Elvittem azt is egy körre. Mint minden előző 207-es vezetésekor, most is meglepődtem, mennyire más autó, mint a 206 volt. Nem a padlótól két centire vannak a taposhatatlanul kicsi pedálok, hanem már lábak számára is elérhető helyen. A régi, szörnyű műanyagok a reciklálóüstökben fortyognak már, a legtöbb helyen igazán korrekt, puha matéria van. Jó nagyok az ülések, kényelmesek is, zörgés szinte semmi, a kormány is kellő magasságban. Nagyautóság honol mindenütt. Alig mentem pár kilométert, de legalább forgalommentesen, kanyargósan. Nem mondanám, hogy a 207 SW örök életre szóló vezetési élménnyel szolgált húsz perc alatt, de a gatya váltón kívül hirtelen nem tudnék rá rosszat mondani.
És egyfolytában emlékeztetnem kellett magamat arra, hogy ez nem családi kombi, hanem kisautó. Ott van egyrészről a kivételes rugózás, a meglepő csendesség. Másrészről meg az óriási hely: elöl kényelmesen lehet tehénkedni, miközben hátul is még kényelmesen lehet tehénkedni. Akkora a belseje, mint egy istállóé.
A zömök far persze nem tartogat olyan meglepetéseket, amitől céginges területi ügynökök rángatózó extázisba esnének - az egész 337 liter, ami jól használható, de azért nem egy Fabia Combi. Nem is a literekért szeretjük ezt a teret, hanem a sok ötletért. Sorolom.
nyílik ám így külön
A csomagtérajtó két részben nyitható, külön az üvege, meg egyben az egész. A három, merev csíkból álló kalaptartó zajt csillapít, elbír kisebb terheket, használaton kívül kicsivé összehajtható, az ülések háta mögé dugható, avagy a csomagtér padlójába tehető, merevítésként. Különféle, igen apró rakodóhelyek vannak elszórva a raktérben, ami manapság már általános. A padló nem papundekliből, hanem teherviselő fából készül, benne sínek, szerteszét hat rögzítőfül a gumipókoknak, leszorító hálóknak. A hátsó ülések pedig igazi egygombosak, előrebillentéshez még az ülőlapjukat sem kell felhajtani, nemhogy a fejtámlájukat kiszerelni.
Tehát gomb megránt, ülőlap lemegy, támla billen, ott a sík, hosszú padló. Hüp-hüp, barbatrükk. Hogy puhány, elvárosiasodott izmokkal is kezelhető legyen, az ülések nehezebbik - az, amelyiken ketten ülhetnek - felének mozgatását gázrugó segíti. Így, átalakítva már 1258 szabványos liternyi rakteret kapunk. Elég dögös, pláne, hogy a plató 1,7 méter hosszú. És akkor még nem szóltam a cekkerfüggesztő kampókról, a 75 kilót bíró (ez sok, 50 a tipikus) tetősínekről, a térelválasztó hálóról. Meg az olyan apró figyelmességekről, mint például a hátsó ülések középső, kettős övcsatja, amelyet lehajtáskor bovden húz a padlóba. Tiszta luxus.
Egy kis meghalás
Ennyi finom dolog után persze nem adták ingyen az ebédet. Kaptunk két, a francia sajtótájékoztatók és a magyar nyilvános beszédek minden tömörségét, viccességét és magával ragadóságát felvonultató szónoklatot. Az elejéről emlékszem egy fanyar megjegyzésre - "nem lesz hosszú a beszéd, csak egy és negyed órával készültem". Azt hittem, humor, végül tényleg majdnem annyi lett.
Rémlik, hogy szó esett arról, milyen jók és modernek a BMW-vel közösen fejlesztett benzinmotorok, amire csak bólogatni tudok, bár nem tudom, a BMW sajtótájékoztatóin ennek a párja miért nem hangzik el soha. A végén előjött még, hogy miért 250 ezer forint minden verzióban a légkondi felára, csak a drága verziókban adják alapáron. Újabb negyed órát kaptunk abból, hogy a vevő hosszú távon jobban értékeli a minőséget, az ötleteket, meg a kényelmet, mint a hivalkodó extrákat. Csak remélni tudom, hogy ez a magyar piacon is így működik majd. Közben minden kimaradt, pedig három kávét és egy teát ittam előtte.
Mindent egybevetve a 207 SW ügyes, kényelmes, nagy, sokoldalú és ha a 3 059 000 forintos alapváltozatot (Urban: 1,4 benzin, 75 lóerővel, trükkje, hogy nincs állítható magasságú vezetőülés, hátsó motoros ablak, klíma, motoros tükör, nyitható üveg a csomagtérajtón, tetősín, és ezek a fontosabbak) nézzük, nem is túl drága. De az keveset tud.
A 207 SW finom extrái, a nyitható ablak az ötödik ajtón, a hatalmas üvegtető, a bőrkormány, a fedélzeti számítógép, a kétzónás klímaberendezés (itt is csak felárért) csak a Premium felszereltségben léteznek, ami az 1,6-os, 120 lóerős benzinessel már 4 068 000 forint, a legérdekesebb, 1,6-os, 110 lóerős dízellel pedig mellbevágó, 4 729 000. Végképp nem tudom összerakni, mennyire lehet ez vonzó a tipikus magyar számára: sok motyó, nagy hely, kis fogyasztás, nagy menés, de csekély presztízs és olyan közepeske csomagtartó. Számoljon utána, aki akar.
