A különc feladta egyénieskedő egyterű-építési koncepcióját. Míg a régibe hétrét hajtogatva sem fér be a hatodik és hetedik utas, az új Picasso menthetetlenül hétszemélyes. Itt csak ennyit árulhatok el: a változás drámai.
Egyterű felcsapható pótülések híján olyan, mint magyar nehézatléta lakmuszpapírral kimutatható doppingszer nélkül. Eddig buzgón ecsetelte a kereskedő a logikusan felépített gyári marketingérveket, miszerint "önnek, kedves vásárló, öt teljes értékű ülés többet ér, mint ha hétből 3 használhatatlan. Nem kurtítjuk csomagtartóját vacak támlás sámlikkal, és nézze meg, így, a döntött hátsó részével nem sokkal szebb?" Mostantól lehet új szöveget memorizálni, ha nem akarják, hogy csak a gyártásban maradó Picasso "Classic"-ot vigyék.
Exteriőr
A Picasso formája elveszítette önállóságát. A régi csak nevében viselte a Xsarához fűződő kapcsolatát, az újhoz nem kell nagy fantázia, hogy a C4 kólán-sültkrumplin tartott testvérét lássuk. Így kellett lennie: vagy lecsapott hátú kuriózumot építünk, vagy helyet hagyunk a harmadik sornak. Nem tragikus a változás, sikerült az egyedi stílusjegyeket átemelni a többi Citroenről. Igen, tudom, egy úthengerre is rábiggyeszthető a középen megtörő két párhuzamos vonal. Ennek ellenére még mindig azon márkák közé tartozik, akik nem matrjoskababák sorozatát adják ki.
Természetesen sokkal nagyobb és - Visiospace-koncepció ide vagy oda - a legtöbb szögből nézve unalmasabb. Első pillantásra nem sok különbséget találunk a Zafira-Touran-Scénic vonulattól. Az orra azért kecsesebb. A motorház és a tető ívét figyelve mondható, tervezője át tudott lépni a többiek mintáján, a szögletes joghurtos dobozon. Hátul viszont semmi élményszerű, a sajtótájékoztatón kihangsúlyozott lámpa ehhez kevés. Nem csodálkozom, a fejtámla így is szinte kiüti a hátsó ablakot, tovább dönteni nem lehetett.
A fő dizájnelem a megdöbbentően magasra ívelő szélvédő (ez a "visio" - kb. láthatóság). Az autógyártók imádják a több fény kiváló élettani hatásával indokolni az autók üvegházzá változtatását. Én hiszek nekik, de bátorkodom közbeszúrni, hogy nem működik örökösen a légkondicionáló. Akkor viszont egy csőcsere utáni befűtött szoláriummal vetekedhet a jármű. Egyébként is, ki nézegeti az eget vezetés közben? Mérsékelt égövünkön évszakról évszakra változik a napfény beesési szöge. Már most, kora ősszel sem emelkedik fel olyan magasra, hogy ne kéne az ellenző első fokozatát használni. Nyáron meg előbb az üvegen belülre jut sugárzás, és egy műanyag elem próbálja megakadályozni káros hatását. Nem sok sikerrel.
Míg bent a két fokozatban állítható csúszkával normális látószöget produkálhatunk, kívül nincs lehetőség a változtatásra. Hadd adjam a szájukba, mire is hasonlít: kopaszodó, magas homlokú férfira. Akinek tetszik ez a középkorba hajló, jó esetben megfontolt és vagyonos típus, annak nem baj. Mások meg parókát követelnek majd. Szóval vakmerő túlzás, a sajtótájékoztatón alig győztek válaszolni a biztonságot és a megugró gyártási költséget firtató kérdésekre.
Enteriőr
Az utastérbe visszatérve beszéljünk a térről, variálhatóságról, nem utolsósorban a kényelemről. A Citroen bizton állítja, hogy kategóriájában a legnagyobb csomagtartójú közepes egyterűt alkották. Hét személlyel 208, 5 üléssel támláig pakolva 576, zárt kisteherautóvá alakítva 1951 liternyi holmit fogad be. Az első érték bizony kicsike, de hosszú útra úgysem érdemes telt házzal elindulni. A második viszont lenyűgöző, semmit sem kell otthon hagyni, ha felkerekedik a família. Két köbméteres üresség meg szinte rémítő. Nem kevesebb, mint 2,03 méter hosszú; egy összeszerelt kanapét haza lehet hozni a bútorboltból.
Hozzáteszem, az utasok (4-5) legalább olyan jó helyzetben vannak, mint motyóik. A Visiospace második tagja, vagyis franciául espace - tér, hely - itt érvényesül. Nemrég próbáltam a Zafirát , ahol bizony jobb, ha a vezető bal lába 5-10 centivel rövidebb a jobbnál. Itt semmi ilyet nem észleltem, bőven felülmúlja az általam ismert kategóriatársakat. A középső sor sínen állítható, és a támlának is van némi mozgástere. Nem fogja keresztbe tenni a lábát, egyúttal szűkösnek sem nevezheti. Hátul pedig annyi a hely, amit vártunk: törpék, koboldok tanyája.
A Citroen bölcsen megvárta, míg a konkurencia kikísérletezi az optimális megoldást az ülések eltüntetésére. A harmadik sor két lapos alkotmánya finom rántásra süllyed a padlóba. Ilyen tehát van másnak, így az ötleteket a középső háromra tartogatták. Szóval meghúzzuk a kallantyút, erre a ülőlap hirtelen égnek mered, és az egészet szépen az előtte lévőig lehet tolni. Óriási poén, főleg ha tényleg sokat használjuk a 6. és 7. pozíciót. Annyi a hely, mintha háromajtósban csak a kormány lenne bent, amikor a második sorba tuszkolunk valakit. Nem sokkal nehezebben az egész szépen elfektethető, hogy majdnem sík extra csomagteret kapjunk.
