Teszt: Mercedes-Benz A 200 - 2004

A csomagtérpadló magasságát állítani lehet. Illetve csak lehetne, ha nem lenne teljes értékű a pótkerék. A széria pótkerékkel a szélessége miatt csak a felső állás használható. Tehát ha mélyebb csomagtartóra vágyunk, kérjünk mankókereket, vagy a pótkerék otthon marad. A csomagtartóból két hasznos rekesz nyílik, ugyanitt rögzítőfüleket is láttam. Alaphelyzetben a tisztességes 435 literes csomagtartó űrmérete az ülések ledöntésével 1370 literre bővíthető. A hátsó üléssor 1/3 - 2/3 részben osztott, és a 2/3 rész üléspárnája kivehető.

A kormány négy irányban állítható, kellemes fogású alkalmatosság. A kormányon lévő kapcsolókkal egy kis gyakorlással a fedélzeti számítógépből kényszeríthetjük ki az információkat. Profi, hogy a középkonzolon az elektromos egység kijelzője sötétedéskor inverzre vált, a vakítás elkerülése végett. A szélvédő alatti szenzor figyeli a fényviszonyokat, és akár aluljáró alatt is kapcsol, függetlenül attól, világítunk vagy sem.

Sötétben a távirányítós nyitáskor nemcsak a belső világítás, hanem az első és hátsó fények is gyúlnak. Érdekes megoldás, hogy a fényszórók optikai gyűjtőlencsés megoldásúak ugyan, de hagyományos halogén izzókkal, tehát nem xenon. Xenongyűlölőként ezt a rendszert részesítem előnyben. Nagyon jól világított, és hagyományos fényével sem magamat, sem a szembejövőket nem kellett büntetnem.

További piros pontokkal a futóművet jutalmaznám, illetve a vezérlő elektronikát. Az előd bemutatásakor bekövetkezett sajnálatos eseményeknek köszönhetően, az A-Mercinek ma már szeme se rebben a jávorszarvas említésére. Annyit dolgoztak rajta, hogy kategóriájában a legjobb futóművel büszkélkedhet. Még erőszakkal sem lehet kihozni a sodrából, pedig próbálkoztam vele lelkiismeretesen. Az elektronikus menetstabilizálás (ESP) mellett blokkolásgátló (ABS), fékasszisztens (BAS), kipörgésgátló (ASR) is a szériafelszereltség része. A kipörgésgátló sajnos nem kikapcsolható. Hétköznapi használatban ez nem baj, mert ha erőltetjük, így is lehet füttyös rajttal indulni. A fixre kapcsolt ASR a téli havas, jeges indulásoknál okozhat meglepetést.

Tesztautónk a 2034 cm ³-es soros négyhengeres motorral szerelt 134 lóerős változat volt, ötsebességes váltóval. Ez a választható legnagyobb motor. Az 1300 kilós gömböc 9,8 másodperc alatt van százon, és belendülve 200 km/h fölött van a vége. Városi közlekedésben nem vadállat, de sebaj, az A-Merci nem is versenyzésre való. Nekem sem a mentetteljesítménnyel volt a bajom, hanem a veszett 11 literes fogyasztással. Hivatalos adatok szerint tíz alatt kéne lennie, de sajnos mi ezt nem tudtuk produkálni. Ráadásul a 11 liter vegyes használatban alakult. Ha A-Merci vásárlásra kényszerítenének, akkor inkább a 807 000 forinttal drágább, kétezres dízelt választanám, ami ugyan teljesítményében alig több, nyomatéka viszont duplája a benzinesnek (ráadásul feleakkora fordulaton), és a fogyasztásról még nem is beszéltem.

Az összegzésnél nehéz dolgom van. Apró negatívumok mellett összességében tagadhatatlanul jó kis kocsit próbálhattunk. A meghízott, megszépült A-mercit akár még családosaknak is ajánlanám a hátul is kellemes üléseivel, meggyőző csomagtartójával. Mégis azt hiszem, aki nem kimondottan az emblémát célozza, annak 6 168 000 Ft-ért van jobb választás is.

Értékelés: Klasszisokkal jobb, mint az elődje, de a belső lehetett volna szebb is. Ez a Mercinek nem elnézhető, ezért csak 3,5.