A Mazda6 – különösen a négy- és ötajtós karosszériával – nagyon sportos, dinamikus formájú autó. Álló helyzetben is azt sugallja: száguldani, gyorsulni, suhanni, előzni, széles gumit is vadul csikorgatni, kanyarból elegánsan kigyorsítani, meg ilyeneket akar. Ezzel a 185 dízel lóval, 400 Nm-rel mindennek semmi akadálya. 1800 felett.
Amikor teljes erővel tölt a turbó, és beköszönt mind a négyszáz newtonméter, jön a hátbavágás: a legerősebb új dízel Mazda6 elképesztően jól gyorsul. 3500-as fordulaton érkezik a csúcsteljesítmény, négyezer fölé pörgetni semmi értelme. Ilyen szűk fordulatszám-tartományhoz jó hosszú váltót célszerű párosítani, a Mazdának pedig az van.
Száznál 1600-at forog hatodikban a motor, tehát 200-nál is csak 3200-at mutatna a műszer, ha Mallorcán szabad lenne ilyen gyorsan menni. Autópályán 100-ról 140-re, 160-ra gyorsítani pillanatok kérdése, a többi közlekedő csak kikerülendő, moccanatlan tereptárgynak tűnik.
És ez az autó nemcsak papíron erős és gyors, annak is érződik. Akármilyen kifinomult műszakilag, vidáman, nyersen szól és forog a motor, a kormányon állandóan érezni, hogy ott van elöl, és jól érzi magát. Egyesben-kettesben padlógázra száraz aszfalton is mindig elforog valamelyik első kerék. A menetstabilizáló gyorsan, ügyesen kezeli a helyzetet, csak egy kis csikkanás, pillanatnyi orrtolás jelzi, mekkora erőt engedtünk gondatlanul a kerekekre.
Jó ez az elektronikus kontroll, de még jobb lenne egy difizár. Szűk kanyarokban, kikapcsolt menetstabilizálóval akkor lenne igazán élvezetes autó a Hatos. Persze az ilyesmit úgyis csak a sofőr élvezhetné egy családi autóban, az utasok már így, sperrdifi nélkül is a hányáshatáron billegő áldozatok. (Egy török csapatot láttunk is helyzetben: egy kanyar után az út szélén álló Mazda jobb első ajtaja nyitva, az utas pedig szomorúan görnyed oldalra kifordulva az árok felé.)
A futómű (elöl kettős keresztlengőkar, hátul multilink, ahogy kell) nagyon pontos, feszes, nagyon nem a mi útjainkra tervezték, de tény, hogy ilyen motort csak ilyen kemény felfüggesztés tud rendesen kiszolgálni. A kormányzás pontos, a rásegítés minimális, a fékeket pedig még durván kanyargó, nagyon hosszú hegyi lejtőkön sem sikerült elfárasztanunk.
A legerősebb új dízellel nagyon stabil, nagyon masszív, már-már félelmetesen erős középkategóriás lett a Mazda6-ból. Családi autónak nemigen ajánlom, de mondjuk forróvérű menedzserek remekül feloldhatják vele az unalmas „ Mondeo vagy Passat" dilemmát. A munkába járás mindig öröm lesz vele, kérdés, hogy mennyire szenved majd bennük hétvégén a kirándulni vitt család.
Mallorcát elfoglalta az Air Berlin?
A Drang nach Osten ideje lejárt, Németország mostanság nem kelet, hanem dél felé menetel. Illetve röpdös. Mallorcára például évente 12 millió turista érkezik – sokan jönnek a kontinentális Spanyolországból, sokan Nagy-Britanniából, de a legtöbben Németországból. Töméntelen mennyiségű fiatal német jön át bulizni egyet, és még talán náluk is több nyugdíjas, hogy a mediterráneumban melegíttesse át a nappal öreg csontjait.
A nyolcszázezres népességű szigetnek akkora reptere van, hogy tíz Ferihegy kijönne belőle. Van mozgójárdája is, három. És ez az irdatlan komplexum szinte teljes egészében egy fapados légitársaság, az Air Berlin színeit viseli. Air Berlin check-in pultok, Air Berlin reklámok, Air Berlin repülőmakettek, kint a placcon pedig tucatjával parkoló Boeing 737-800-as Air Berlin repülők, piros-fehér az egész repülőtér.
Utánanéztem. Nos, az Air Berlin Németország második legnagyobb légitársasága (a Lufthansa az első, naná). Az Amerikában alapított cég 1990-ig Nyugat-Berlin elszeparáltságából élt, mint kiváltságos légi szállító. Az újraegyesítés után német befektetők vásárolták fel a céget, 2004-ben pedig a Lauda Air utódjában, a Nikiben is tulajdont szereztek, a fura fülű exversenyző cége is nekik fuvaroz.
Az Air Berlin egyik fő tevékenysége a német fiatalok és nyugdíjasok hurcolása a Baleári-szigetekre (e szigetcsoport tagja Mallorca is) és vissza. Olyan masszívan ráálltak erre, hogy még politikai háború is kerekedett a dologból. A Baleár-szigetek Spanyolország autonóm tartománya, külön kormánya is van. Amely küldött egy levelet az Air Berlin menedzsmentjének, miszerint lesznek szívesek járataikon a katalánt és a spanyolt, a szigetcsoport hivatalos nyelveit is használni. Az Air Berlin vezére, Joachim Hunold erre idén szeptemberben felháborodott nyílt levélben válaszolt a légitársaság magazinjában, hogy ugyan már, Mallorcán alig hallani már katalán szót, hogy lenne már hivatalos nyelv, amit sok helyi gyerek nem is beszél. Mallorca tiltakozott, most megy a huzavona a bocsánatkérésen.
Tehát dúl a háború, az őslakosok védekeznek, de az Air Berlin csak hozza és hozza a német csapatokat. A spanyol uralom napjai meg vannak számlálva Mallorcán – Lidl mindenesetre már van a szigeten.
