Legális adócsalás
Mert ez itt hátul, ez a furcsa, fehér doboz bizony nem fémből és nem is Németországban készült. Itt gyártották nálunk, Magyarországon, egészen pontosan Tatabányán, a Vértes Klíma Kft.-nél, teljes egészében műanyagból. Le a kalappal előttük. A Porsche Hungáriával együttműködve mindent megtettek, hogy ne legyen feltűnő az igazság.
A mintát egy eredeti Transporter hátuljáról vették, és ennek alapján készítik, majd szerelik a Németországból egyszerű alvázasként érkező duplakabinos T5-ösök hátuljára az utánzatokat. És a lényeg, hogy a nagy varázslat végén: volt áfa, nincs áfa. De ezért az áfáért kell némi áldozatot hozni.
Az áldozatok közt a nagyobbról szegény magyar gyártó nem igazán tehet. Mivel az eredeti kivitel önhordó karosszériás, a műanyag felépítmény pedig alvázasra kerül, rögtön elvesztünk bő 14 cm-t a a raktér belső magasságából, és ennyivel kerül feljebb a raktér padlója is, ami alatt az alváz bújik a földtől közel 70 cm magasságban.
A további kisebb, mégis bosszantóbb problémákért sajnos már a hazai gyártás színvonala okolható. A külső és belső gumiámpasztás tömítések megszürkülése és az ajtón lévő bosszantó mélyedés mellett az ajtót tartó zsanérok sincsenek a helyzet magaslatán. Pontosabban fogalmazva, túlontúl is magaslaton vannak.
A hátsó ajtót ugyanis majd' egy centivel tartják magasabban, mint kellene, ettől a felül keletkező perem, az eredeti lámpák és a lökhárító fölötti hézag jelentősen megnövekedett. Ezenkívül az ajtó alatt lévő résen az alsó gumitömítés is kicsúszik a helyéről, bizonyítva a hátfal illesztésének enyhe pontatlanságát.
Visszatérve a kis mélyedésre ott középen, felmérést készítettem, vajon mitől keletkezhetett az öntőformán a dudor, ami ezt okozza. Sok variáció közül a legjobb és legvalószínűbb, hogy üveges hátsó ajtóról vették a mintát, amin rajta volt a hátsó ablaktörlő helye. Kissé benyomódott a műgyanta, és később hiába próbálták szorgos magyar kezek síkba reszelni az apró hibát, már nem tudtak tökéleteset alkotni.
De ennél több rossz nem igazán mondható el az új Mixtó hátuljáról. Akinek épp ilyen kell, ekkora méretben, meg lesz vele elégedve. Néha visszatömködi a magyar gumit, lecsapja az eredeti Volkswagen-alkatrészekkel felszerelt hátsó ajtót, és előre kocog beengedni a munkásait a hátsó oldalajtón a hátsó üléssorba. Avatott szem előtt ezen a ponton bukik le már messziről a Mixto.
Dobozos Transportert ugyanis már Németorszégban sem gyártanak oldalajtós második üléssorral, ez a kivitel csak az alvázashoz kapható. Ami nem lehet véletlen, a háromfős padnak ugyanis van némi vezeklés jellege. Ezt abból is gondolom, hogy mikor a kollégák itt kényszerültek utazni, folyamatosan panaszkodtak.
Meredek az ülés, nem lehet lehúzni az ablakot, fáj a háta, meleg van. Remélem, egy kőművesbrigád nem ilyen érzékeny. Ők örülnek, ha nem egy Lublinnal viszik őket, és értékelik az ülés alatti doboz által nyújtott, kíváncsi szemek elől rejtett rakodóhelyet. Szerencsére a művezető a vezetőülésben, a brigádvezető a jobb szélén és a kedvenc kőműves elöl, középen sokkal kényelmesebben utazhat.
A középen ülő térdének a váltó van kissé útban, a vészvillogó kapcsolójának és a hamutartónak meg a térde. Az áfatörvény magyarázata azonban egyértelműen kimondja, hogy ez munkaeszköz, aki ide kényszerül, ne panaszkodjon. A legjobb hely a sofőrnek jutott. Ő uralja mind a 85 lóerőt, amivel még mindig le lehet fulladni, akár kettes alapjáraton is.
Ő pedig igyekszik 2000 és 3000-es fordulat közt tartani a motort, hogy a 200 Nm nyomaték is meglegyen, de a rengeteg ló se veszítse még erejét, ő az aki nyugodt szívvel biztathatja mind az öt utasát a hárompontos biztonsági öv bekötésére, és az ő lelke lehet nyugodt, mikor a belső visszapillantóba néz: baj esetén hátul is három fejtámla gondoskodik a nyakak védelméről.
A belső tükör tehát a doboz miatt felesleges, bár még mindig több értelme van, mint a hátsóablak fűtésnek. Ha véletlenül nem látná tisztán a felépítmény fehér műanyagát, csak egy gombnyomás, és tisztul is a kép. Mégis hiába a széria blokkolás- és kipörgésgátló, a Mixtó és jobban felszerelt társa, a TransVan is ízig-vérig haszonjármű. Én mégis úgy és annak szeretem, aminek kényszer szülte. Aki ilyet vásárol, és megszegve ezzel az áfatörvényt, mégis a családját szállítja vele, szerintem kapja is vissza az áfát. Megérdemli.
