Ne packázz a gázolajjal

A történet vagy igaz, vagy nem. Én elhittem, mert jól esett, de nem is ez a lényeg, a tanulságot azonban még nem áll módomban kifejteni; előbb a munka, aztán a szórakozás. Ha valaki lusta, már ugorhat is a cikk végére, sok újat nem fogok mondani, az X3-as tényleg jó autó. Milánnak is tetszett , Karottának is tetszett , nekem is tetszett. Nem véletlenül. Jó érzés lett volna megtalálni az apró, idegesítő marhaságokat, amik végképp elrontják, olyan rejtett hibákat, melyeket az előttem tesztelő kollégák nem szúrtak ki, de mivel ilyesmi nem történt, forradalmi információkkal nem szolgálhatok.

Ami miatt esetleg mégis érdekes lehet ez a cikk, az a 285 lovas soros, hathengeres, ikerturbós dízel és az M-csomag, amivel a tesztautót felszerelték. Nekünk újságíróknak képben kéne lennünk, legalább az aktuális modellekkel kapcsolatban. Tudnunk kéne minden autóról, mikor mutatkozott be, milyen motorokat kínálnak hozzá, satöbbi. Ennek ellenére előfordul - így történt az X3-as esetében is -, hogy úgy hozunk el egy tesztautót, azt sem tudjuk, eszik-e, vagy isszák.

Na jó, ez így ebben a formában természetesen nem igaz, tudtam ezt-azt az X3-asról, de valahogy elkerülte a figyelmemet az erősebbik dízel változat, az sd. Tudtam, hogy van egy sorhatos dízel 220 lóerővel, de azt hittem, hogy a legerősebb változatban az a hathengeres benzinmotor van, amihez már kétszer is volt szerencsém ( 1 ) ( 2 ). Tévedtem.

Szóval elhoztam ezt a legerősebb, de nem legerősebbnek vélt X3-ast, és ugyancsak csodálkoztam rajta. Jól megy, no, el kell ismerni - gondoltam fanyalogva, mégiscsak egy dízelmotorról van szó. Á, biztos csak a nyomaték miatt érzem ezt a lüktetést az agyamtól a gerincvelőmig minden gyorsításkor - gondoltam néhány másodperccel később. Aztán egy barátom beszállt mellém. Hamar elcsöndesedett. Később, mikor kérdeztem, szerinte is jól megy-e, értetlen arcot vágott, és félve bólintott.

Ezt még mindig nem vettem intő jelnek, hanem aztán később elmentem a lámpánál mindenféle sportkocsiknak, majd jöttek más utasok, és azok is féltek. Ekkor kezdtem el gyanakodni. Este leültem a monitor elé és kiderítettem az igazságot. Háromliteres dízel X3-asból kétféle változat létezik, a 218 lovas 3.0d, és a 285 lovas 3.0sd, ami közel kéttonnás tömege ellenére 6,6 másodperc alatt van százon, legnagyobb sebessége pedig, és most kapaszkodjanak meg, 240 km/h.

Ez azt jelenti, hogy a 3.0sd nemcsak a benzinmotoros 3.0si-nél gyorsabb sokkal, de olyan autókat is megver, mint a Honda Integra Type-R , a Renault Clio Sport , vagy az Opel Corsa OPC. A sportosságfokozó M-csomag, mely aerodinamikai elemeket, bőr sportkormányt, sportüléseket, egyedi 18-as felniket és megerősített, ültetett futóművet takar, a 3.0sd esetében 775 300 forintba kerül a 14 600 000 forintos alapáron túl.

Ez az egy hibája van az X3-asnak (meg a ronda hátsó lámpa, amitől viszont már annyian hánytak a szakma jeles képviselői közül, hogy én most ki is hagynám). Tudom, tudom, prémiumautó, nem újságíróknak fejlesztették, és a prémium riválisok sem olcsóbbak, de tizenötmillió akkor is sok pénz. Igazi riválisról egyébként nem is nagyon beszélhetünk, az ML-Merci és az Audi Q7 nagyobbak, a Lexus RX-nek pedig a mérete sem számít, abból ugyanis nincs dízel. A Nissan X-Trail meg a Honda CR-V és barátaik rengeteg szempont miatt szintén nem jöhetnek szóba, az X3 3.0sd-nek tehát nincs igazi alternatívája, s mint egyeduralkodó, drága sem lehet; egyszerűen ennyibe kerül.