterán Rekordok is ott vannak. 1992 és 2008 között egyébként Magyarországon összesen 324 ezer Opelt adtak el.
Ma (hétfő) még csak a magyar újságírókon tesztelték a hangosítást, holnaptól viszont jönnek már a régiós kollégák is. A német vezérkarból itt volt hát Vijay Iyer, az Opel Design kommunikációs igazgatója, aki nagyjából azt foglalta össze, miféle kontextusban is kéne nekünk nézni ezt az új, I betűvel sorszámozott Astrát.
A Kadett A volt az első rendes Kadett, legalábbis így tartják számon Rüsselsheimben, talán mert ez már az Opel akkoriban átadott, új bochumi gyárában készült, 650 ezer példányban. Kadett B-ből ellenben már 2,6 milliót gyártottak, többek között Vijay szüleinek köszönhetően, akiknek szintén ilyen autójuk volt. Persze nem az automata váltós, pedig kompakt Opelhez ekkor volt először opció. És a B Kadettből készült az első rali-Opel.
1973-ban mutatkozott be a C Kadett, Vijay onnan tudja megjegyezni az évszámot, hogy ekkor volt Elvis híres Hawaii koncertje is. C Kadettel versenyzett Walter Röhrl és Rauno Aaltonen is, a sportsikerek révén (2. helyezés) a széria meg sem állt az 1,7 milliós darabszámig.
A D Kadett volt az első fronthajtásos Opel OHC motorokkal. Az eredetijéül szolgáló tanulmányautót még Corsa néven mutatták be, a név mindenkinek tetszett, meg az autó is, utóbbiból később 2,1 milliót értékesítettek, a Corsa név pedig az Opel kisautójaként élt tovább.
Az E Kadettet nálunk mindenki csak cseppként emlegeti, ami nem véletlen: a legáramvonalasabb dolog a vízcsepp, amire az E Kadett feltűnően hasonlít, és az autó légellenállási együtthatóját sokáig nem sikerült felülmúlni, még megközelíteni se nagyon. Az E Kadett leghíresebb, vagy reklámanyagokban legszívesebben használt képe a színes, szélcsatornás, konkrétan ez:
Eztán jött nagy kedvencem, az F Astra, ami nálam ott van a pályafutásom tíz legrosszabb autójában , az Opelnél azonban kellemes emlék: ez minden idők legsikeresebb, de legalábbis legnagyobb példányszámban eladott Opelje. Négymillió-százharmincezer.
A G Astra (1998-2004) már a közelmúlt, ez is karcolászta a négymillió darabszámos álomhatárt, és a G Astra platformjára épült a sikeres kompakt egyterű, az Opel Zafira első generációja is. A H Astra 2004-ben jelent meg, és lapzártáig 2,2 milliónál tart, ezen a ponton pedig Vijay, aki úgy ejti a keresztnevét, mintha video DJ lenne, szóval Vijay átadja a szót Malcolm Wardnak, aki az új Astra külsejéért felelt.
Malcolm az erős kezdésekben hisz. Azt mondja például, hogy az új Astra "a szobrászművészet és a német precizitás találkozása". Én nem mernék ilyesmiket állítani, de Wardnak jó áll, egyébként meg ez az Astra is nagyon jól néz ki. Régóta mondogatom, hogy az Opel formatervezői időtlen idők óta szakmájuk legkevésbé elismert dolgozói. Annak idején az F Astra is gyönyörű volt. Aztán kijött a Renault Mégane azokkal a csicsás lámpákkal, lélekben már meg is csaltam az Astrát, de most így másfél évtized távlatából csak azt mondhatom, hogy az Astráé a tökéletes, letisztult autófar, semmi felesleges cicoma: mindenből pont amennyi kell.
