PRAKTIKUM, és ... hát ennyi
Tartósteszt: Skoda Felicia Pickup 1.9D, típusnekrológ
Amikor komótosan bandukolunk valahonnan valahová, és feltűnik a tükörben, majd elhúz mellettünk egy Corsa Combo, vagy egy közeli rokon VW Caddy / Seat Inca, oldhatjuk kognitív disszonanciánkat azzal, hogy milyen jól döntöttünk, vagy döntött munkaadónk, amikor ezt a PRAKTIKUS és olcsó szerszámot választotta. Mégis rossz az Inca pirosan világító kilométerórájára, a Combo jópofán gömbölyded műszerfalára, vagy a Caddy belteréből áradó minőségérzetre gondolni.
A Skoda emlékezetes, az autó vásárlása idején
futott "IQ +
" szlogenjéből csak az IQ racionalitása
jellemzi a Pickupot. Az 1897 köbcentis dízelmotor gyors izzítás
után könnyedén életre kel, nem túl zajos, 68 lovas. Kellően
nyomatékos, hihetetlenül strapabíró (jól megrakott utánfutó
hegyen-völgyön bátran húzható), és
meglehetősen igénytelen.
Az utastérben
van fűtés, világítás, az ülések mögött egy kis rakodótér, a
műszerfalon óra, a kesztyűtartóban hely. A raktérben pár rögzítőfül
a gumipóknak, a padlón lefolyó az esetlegesen bekerülő víznek,
műanyagbetét a rosszindulatú áruknak, szerszámoknak - igaz ez már
felárért. Csak egyéniség nincs sem elöl, sem hátul.
Az említett víz bekerülhet akkor is, amikor
slaggal mossuk a platót. Mert megtehetjük - hála a teljesen
szeparált kabinnak.
Menet közben jól esne hátradobni a pulóvert, üres
kólásdobozt, banánhéjat. Sokat szidja az ember a gyárat, amiért a
teherautókra kötelezően előírt rácsot itt a felépítmény nélküli
pickup masszív hátfala, és hátsó szélvédője helyettesíti. Aztán, ha
átül egy kicsit ugyanaz az ember mondjuk egy Caddybe, és szépen
felerősítve hall minden zajt, amit az út, a rakomány, vagy ő maga
elöl okoz, majd a rádiót bekapcsolva szembesül azzal is, hogy a
visszhang nem tesz jót a zenének, akkor rájön, hogy jó ez így. Bár
ha a hátsó ablak leengedhető volna . . .
Akkor örültem leginkább az izolált raktérnek,
amikor
társamul fogadtam Bertikét, a fehér cicát. A kocsiban
lakott, az volt az otthona, minden fehér furgonba megpróbált
bemászni, párszor el is vitték ügyfelek-beszállítók. A platón volt
a macskavécé is.
A raktér egyébként egy műgyantából készült, utólag odacsavarozott doboz. A belső tükörben jól látszik a két ajtókeret, kiakasztható műanyag ajtóval, a doboz nélkül szerelt alapmodell (a valódi Pickup, ugye) lebillenő hátsó ajtaját ezek helyettesítik a furgonosításkor. A zár nem a gyári világítós fejű kulccsal működik, hanem külön egytollú kulcsocska kell hozzá. A raktérajtó belülről is nyitható a megtévesztésig zárógomb külsejű nyitógomb erős lenyomásával, alig fél év kellett ahhoz, hogy erre rájöjjek.
A doboz falán át egy
hegyes kés segítségével könnyedén be lehet jutni, a
súlyosabb és dőlésre hajlamos rakományt célszerű alaposan
rögzíteni, mert egy eldőlt betonkeverő szépen kikönyökölhet a kocsi
oldalán, de már egy másfél méteres zártszelvényt is félve támaszt
be a sarokba az ember. Az autó gépi mosóban történő ápolását csak
szemlehunyás és fülbefogás mellett javaslom, nehéz elhinni, hogy a
kefe nem tépi le mindjárt az egész miskulanciát.
A Pickup
vezetése nem kellemetlen élmény. A dízelmotoros változatnál
széria volt a (nem túl lágy) szervokormány, a váltó pontos, 180
centis magassággal viszonylag kényelmesen el lehet helyezkedni a
kabinban. Az úttartásban nincs hiba, könnyű megállni, a
sebességfokozatok ügyesen lettek paraméterezve, az áttételek nem
túl rövidek a terheletlen üzemhez (kivéve talán az ötödiket), de
nem is túl hosszúak a terhelthez. Jól működő eszköz.
A világítás kapcsolóinak elhelyezése és
kiképzése dús fantáziájú tervezőről árulkodik, a hátsó ködlámpa
fent felejtése garantált. A modell
1999-ben jelentősen megújult: a kormány közepébe nyomott
műanyag fekete Skoda-emblémát felváltotta egy krómozott műanyag,
zöld festéssel a megfelelő helyeken. Sorjás és gagyi, kár volt. A
légzsákos, négyküllős VW-kormánykerék ellenben telitalálat:
megcsillogtatja a Német Minőséget a kkeurópai autóban. Csak kicsit
disszonáns 8-)
További Praktikus Jellemzők: a kabin télen is hamar átmelegszik. A kissé igénytelen szerelvényfal kissé igénytelen szellőzőrostélyain át a nagyon igénytelen forgatógombokkal pontosan szabályozható mennyiségű és - télen - hőmérsékletű levegő jut a dolgozóra.
A komfortérzet egy kb. 4000 forintos beruházással
hihetetlenül megnövelhető: ennyibe kerül az ablaktörlő memóriás
intervallumkapcsoló reléje, mely megjegyzi az utolsó lekapcsolás és
a felkapcsolás közti időt, és ezt tekinti a kívánt törlési
periódusnak. De lehet, hogy nem, néha máshogy működik. Skoda-unikum
volt anno, de csak a személy Feliciához járt - érdemes megvenni,
esőben a működési mechanizmus nyitjának keresésével gyorsan és
izgalmasan múlnak az órák és kilométerek.
Hihetetlen, hogy még van csak egy irányban
játszós magnó! Az IMPORTŐR ilyen Philipset tesz most is a kis
Skodákba, ha sikerül kedvezményként kiharcolnunk az ingyenrádiót. A
zene 100-120 körül még hallgatható. Az ÁFA nagy úr, a kisvállalkozó
általában inkább teherautót hajt, mint kombit.
A fogyasztás terhelve-terheletlenül hat liter alatt marad. Legfeljebb nagyon meghajtva (tartós 140) lehet a normánál hét decivel több hét liter fölé bűvészkedni a száz kilométerre szükséges gázolajmennyiséget.
Minden új teherautócska legolcsóbbika a fenntartásért sem fizettet nagy árat. A 7500 kilométerenként esedékes szervíz sűrűbb, mint például a (benzines) Swiftek 25 ezrenkéntije, de a szervízperiódus betartásával a motor szinte örökéletű. Jól tartja az árát (a benzines nem annyira), bár ennek igazi próbája most következik: a Skoda 2001. júniusában beszüntette a modell gyártását.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.