Bemutató: Renault Master 2010

Ez után több útvonalból választhattunk, mi az arany középút mellett döntöttünk, ami egy 60 kilométeres, hangulatos kis tekergést jelentett Provence lankáin keresztül egészen Fayence-ig. Keskeny másfél autónyi széles utakon kanyarogtunk, miközben a kisebb autók előlünk ugráltak félre, mi meg a meglepetésszerűen szembeszáguldó kamionok elől.

A kocsi így félterheléssel jól vette a kanyarokat, tempósabb haladáskor se éreztem bizonytalanságot a futóműben. A kocsi előre 302, hátra 305 milliméter átmérőjű féktárcsákat kapott, amelyek elegendőnek bizonyultak. A Master 2,3 literes, közös nyomócsöves dízelmotorral rendelhető 100, 125 és 150 lóerős változatban, Euro 4-es és 5-ös variációban, 6 sebességes kézi vagy a két erősebb, robotizált automata váltóval.

Az egyik nagy újdonság, hogy immár kapható hátsókerekes változatban is, ami nagyobb terhelhetőséget tesz lehetővé. Itt a jövendőbeli igényeknek megfelelően lehet rövid vagy hosszú differenciálművel rendelni, előbbi a városban jöhet jól, utóbbi, ha sokat autópályázunk. Az alapváltozatok össztömege 2,8 tonna, 3,3 tonna és 3,5 tonna, dupla hátsókerékkel maximum 4,5 tonna. A jármű háromféle magasságba és háromféle tengelytávval plusz még kétféle hátsó túlnyúlással rendelhető, így jól lehet variálni az igényekhez illően.

A raktérbe változattól függően 1640 kg-tól 2525 kg-ig rakodhatunk, 8-tól 22 m3-ig. A rakfelület hossza a legrövidebb változatnál 2583 mm, míg a leghosszabb verzióban már szinte bármi befér a 4383 mm hosszú platóra. Ekkor a kocsi teljes hossza már megközelíti a 7 métert, egész pontosan 6848 mm, és a tengelyek közé 1 cm híján beférne egy Scénic. A hátsó kerekek között bőven elfér az euro raklap, bár a duplakerekesbe csak hosszába, mivel ott 1080 mm széles.

Második napon délelőtt lehetőségünk nyúlt a Renault teljes kishaszonjármű palettájával barátkozni, felsorakoztatták a gyakoribb Kangoo, Trafic és Master felépítmény variációkat. Újságíró körökben a legnépszerűbb a mentő változat volt, amibe még fényterápiás lámpa is került, és a török kollégák addig játszottak a szirénájával, amíg a vendéglátó szálloda kérésére áramtalanították.

A Kangoo nem sok újdonságot mutatott, mindössze megnyúlt 40 centivel a tengelytáv a Maxi változatban. Így lehetővé vált elfogadható raktér mellett az ötszemélyes Double Cab változat kialakítása. A Trafic fészliftje a mostanság visszafogott módon történt, ezt főleg beülve vehetjük észre, a felszereltség bővülésében, illetve a tárolóhelyek növekedésében. Kapott egy újratervezett 2 literes dCi motort, ami ennek köszönhetően pár lóerővel erősebb lett, viszont gazdaságosabb.

Az új csúcsmodellt Black Edition-nak nevezték el, reméljük, a Mercedesnél nem sértődnek majd meg. Ez a Privilége felszereltség fölé nőtt, bőrülésekkel, könnyűfém tárcsákkal és fekete metál fénnyel. Én személy szerint a Generation-nak nevezett variációt választanám, ami látszólag egy hétszemélyes tárgyalóbusz, asztallal és forgatható ülésekkel, de ha nagyon elfajul a tárgyalás, a hátsó sor ággyá alakítható. Az ágynemű szériatartozék.

A sátorban rejtőzködött egy kis meglepetés, egy teljesen elektromos Kangoo Expressz. Ezt sajnos nem lehetett kipróbálni, de az adatlap szerint 160 kilométert tud megtenni, és maximum 130 km/h-val lehet vele száguldani. Persze a két adat valószínűleg nem együtt igaz. A Renault reményei szerint ezzel és a Fluence villanyváltozatával már egy év múlva találkozhatunk. Az új Masterrel viszont már másfél hónap múlva itthon is összefuthatunk.