A műszerek fehér lapjain pirosak a számok, ez volna az ördögfarkas Leon-kampány sátáni része, egy kis gyehenna szüremkedik át a motortérből. A furcsaság, hogy a műszerfalvilágítás a gyújtásra mindenképp bekapcsolódik, ezért alkonyattájt esetleg csak akkor vesszük észre, hogy még nem is kapcsoltunk világot, amikor már ránkvillantott az első szembejövő.
A Leon/Toledo páros a hátsó ülés nyiszogásán kívül osztozik a vaskos hátsó tetőoszlopokon is, így hát a Leonnal is Jedi-lovagoknak való feladat a tolatás. Az automata klímaberendezés széria, én változatlanul jobban szeretem a manuálist, amivel egyetlen mozdulattal csinálhatok meleget. A Leon klímájának kijelzése és kezelőgombjai sajnos hasonló filozófiát képviselnek, mint a korábbi Cordobák, menet közben elég veszélyes tud lenni, ha más hőmérsékletet szeretnénk, és nem érjük be azzal, amink van.
Vezetési élményben a Sport R természetesen hasonlít a 20VT4x4 -hez, úgyhogy inkább a különbségeket mondom el. A Sport R elsőkerék-meghajtású, így nem lehet vele olyan döbbeneteseket kanyarodni, mint a 4x4-gyel, a gyorsulás kérdése viszont érdekes. A teszt ideje alatti nyálkás időben nem igazán jöhetett ki, hogy a Sport R két tizeddel jobban gyorsul, mint a 4x4 ugyanezzel a turbómotorral.
Már fenn a téli gumik, de igazán hideg még nincs, folyamatosan szemerkél az eső - vagy a kipörgésgátló veszi el a gázt, vagy a kerék pörög el egy helyben; ilyenkor a négykerekes Leon biztos jobban tol. A 180 fokos hajtűkanyarokat és a csúszós talajon történő gyorsulást leszámítva azonban a sima elsőkerekes Leon egyenrangú a 4x4-gyel, a finoman kemény futómű miatt ez is csodálatosan kanyarodik, ráadásul majd 150 kilóval könnyebb, ami maximálisan érezhető is. Meg olcsóbb egy millióval, amit megint csak könnyű észrevenni.
Klasszikus, őszinte-majdnem kőkemény; az Alfa 147 GTA -hoz hasonlóan alig érezni, hogy bőséggel van az autóban menetbiztonsági elektronika, blokkolásgátló, fékerőelosztó, ESP, vészfékasszisztens.
A hatsebességes váltó mindkettőben ugyanolyan jó, ha valaki szereti mindig a teljesítmény- és motorhangmaximum körül tartani a fordulatot, annak igazi ajándék. A minőség érzete viszont nem az igazi; a kulisszához kocogtatva szánalmas hangot ad a kar, mintha általános iskolások csinálták volna a gyakorlati foglalkozás munkadarabjaként. Váltáskor meg az a furcsa, hogy túl könnyen jár, a sportos váltóktól már megszokhattuk, hogy jóval nagyobb erő kell a mozgatásukhoz, mintha komolyabb anyagok súrlódnának egymáson. Az Audi vagy féltékenyen őrzi váltói minőségérzetének titkát, vagy egyszerűen megmondták a Seat-nak, hogy az érzés az Audié, stip-stop.
Az Audi váltói szerencsére csak érzetben jobbak, használati értékben a Seat-é semmivel nem tud kevesebbet, tökéletesen érezni a fokozatokat, és a könnyű járás miatt még talán gyosabban is húzhatjuk be egy-egy állásba. Egy hét alatt egyszer sem váltottam mellé, pedig ilyen száguldozós vasaknál a csapatás hevében szinte mindig becsúszik egy-egy homály.
A csomagtartó a hátsó differenciálmű híján itt már nem 270, hanem 340 literes, úgyhogy a 4x4-es Leon után a Sport R valóságos bevásárlóautónak tűnik, annak ellenére is, hogy itt az alsó középkategóriában illik megközelíteni a 400 literes csomagtartóméretet.
A rövid áttételezésű váltó meg a száznyolcvan ló épp elég motiváció a sportos közlekedésre, főleg ha az ember tudja, hogy jövő pénteken vissza kell adni a tesztautót, úgyhogy szegény anyám gyorsan megbánta, hogy velem fuvaroztatta haza magát a tantestület ünnepi vacsorájáról, és mire elhittem, hogy tényleg retteg, sírógörcs lett a vége.
Értékelés: 4 és fél - Verhetetlen ár(5 660 000 Ft)/minőség arány: akinek nincs baja a formáival, szaladjon, és vegye meg. |
|
< >