Hová tűnt Romeo?

Legalábbis ezt hittem, hiszen olyan kupénak, ami valamire épül ott a GT. Miért készítenének még egy hasonló koncepciójú kupét? De ez még nem is lenne baj, az sokkal inkább, hogy a harmincas évekig is visszanyúló Alfa-kupé-vonalba nem tudom beilleszteni a Brerát (de a GT-t sem). A formája tulajdonképpen teljesen rendben van. Az orra egy az egyben a 159-é, vagyis fordítva, a 159-nek van Brera orra. Ilyen másolás eddig nem volt. Az Alfa kupékat eddig meg lehetett ismerni a visszapillantóból, ha utolértek az autópályán.

Talán azért hasonló ennyire, mert valójában ez mégiscsak a 159 kupéja, nem önálló modell. Ugyanaz a futómű, ugyanaz a padlólemez, kicsit megrövidítve. És pont ez a rövidebb tengelytávú padlólemez járul hozzá, hogy nem ólajtó méretű az utasok bejárata. Oldalnézetből nagyon arányos. A far pedig maga a tökély. Oldalról, hátulról, akárhonnan nézve nagyon jó. A korábbi kupéknál is a far vitte a pálmát, de voltak más apróságok, amik a Breránál hiányoznak. Nagyon hiányoznak. De ezt leszámítva az autó gyönyörű. A bemutató előtt könnyes szemekkel nézegettem fotókat a Breráról, és nem hittem el, hogy tényleg vezethetem is majd.

Az utastér is egy az egyben a 159-é (vagy ez is fordítva? nem hiszem, mert az volt előbb utcán, ugye), legalább kiírhatták volna valahova a műszerfalra, hogy BRERA. Akkor tudnák a csajok is - mikor behuppannak a trendi pasijuk mellé -, mi ez. Így viszont elveszett a koncepció valahol Pininfarina és Giugiaro között. Ugyanis utóbbi tervezte, előbbi gyártja. De vajon kinek?

Úgy gondolom, hogy azoknak a pozőröknek, vagyis "individualistáknak", aki kupét szeretnének, de nem akarnak tőle semmi mást, csak hogy viszonylag jól menjen és jól nézzen ki. Nekik pedig tökéletes. Be kell látnom, a Brera az én torz értékrendemnek savanyú csak, meg - gondolom - a párezer elmebeteg alfistinek, mert valójában egy tök kellemes kupé, ami mellesleg a legszebb a világon. És ez vitathatalan. Meg persze tele a mai korban kötelező elektronikai cuccokkal, a mindenféle menetstabilizálóktól kezdve a Bose hifin át a legalább hét légzsákig. Maximális kényelem és komfort az igazán piperkőcöknek. Ennyi, és nem más. Korántsem női autó, mint a vetélytársak némelyike, és korántsem sportkocsi, ahhoz túl jól felszerelt.

A Depeche Mode Precious számával megkezdett sajtótájékoztatóból nem derült ki egészen pontosan, kik a célközönség. Az egész rendezvény olyannak tűnt, mintha az Alfa keresné az utat, de állandó kétségek közt vergődve. Már a Brera piacra dobása is erre utal. A tanulmányautó - még Italdesign Brera - 2002-ben Genfben jelent meg először. Aztán ugyanebben az évben nyáron azt mondta Daniele Bandiera, az Alfa Romeo üzleti szekciójának akkori vezetője, nem kerül sorozatgyártásba.

Aztán decemberben karácsonyi ajándékként kapták az Alfa-hívők, hogy mégis. Már akkor 2005-öt jósoltak a születésnek, de a hátsókerék-hajtás és a V8-as moci jóslata nem jött be. Jött helyette 2005-ben először a 159 azzal az orral, amit a 2002-es év tanulmányautója címet elnyert autóra rajzoltak először. Aztán végre itt a Brera ugyanazzal az orral, de teljesen más koncepcióval, mint amiről eredetileg szó volt. Csak azt emelném ki, hogy a bemutatón legtöbbet vetített fotón az volt látható, mennyi táska fér el a csomagtartóban.

A szokásos futóműfényezés, ilyen jó, meg olyan jó, meg a felhasznált anyagok, meg a fejlesztések így, meg úgy... Oda se figyeltem már. Az Alfa vezetősége szerint a jelenlegi 400 ezres európai sportkupészám akár 600 ezerre is nőhet. A mondatból az sejlett ki, hogy ebben a Brerának jelentős szerepe lenne. Ennek viszont nemhogy ellentmond, keményen képen is röhögi, hogy az alapár 35 000 euró, a legdrágább változat meg akár 45 000 euróba is kerülhet. Azt már most borítékolhatjuk, hogy Magyarországon a márkakereskedők által megvett 15 darabon kívül nem nagyon lesz több.

Hiába van négyféle belső dizájn, hiába a tíz rendelhető szín, teljesen feleslegesen hangsúlyozzák az üvegtetőt meg a többféle, komfortot érintő fejlesztést. Ez az autó nagyon szép. Nagyon egyedi. Igazi Alfa Romeo. Kívülről. Belül aztán ugyanaz a műanyag jellegtelenség, aminek hiánya eddig megkülönböztette az Alfa kupéit a többiekétől. Nem a komfortról beszélek mert abban nincs kivetnivaló. Nem a minőségről, mert az is teljesen rednben van, hanem a nem sportkocsihoz való dolgokról. Talán érzik ezt a gyártók is, mert a Romeo nevet már nem is merik hozzátenni: csak félig az ő gyerekük. Az autó simán Alfa Brera.