Nem totojázik a Toyota, egyből kettős bemutatót tart újdonságaiból. A zsír új dízelmotort és a zsír új Hiluxot tolta az arcunkba. Azért külön, mert a kettőt egyberakni túl nagy bátorságot igényelt volna.
Nincs semmi baj a Toyotával, jó autókat csinál már régóta, csak valahogy a bátorság hiányzik. Autói ugyanis pont annyira unalmasak, amennyire jók. Elkelne a vezetőségbe egy Frici, a vállalkozó szellem fajtából, aki vállalna mondjuk egy kabriót is, mert ugye az sincs nekik.
A Corolla Verso valójában szemernyit sem változott, csak a motor új hozzá. Kicsit maszatoltak ugyan a felszereltségekkel, de a lényeg a motornál van. Sőt mindjárt motoroknál, mert a kettő-kettes dízelből rögtön kétfélét programoztak. Manapság ugyanis a dízel teljesítményét a befecskendezés és a turbó vezérlésével szabályzzák, meg mindenféle szűrők beiktatásával. Így aztán a szóban forgó motor tudhat 136 lóerőt vagy 177-et, ahogy a vásárló kéri.
Mindkettő forradalmi újítása - ahol a forradalom a kategóriára korlátozódik - az alumínium hengerfej. A 177-es - típusnevén 180 - további egyedülállósága a 15,8:1 kompresszióviszony, amiről elsőre nem derül ki, miért is jó. Aztán belegondolva rájöhetünk, hogy kisebb sűrítési viszonynál a motornak kisebb erőt kell kifejtenie a sűrítési ütemben. Némi logikával hozzátehetjük, hogy ez magával hozza a hatásfok és a teljesítmény emelkedését, valamint a fogyasztás csökkenését. És mi másnak örülhetnénk ilyen időkben, amikor egy mexikói-öbölbeli hurrikánnak a hírére is emelkedni kezd még a környező országokból becsordogáló olaj ára is?
De nincs is szükség magyarázkodásra, az erősebb motornak nem kell cégér. A nagyjából 100 kilométeres autópályán lenyomott próba során megállapítottam, hogy rendesen lép a gép. Észre sem vesszük, máris elhasználtunk négy-öt fokozatot a váltóból, és a jogosítványunkkal játszunk. Ez kellett nekünk. Amíg a Verso ezen verziójának színre lépésekor még az 1,6-ost is sportosnak nevezte valaki - és egyáltalán nem nyelvbotlás volt -, mostanra ért be a sportos családi egyterű fogalma, ami ráadásul még dízel is.
Egyetlen problémája volt mindössze: nem tudta, hogy egy hete a Volvo D5-tel repesztettem hasonló körülmények között. Így nem készülhetett fel arra, hogy a két motor közti 8 lóero különbséget leplezze. És észre is vettem az eltérést, ami egyébként hihetetlen lenne, így arra gondolok, hogy a különbség nagyobb. Persze a Corolla Verso kipufogójában biztosan sokkal kevesebb olyan anyag van, ami jobb, ha katalizátorban (D-CAT ugye) marad, ezt a különbséget viszont szerintem senki sem veszi észre.
Ha viszont nem hasonlítgatom máshoz, azt kell mondanom, mindenki elégedett lehet ezzel a motorral. A hozzá fejlesztett hatsebességes váltóval 9 másodperc alatt van százon, és a Volvo is csak valahol 180 km/h körül mutat nagyobb vehemenciát, ami ugye túl van minden határon, határainkon belül. Lehetne még ódákat zengeni az apróságokról, de azt meghagyom a katalógusbúvároknak. A lényeg, hogy az erősebb moci pironkodás nélkül állhat a kategóriába, a kisebb izomzatú pedig a kifutó 2,0-es dízelt fogja váltani, miközben annál jócskán erősebb.
HILUX-történelem
Bármennyire meglepő, ez a generáció már a hatodik.
Az első 1967-ben jelent meg, a Toyota azzal alapította az
egytonnás teherautó kategóriát. Az elmúlt 38 évben közel 12
millió darabot adtak el belőlük szerte a világban. Javarészt
persze az USA környékén mutat nagyobb sűrűséget a vásárlói
jelenlét. Még a Vissza a jövőbe című filmben is egy Hilux volt
az ifjú időutazó álmai netovábbja, amit még az első rész végén
sikerül kipróbálnia. Aztán telt-múltak az évek, jöttek és
mentek a divatirányzatok, a Hilux meg töretlen lendülettel
állta a sarat.
A mostani megalkotásánál a huszonegyedik század minden erejét megpróbálták felhasználni. A közvetlen elődhöz képest is nagyon sok mindent alakítottak át. Szám szerint 43 alkatrész újult meg. Az alváz szélesebb lett, az első futómű az utolsó csavarig megújult, a hátsót csak részleteiben módosították. Így a fordulókör sugara 5,9 méteres lett. A 2,5-ös második generációs common-rail motorról most inkább nem beszélnék. Maradjunk annyiban, hogy szerintem nem ide való. A 4x4 változatban 260 Nm-t, 2x2-nél 200 Nm-t kevésnek mondva erős túlbecslés.
Ami viszont tényleg a kornak megfelelő az az aluminiumhűtő és a teljesen rozsdamentes kipufogórendszer. A hajtás a szokásos; alapban hátsókerék, kapcsolható négykerék és felező. A négykerék-hajtásból kettőbe való kapcsolás nincs sebességhez kötve. Fordítva viszont max. 80 km/h sebességnél lehet. A felező ki-be kapcsolása pedig csak 8 km/h-s tempó alatt lehetséges.
Az ADD (Automatic Disconnecting Differential) az első kerekek hajtását kapcsolgatja ki-be az útviszonyok függvényében. A hátsó hajtás pedig LSD-t kapott (Limited Slip Differential), ami a csúszós utakon jelent segítséget a kezelhetőségben. Üres platónál a hátsó tengely alacsony terheltsége miatt, LSD ide vagy oda, lehet szép kereszteket fordulni hajtűkanyarokban. Persze nem erőből, csak lendületből.
A jövőben első difizár beépítését is tervezik. Reméljük egy
erősebb motorral. A felépítményeknél három teljesen különböző a
választék
A Single Cab kétszemélyes bódét jelent, két méternél is
hosszabb platóval. Az Extra Cab ennek némileg megnövelt
utasterű, tehát csökkentett platójú változata. A Double Cab
pedig a négyajtós, másfél méter hosszú rakodótérrel.