Az ébrenlét határán

Ez a 2.2-es elég régi motor, a nyolcvanas években bukkant fel először a Crown és Celica típusokban két literrel, volt az MR2-ben is, mind két-, mind kettőkettes verzióban és persze a Camry megkapta szinte az összes piacán. Annak ellenére jól vezethető, hogy elég magasan – 4400 nál - adja le nyomatékmaximumát (196 nevetséges Newtonméter), és 5400-nál présel ki magából 136 lóerőt. Kellemesen vezethető. Meg takarékos. Biztos a váltó miatt.

A futómű elöl McPhaerson, hátul többlengőkaros, már bőven azt a szintet képviseli, amitől vezethetőnek érzünk egy autót. A kisebb úthibákat nem tolerálja luxusautó-szinten, de igazából ez az a kompromisszum, amit egy tervezőtől biztonság és a kényelem között elvárok. A mai japán mezőnyben a pattogós Accord és a rázós Mazda6 mellett üdítő hazafelé beülni a régi Camrybe. A kényelem megteremtésében szerepe lehet a tizenhárom éves rugóknak és a /65-ös – mai szemmel nézve esetlenül – ballonos gumiknak is. Peresebb gumival biztosan oda a kényelem és a stabilitás, de aki fronthajtású gyenge autóra peresebb gumit tesz, attól más gazemberség is kitelik.

A formájában nekem benne van az Lexus LS400, a következő Camry – a csapott seggű – ugyan szebb, de abban nem látszik az LS. Rendes limuzinforma, három dobozzal, elöl a motortér, középütt az utastér, hátul a csomagtér. A csomagoknak nem tudom, hány szabványliter áll rendelkezésükre, de babakocsi, etetőszék, vagy egy csomó karnis simán beférnek. Az üléseket lenyitva majd’ háromméteres cuccok is szállíthatók, igaz, ezek bőven belógnak az utastérbe, kétszemélyessé téve a Camryt. Tárolóhelyek tekintetében nem áll túl jól, van ajtózseb, kesztyűtartó, meg a könyöklő alatti rekesz.

A műszerek jól láthatók, minimalista, designmentes megjelenés teszi kortalanná. A Szent Kvarcóra itt sem hiányozhat, jól esne viszont egy külső hőmérséklet mérő. Az ugyanis nincs. A zöld háttérvilágítás kellemes, erőssége állítható. A műszerfal kopogós, de mindegy, úgyse kopogtatjuk. Maximum a kétheti-havi takarításnál érünk hozzá, oda meg nem mindegy? Külön kiemelném az előző tulajdonosok remek ízlését dicsérő univerzális mobiltartót. Szép.

A szellőzés-fűtés elég egyszerűre sikerült, beállítjuk a kék-piros csíkon, mennyi meleg kell, meg megnyomjuk a légkondit, ha pára van, vagy melegünk van. A huzatmentes levegőelosztás nem az erőssége, de kell hagyni valamint a Lexus vásárlóknak is. Vagy műszerfali rostélyokból ömlik a hideg és deres a mellkas, vagy a szélvédőre, de akkor a hátul ülőknek van melegük. Lábra is lehet, a felfázás garantált. Hátul nincs légbeömlő. Szuper.

A gyári rádió tűrhetően teszi a dolgát, elöl egy kazettás fejegység, a csomagtartóban egy 12-es CD tár. Rakás hangszóró van, aminek egy része nem szól már. Antenna sajnos nincs, azt menet közben elvitte a cica, most egy polifoam dugó van a helyén. Már megvettem az antennát, de beszerelni sajnos nem volt időm, így a rádióadások így csak az adótornyok közvetlen közelében élvezhetők máshol recsegnek, de ez nem az autó hibája.

Az előző tulajdonosok ejtettek rajta külsérelmi nyomokat bőven, horpadt az eleje alul a hűtőnél, horpadt az ajtaja, és ami legnagyobb baj, beázik a csomagtere, mert úgy nyomódott meg, hogy a vízelvezetők is benne voltak a hajlásban. Egyszer az asszony is nekitolatott vele a falnak, de az már csak hab a tortán. Nyöszörgések, mechanikai zajok nincsenek, mindössze a rezonátor cső vibrál kétezres fordulaton. És minden Camrynek be van repedve a szélvédője, akármennyit néztem belőle. Utcán is oda szoktam menni megnézegetni őket: amelyilnek nincs berepedve, az cserés volt, vagy csak pár kavics van benne. Egyéb panaszaim nincsenek. Nálam a világ legunalmasabb autója cím győztese.