Anyu szúrós bajusza vagyok

A belvilága igen visszafogott. Az automata váltó karján lévő alumíniumbetéten meg-megcsillan a fény, és a sportos motorhoz illő alumíniumpedálok is vagányak, ezenkívül azonban semmi, de semmi érdekes nincs a B Mercedes belső terében. Ha rosszindulatú lennék, azt írnám, hogy unalmas, egyhangú, de igazából nagyon jól éreztem magam benne, úgyhogy inkább nevezném visszafogottnak, sőt megkockáztatom, hogy a maga konzervatív módján tulajdonképpen szép is. Nem, ezt az utóbbi állítást mégsem merem vállalni, maradjunk inkább az egészen kellemesnél.

A B 200 Turbo kellemes autó. Jó beleülni, az ülések kényelmesek, méretéhez képest elöl-hátul egyaránt nagyon tágas. A kétliteres turbómotort nem húzták fel nagyon, 193 lóerős teljesítménye és már 1800-as fordulattól jelen lévő 280 Nm-es nyomatéka azonban még így is messze több annál, amire egy átlagos anyukának szüksége van; 7,6 másodperc alatt gyorsul százra és 225 a végsebessége. Mindkét adat megdöbbentő egy kis családi egyterűtől.

Felmerülhet, hogy a hatalmas erőre ilyen modellnél semmi szükség nincsen, azonban élesen él még az emlékeimben egy Opel-út, ahol legnagyobb megdöbbenésemre kiderült, hogy a gyárilag tuningolt OPC Zafirát viszik, mint a cukrot, tehát mégis van igény ilyen furcsa szerzetekre. Nyugat-Európában. Magyarországon egyelőre sajnos nem olyan a helyzet, hogy az emberek könnyű szívvel dobálják a plusz milliókat egy erősebb változatért, hogy a családi autó egyszerre játszópajtás is legyen.

Az anyukáknak vélhetően nincs is szükségük mind a 193 lóra, de még nekik is jól jöhet, hogy rengeteg tartalék van a motorban, amit a fent említett okokból normális városi használat mellett egyáltalán nem is kell forgatni. Már kis fordulaton is jól húz, mintha nem is lenne feltöltős. Az automata váltó 2500-as fordulatszám környékén rendre feljebb vált, mi mégis gyorsabbak vagyunk, mint a forgalom, és közben egy pisszenésnyi zaj sem hallatszik az utastérbe.

Ésszerű használat mellett beérte 10 liter benzinnel városban, pedig a gyár 11 litert ad meg a katalógusban. Persze egészen más a helyzet, ha elkezdjük taposni a gázpedált; a motor feléled, gyönyörű hangja lesz, elkezdi vedelni az üzemanyagot, az autó pedig igencsak meglódul.

A B 200 Turbóval meglepően jól lehet autózni. A Mercik nem éppen sportosságukról, vagy az utánozhatatlan vezetési élményről híresek, és a B osztály magas, dundi kasztnija sem vehemenciát sugall, a tesztautóval ennek ellenére jó érzés volt gyorsan menni. Az automata váltó és a futómű is egészen jól idomult a kemény körülményekhez.

Alapáron 16-os kerekek járnak a B 200 Turbóhoz, de a tesztautót régi jó PR-os szokás szerint eggyel nagyobb felnikkel adták ki. Ennek eredményeképpen a kátyúkkal, göröngyökkel kevésbé toleráns a futómű, viszont jobban tart a kanyarokban, és megtéveszti az óvatlan újságírót, aki megtéveszti Önöket, és a végén mindenki azt hiszi, hogy valami sportos, pedig nem is az. A B 200 futóművéről azért ármánytól és kerékmérettől függetlenül elmondható, hogy sokkal-sokkal feszesebb, mint ránézésre gondolnánk.

Az útegyenetlenségeket rendre érezni az utastérben. Nem kellemetlenül, de érezni. Cserébe a kasztni nem billeg, és az autó meglepően jól fordul. A B 200 Turbo nem sportautó, és nem is akar annak látszani, a feszes futómű sem úgy feszes, mint egy sportkocsié, épp csak egy kicsit elmászott a komforttól a sportosság irányába, de kényelmes és kulturált maradt.

Nekem nagyon tetszett a B 200 Turbo, igazából csak két problémám volt vele: a kicsi külső visszapillantó tükrökben nehéz tájékozódni és nagyobb sebességnél zavaró a szélzaj. Ettől eltekintve gyakorlatilag tökéletes, kényelmes és tágas, kellemes, precíz, csöndes és kulturált, de erős és élvezetes is tud lenni, ha a sofőr úgy akarja.

Mondom, szerettem, mégsem sikerült rájönnöm, miért kéne nekem, vagy akárki másnak elköltenie 8 és fél milliót pont erre a modellre. Ennyi pénzért már hétszemélyes Opel Zafira OPC-t vehetünk 240 lóerővel. Nyugodt lélekkel összes jó tulajdonsága mellett is csak azoknak tudnám ajánlani, akik valamiért menthetetlenül beleszerettek, és kifejezetten jól állnak anyagilag.

A kisebbik, 109 lovas dízel 7,3 millióért már eggyel ésszerűbb ajánlat, de valójában inkább egy Golf Plusra, egy Focus C-Maxre, de még inkább egy sima kombira beszélném rá autóstársaimat. 8,9 millióért már kombi C-Klassét is lehet kapni!