Kérem, gyűljenek két csoportba! Balra, akinek tetszik a Seat aktuális formavilága! Jobbra, akinek nem! Köszönöm! Akik balra álltak, jöjjenek velem, a jobb oldali csapat hazamehet, nem kell tovább olvasniuk. Önök semmilyen körülmények között nem fognak Altea XL-t venni.
Ezen az autón mindent a forma határoz meg. Van ugyanis egy konszerntárs, az Octavia Combi: ugyanazokkal a motorokkal, gyakorlatilag ugyanazon az áron, nagyjából azonos felszereltségi szinteken, jóval nagyobb csomagtérrel: 532 liter helyett 580-at ad. Miért venne hát bárki inkább Alteát?
Kizárólag a formáért - már ha kedveli az új Seatokat. Arcra most már mindegyik egyforma, az Altea XL is orsóforma fényszórókkal világít, megkapta a gömbölyded, pajzsforma hűtőmaszkot, közepén az irdatlan emblémával. Nagyon látványos, ahogy az A-oszlopok továbbfolynak a motorháztető domborítása mentén, hogy a rendszám felett találkozzanak egy lendületes ívben. Jópofa részleteltüntető trükk: az ablaktörlők szép időben ügyesen elbújnak odvaikba, nehogy eltereljék a figyelmet erről a formai játékról. És szép a lökhárító alsó része is, a méhsejtes rácsbetétek, a pályaverseny-autók frontspoilereit idéző fényezett kerettel. Szemből nagyon tudatosan, odafigyelve tervezett, pofás autó az Altea XL.
És hátulról is, csak egész máshogy. A kocsi farát aprólékosan kidolgozott, külön-külön hangsúlyos részletek helyett inkább megpróbálták harmonikusan egybeönteni. A jelzésszerű tetőspoiler, a kicsit szomorú lámpák, a törésmentes csomagtérfedél egy gömbölyded formába olvad, csak a lökhárító dudorodik ki valamelyest a képből. Kicsit hot-rodos az egész, van benne némi PT Cruiser .
Félprofilból, félhátulról is dögös, viszont teliben oldalról szemlélve sajnos szétesik a kép. A Seat valamiért úgy véli, a klasszikus családi autókategóriákat egészen szokatlanul kell megközelíteni. A Toledo limuzint seggráragasztásos technikával, az Altea XL kombit nyújtással készítették. A sima Altea arányos volt, de az XL-t úgy széthúzták, mint egy sztreccslimót. Ahogy a Toledón, az XL-en is kényelmetlen feszengést vált ki az eredetileg harmonikus forma durva elbarmolása. Még abban sem vagyok biztos, hogy jó ötlet volt a tetőkorlátok rásimítása a tetőre: ha lenne alattuk egy kis rés, esetleg magasabban futnának, talán segítenének kicsit arányosítani a sziluettet.
Az amúgy izgalmasan sportos, hangsúlyos sárvédődomborítások, a különleges, ötküllős propellerszerű felnik jók, csak picit hülyén hatnak ezen a mozdonyon. Még a Seat hofmeisterknickje, L-Finesse-e, a Dájnamik lájn is olyan, mintha rossz képarányban néznénk.
Mindennek ellenére így utólag visszagondolva azt kell mondjam, tetszik az autó. Esetlenül sportos, ha léteznének versenybálnák, így néznének ki.
Még a fényezésről egy szót, aztán beülhetünk. Érdekes ez a fekete metál. Messziről szépen csillog, de közelről durván darabos, mert ritkásan szórták meg, ráadásul nagy fémszemcsékkel. Fura, de látványos.
Mennyibe kerül? És ugyanez másképp?
Az Altea XL a 105 lovas dízellel Reference felszereltségben 5,65, Stylance kivitelben 5,8 millió forintba kerül. Ha a motor körül Octavia Combi van, akkor 5,53 (Classic), 5,59 (Ambiente), 5,92 (Elegance) millió forintos árcédula fityeg rajta. Hasonló árért hasonló elemekből áll az extralista is.
Volkswagen-logóval ekkora kombi nincs, legfeljebb a Touranban gondolkodhatunk, ami az 1,9 literes PDTDI-vel legalább 6,5 millióba kerül.
Belül hatalmas. Akármelyik ajtót nyitom ki, irdatlan tér tárul fel. A vezetőülés széles tartományokban állítható fel-le, előre-hátra egyaránt. Hátul kényelmesen keresztberakom magam mögött a lábam, másodmagammal könyökösszeakadás nélkül elfogyaszthatunk egy tál knédlit a kis teleszkópos asztalkákról. Közénk, a széles lehajtható könyöklőre (pohártartókkal), a desszertet és a sört is fel lehet tálalni az ebéd mellé.
A csomagtartó az embléma billenésére nyílik, ez az apróság minden alkalommal felüdíti a lelkem, amikor Seat közelébe kerülök. Az ajtó alatt kétoldalt van két hálós rekeszke az apróságoknak, köztük pedig sík padlójú, szürreálisan tágas tér várja a cuccot. Ha előrelökjük a hátsó ülések támláit, 1,6 köbméter űr tátong felénk. Az ajtó becsapásánál még egy aprósággal kedveskedik a Seat: a kárpit belsején egy nagy, széles vájat a behúzófogantyú, mindig és mindenkinek kézre esik. Triviális megoldás, mégis, alig akad rá gyakorlati példa ebben a jobbkezes világban (én is jobbkezes vagyok, csak empatikus is).
