286 ló @3600, az azért durva. 650 Nm nyomaték már 1600-as fordulaton, az is kemény. Finoman jár, persze; V8, de egy húszmilliós autó közelebb van az élvezeti cikkhez, mint az autóhoz a maga értelmező szótári definíció-mivoltában. Úgyhogy azt mondom, legyen inkább benzines. A dízelt tartsuk meg a pickupoknak meg a dolgozó terepjáróknak. Vagy mégse? 210 a végsebesség, amiben nincs semmi különös, a 8,2-es gyorsulás viszont 2,6 tonnával megint olyasmi, ami elbizonytalanítja a benzinhívőt. A dízel V8 alapjáraton majdnem néma, nagyobb tempónál se hallani, de gázadásra azért 2000-es fordulat körül már csinál némi dízeles csörömpölést.
Land Cruiser a Range Rover Sport és a GL Mercedes ellen
A 8,2-es gyorsulási érték a jelek szerint azért inkább katalógusadat. A mérési mániájáról ismert olasz Quattroruote áprilisi számában például nagyon sok mindent mértek az új Land Cruiser V8 D-4D-n, és náluk 8,8 lett a 0-100 gyorsulás. Ami érdekesebb, hogy a Quattroruote tesztje már összehasonlító teszt volt, a két másik szereplő a Range Rover Sport 3,6 TDV8 és a Mercedes GL 420 CDI.A Range nyert 85 ponttal, a Merci egy ponttal lemaradva második, a Land Cruiser 81 pontot ért el. Mindez persze olyan összesített érték, amiben pontozzák a vezetési pozíciót, a kilátást, a kényelmet, a felszereltséget, aztán összeadják a 22 versenyszám pontjait és nem súlyoznak, a megbízhatóság például itt nem tényező. A Toyota például vesztett felszereltségi pontot azért, mert nem személyre szabhatók a funkciók, és az ő beltere a legkevésbé elegáns.
Fékben a Range sokkal, a Mercedes kicsit jobb volt, a jávorszarvas tesztet a Range csinálta meg a leggyorsabban (78 km/h), a Land Cruisernek 73-mal, a GL-nek 70-nel sikerült. Csomagtárben és árban a Toyota volt a legjobb. Akit érdekelnek a további részletek, még a különböző tempóknál mért decibel értékeket is megtudhatja, ha felkeres egy olasz újságárust.
Amikor megjelent első hírünk az új Land Cruiserről , rögtön láttam, mi lesz a következő autóm tíz év múlva. Most az is kiderült, hogy a tíz éves Land Cruisert nem Magyarországon fogom megvenni, mert nálunk csak a dízeleket forgalmazzák. Az is V8, nem is akármilyen, teljesen új, 4,5 liter, harminckét szelep, hengersoronként egy-egy turbó, változó lapátszög-geometriával. Common rail 1800 bar befecskendezési nyomással, kompakt grafitos öntöttvas blokk, ami 30%-kal könnyebb, mint a vas, sokkal nehezebb, mint az alumínium, viszont jóval többet bír.
A vezetési élményről semmit sem mondhatok. Mentünk egy kicsit földúton, meg egy kicsit buckákon, aztán vissza földúton. Jó volt, tisztára, mint egy Land Cruiser. Ha mehettünk volna egy kilométert aszfalton, kicsit próbálgattam volna a váltót, ami kicsit nekem nyersnek tűnt, de ki tudhatja?
Árban és ár/minőség arányban a 18 millióról induló Land Cruiser biztos, hogy jó vételnek számít mondjuk a német konkurensekhez képest. Az elődmodellel, a kifutó ötajtós Land Cruiserrel szembeküldve viszont én biztos, hogy nem az újat venném. A háromliteres soros négyhengeres dízel is tökéletesen elég hozzá, csak tíz centivel rövidebb, és 1860 mm-es magasságával még talán beavázkodik az IKEÁba, épp csak a lógó magasságjelzőknek koccan neki a tetősín (persze nem próbáltam). A kifutó ötajtós dízel alapára 9,5 millió, automata csomag 900 ezer, Executive csomag 3, 75 millió, metálfény 180 ezer; még az összkerekes Disneyland se kerül 15 millióba.
Az egész világnak százezer új Land Cruiser V8-ast szán a gyár, ebből Európa 19500-at kap. Hogy legyen fogalmunk súlyunkról a világban, Magyarországnak idén 25 darab jut, és hogy a vásárlóerővel is tisztában legyünk, ebből 20 már előjegyzésben elkelt, úgyhogy a domonyvölgyi sajtótájékoztató létjogosultsága valamelyest meg is kérdőjelezhető.
