Rendesen vagány

Az új, vagyis most már nem teljesen új, C Vectra megjelenése után a GTS volt a Vectra arca. A reklámokban folyamatosan sulykolták belénk, hogy a GTS 211 lóerős 3,2 literes motorja egyet jelent az erő és a szabadság mámorával, de azt senki sem mondta, hogy a GTS valójában nem a motorra, hanem a felszereltségre utal. Volt szerencsém vezetni egy 1,8 literes motorral szerelt GTS Vectrát, s ez volt életem egyik legszörnyűbb autós élménye. Az erőtlen, érzéketlen, rémesen alulkormányzott limuzin semmit nem adott abból, amit a reklámok sugalltak. Szerencsére a tesztautó motorja jóval erőteljesebb, és az új modelleknek a futóművét is átdolgozták.

A Vectra 2005-ös orrát egy 175 lóerős GTS ismertette meg velünk közelebbről. Nekem - Winkler kollégával ellentétben - már a 2002-es modell külseje is megnyerte a tetszésemet, ezt az új orr-részt pedig kifejezetten szépnek látom.

A markáns hűtőrács, a legömbölyített vonalak és a húzott, csakazértis vadmacskaszem fényszórók sokkal dinamikusabbá tették az autót, ráadásul korunk bizarr elvárásainak megfelelően most már végre minden Opel ugyanúgy néz ki. Szerencsére azért nem oly' szigorúan egyformák, mint a Seatok, de azért tisztán látszik a trend.

Az új Vectra tényleg szép, ezt bizonyította az utcákon lófráló gyalogosok sóvár tekintete is. A formatervezés csődjének sötét esztendői után most láthatunk egy Opelt, ami semmiképpen nem csúnya, még csak nem is elég jó, hanem egyértelműen dögösen néz ki. A 2005-ös modell külseje máshol nem változott, a far maradt, amilyen volt, kedves és bumfordi, a tesztautó nem hétköznapi erejét két méretes krómozott kipufogóvég jelzi.

Az új Vectra beltere szerintem nem változott, a sajtóanyag szerint a Vectra belseje az eddiginél is értékesebb hatást kelt. A műszerfal és az ajtókárpitok felső részének felülete bőrszerűen barkázott, új a vezetőhely fényvonala, könnyedek és elegánsak a kerek szellőzők és a krómszínű kezelőszervek (az Elegance kiadástól).

Ezekhez járulnak az átformált, színkombinációs, fa- vagy alumíniumhatású betétek, a "Silberline" karbonhatású elemei (az Elelgance kiadástól kétszínű) illetve a műszeregység határozott vonalú árnyékolója. Mindegyik modell sportos, háromküllős volánt kap. Barkázás ide, árnyékoló oda, a Vectra műszerfala továbbra sem túl érdekes, a középkonzol pedig lehangolóan néz ki, de az ember elnéző, ha nagy a hely, a vezetési pozíció kedvére való, az ülés pedig kényelmes, tökéletes oldaltartással.

Ezen a ponton megállnék egy pillanatra. Meg kell jegyeznem, hogy ezek az ülések egy sportkocsiban már nem lennének tökéletesek, de a Vectra GTS sportos limuzin, melynek legfőbb erénye, hogy minden apró részlete tökéletesen illeszkedik a többihez, és ennek az összhangnak az ülések oldaltartása is szerves részét képezi.

Így tehát a kényelmes, de sportos vezetési pozíció tökéletesen illik a motor teljesítményéhez, ami semmivel sem több, mint amivel a futómű vagy a fékek meg tudnának birkózni. A dizájn pont annyira sportos és elegáns, mint a vezetési élmény, már a kormány tapintásából is tökéletes biztonsággal kikövetkeztethetjük az autó többi tulajdonságát.