Teszt: Ssangyong Actyon Sports - 2007

A Sportsban nem lap-, hanem csavarrugós hátsó felfüggesztés van, és ezért kifejezetten kényelmes a riválisokhoz képest. Ha kényelmes teherautóra vágyik, csak ezt válassza! A tesztautó elég jól tolerálta az úthibákat. Mivel billegett, imbolygott, nem állíthatnám, hogy személyautósan viselkedett, de tény, hogy rugózási komfortja megközelítette a személyautókét.

Rácz kollégának a motor is tetszett, én azonban nem ájultam el tőle. Nem gyenge, bár manapság egy kétliteres turbódízel tudhatna többet 140 lóerőnél, de itt nem ez a lényeg; teherautóba bőven elég ekkora teljesítmény. Kétezer alatt halott, kábé négyezerig húz, aztán váltani kell, nincs mese. Mivel kicsi a tartomány, ahol a motor erejét jól hasznosíthatjuk, gyakorlatilag egyfolytában váltogatni kell, de ebben nincs semmi meglepő, a hasonló méretű turbódízelek nagyjából ugyanígy viselkednek.

A motor különösebb probléma nélkül mozgatja a kasztnit, de két tonna akkor is két tonna, csodát ne várjunk: turbó ide, két liter oda, kétszer is meg kell gondolni, ha kamiont akarunk előzni egy kétsávos úton. Nekem mégsem a teljesítménnyel volt gondom, sőt a sok váltogatás sem zavart, de a dízel hangja, az valami rémes. És hangos is. Akkor járunk a legjobban, ha szolidan tötymörgünk a forgalommal. Ilyenkor váltogatni sem kell, hiszen nem akarunk hirtelen gyorsítani, és legalább csönd van. A motorhoz tartozó ötsebességes váltó hosszú utakon jár. Nem is rossz, nem is jó, vagyis egy teherautóba tökéletesen megfelel.

A Ssangyong Actyon Sportsról sok rosszat lehet mondani, de igazából kategóriájában nem számít rossz autónak. Van, amiben erős - komfort, rugózás -, és van, amiben kevésbé - dizájn, kicsi plató -, de nagyjából tudja azt, amit a riválisok. Egy óriási hibája azonban van: sokba kerül.

Az Actyon Sports alapára magasabb, mint a riválisoké. Nem sokkal, ha megnézzük ezt a kis táblázatot, láthatjuk, hogy a legdrágább és a legolcsóbb modellek között sincs 6 százaléknál nagyobb difi, de miért a Ssangyong a legdrágább? Miért nem olcsóbb 15 százalékkal a többinél? Nem evidens, hogy ha új vagyok a piacon, és/vagy nem tudom ugyanazt a minőséget produkálni, mint a többiek, olcsóbban kínálom a portékámat, aztán majd ha kialakítottam a vevőköröm, és stabilan állok a lábamon, szép lassan felviszem az áraimat?

Ha megvizsgáljuk az autók szériafelszereltségét, valamelyest finomodik a helyzet. A légkondi például a Ssangyongban, a Mitsubishiben és a Fordban alapáras, a Mazdába viszont plusz 200 000-ért kapjuk csak meg. Ha tovább osztunk-szorzunk, kiderül, hogy a Ssangyong annyira nem is drága, sőt 6-7 százalékkal még olcsóbb is lehet, ha a riválisokat is hasonlóan fel akarjuk szerelni extrákkal. Olyanokkal, mint például elektromosan állítható, fűthető külső tükör, vagy ködlámpa, vagy kormányról vezérelhető hifi. Én mégis úgy érzem, egyszerűbb lett volna előállni egy lekopaszított, szemre is olcsóbb modellel. Egyrészt jobban néz ki, mindenki számára azonnal átlátható, másrészt mégiscsak teherautóról beszélünk, ebben a szegmensben egy-kétszázezer forint spórolás bizony sokkal többet jelenthet két csilli-villi ködlámpánál meg kormányról vezérelhető hifinél.

Furcsa elképzelés a magyarországi forgalmazótól, hogy megpróbálja a zöldfülű koreai autógyár termékét nagyjából ugyanazon az áron értékesíteni, amennyiért patinás autógyárak kínálják saját jól bevált modelljeiket. Persze én nem értek ehhez, nem vagyok kompetens az értékesítési metódusokban, csak felhasználói szemszögből vizsgálom a tényeket, és mint vásárló azt gondolom, ha valaki pont Actyon Sportsot akar venni, szemérmetlenül alkudja le az árát!