Sikeresen alkudott új autójára? Még cascót sem kellett kötnie a kedvezőnek tűnő, hosszú lejáratú hitelhez? Most már csak arra kell vigyáznia, nehogy ellopják, esetleg összetörjék, és lehetőleg garanciális problémák se merüljenek fel. Mert ezek után csak veszthet.
De nem mindegy, mennyit. Egy teljesen hétköznapi közlekedési baleset részesévé válik. Ismeri a jogait? Tudja, mikor formális és mikor informális egy határozat? Ha nem, érdemes tovább olvasnia, mert most fellebbentjük a fátylat az autózás sötét, jogi oldaláról. Jöjjön amit tudni szeretett volna a jogairól, de eddig soha sem merte megkérdezni.
Peres vagy bármilyen más jogi ügye egy autósnak általában négy nagyobb kategóriában lehet. A négy kategóriából kettőért ki sem kell mozdulnia a lakásából. Ezek a banki hiteleljárási károkkal és a jótállási jogok sérülésével kapcsolatos ügyek. A másik két kategóriában keletkező jogi ügyek a legtöbbször közúti közlekedésből, valamint vélt vagy valós vezetői hibából fakadnak. Ezek a személyi sérülés nélküli károsodások és a személyi sérüléssel járó balesetek. Mind a négy esetben más és más a tennivalónk, másképp zajlik le az eljárás, és különböző mértékű veszteségre számíthatunk. Mégis mint majd meglátják, minden mindennel összefügg.
Vegyük elsőként a személyi sérülés nélküli károsodás legismertebb kategóriáját; tipikus esetét a szakzsargon pléhkárnak is hívja. Ekkor kerülnek elő az olvasószemüvegek, a kárbejelentők és a tollak. De van egy-két dolog, amire érdemes ilyenkor odafigyelni, hogy elkerüljük a felesleges költségeket. Az első és legfontosabb tennivalónk - akkor is, ha mi voltunk a hibásak -, hogy rögzítsük a nyomokat.
A legjobb, ha mindenkinél mindig van fényképezőgép, amikor autózik. Ezzel nemcsak autója végsebességét örökítheti meg, a hétvégi családi partin bizonyítandó a sógoroknak, hanem egy esetleges koccanásnál az autók megállás utáni helyzetét is lefotózhatja. De ezt nyugodtan megteheti fényképezős mobiljával is, csupán az a lényeg, hogy jól látható legyen az autók egymáshoz és az úthoz viszonyított helyzete. Ugyanezért fontos, hogy tanúkat keressünk, és ha találtunk, jegyezzük fel az adataikat is. A későbbiekben még jól jöhet.
Tipikus eset például egy figyelmetlen sávváltás következtében létrejövő ütközés, amikor megállva a vétkes elismeri a felelőségét, majd megkéri az ellenfelet, hogy az út szélén töltsék ki a papírokat. A helyszín elhagyása után, amennyiben nem készült fénykép, már csak a károkozó és a tanúk jóindulatában bízhat a vétlen fél, mert amennyiben a felelősség kérdése mégis vitatottá válna, fénykép nélkül már szinte lehetetlen bizonyítani az ütközés pontos körülményeit.
A fényképezés pszichikailag is jó hatással van a vétkes félre, mert az emberek ijedtükben hajlamosak ugyan elismerni a hibájukat, de később a közönség megkérdezése után vagy telefonos segítség hatására gyakran egész másképp emlékeznek a történtekre. Emiatt fontos, hogy a kárbejelentőn vagy bármilyen más papíron még a helyszínen nyilatkozzon a hibás fél, hogy elismeri a felelősségét, és a nyilatkozatát külön keltezze és írja is alá, a formai követelményeknek megfelelően. Nem elég tehát a kárbejelentőt szignálni, a nyilatkozat rész külön hitelesítést igényel. Így ha később a nyilatkozó vissza is vonná a nyilatkozatát, ez a bíróságon mégis ügydöntő lehet.
Amennyiben nem tudnak megegyezni a felek, szükségessé válhat rendőri intézkedés kérése. De ne számítsunk semmi különös intézkedésre. Személyi sérülés nélküli esetekben csupán járőröket küldenek a helyszínre, akik ritkán rendelkeznek helyszínelési tapasztalatokkal, így nem minden esetben történik hibátlan és szakszerű nyomrögzítés.
Amennyiben kételyeink lennének, ne féljünk a rendőri helyszínelés közben is fényképeket készíteni. Egy esetleges későbbi bizonyítás alkalmával még jól jöhetnek. Ugyanígy fontos feljegyezni az ellenfél és az intézkedő rendőrök adatait is, így nevüket, számukat, a rendőrautó rendszámát, mivel később ezekre is szükség lehet majd, amikor az ügyünkhöz tartozó iratokat próbálják előkeresni az adott rendőrkapitányságon.
A keletkezett iratokból ugyanis a helyszínen nem kaphatunk, abból később 100 Ft/oldal áron másolnak számunkra a rendőrkapitányságon, illetve a bíróságon. Ezen kívül fontos tudni, hogy amennyiben a rendőr feljelentést tenne, az közokiratnak minősül, tehát a benne foglaltakat igazságként kell elfogadni és csak mint közokirat támadható meg a későbbiekben.
Ha mindezen túl vagyunk, akkor jön a biztosító, ahol hamar jeleznünk kell a káreseményt - ha vétlenek voltunk, ha nem. Ha történt megegyezés, itt újra ki kell töltenünk egy bejelentőt, majd műszaki szemlét rendelnek el a gépjárműre, felmérik és rögzítik a keletkezett károkat. Ezután, ha az ügy egyértelmű, akkor rövidesen javításhoz vagy némi pénzhez jut a kárvallott, enyhítendő a kárát.
Ha az eset mégsem rendeződne a károsult számára kielégítően, akkor érdemes jogi vonalra terelni az eseményeket. Bár általános tanács, hogy minden esetben a megegyezés legyen a cél. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyobb biztosítók gyakran konszenzusképesebbek, mint kisebb társaik, de szép szóval és némi jogászi ráhatással a kisebbek is meggyőzhetők egy-egy egyértelműbb helyzetről.
Gyakran előfordul azonban, hogy a biztosítók a műszakilag nem azonosítható kategóriába sorolják a kárt, ami röviden annyit tesz, hogy nem bizonyítható, hogy a gépkocsik akkor és úgy érintkeztek, ahogy azt a felek elmondták. Tehát biztosítási csalást sejtenek. Ez azért nagyszerű dolog, mivel jelenleg Magyarországon nincs független biztosítói kárszakértés, így néhány ritka kivételtől eltekintve a biztosítók csak a saját kárszakértőik véleményét veszik alapul egy ilyen döntés meghozatalakor.
Ha mégis úgy gondoljuk, hogy az eset akkor és úgy történt, ahogy leírtuk, akkor ne sajnáljuk a pénzt, hogy jogvédőhöz forduljunk, aki valószínűleg felkér majd egy független igazságügyi műszaki szakértőt ami körülbelül ötven-százezer forint körüli összeget jelent, de egy ránk nézve pozitív véleménnyel a birtokunkban már bátrabban fordulhatunk bírósághoz.
Ezután a bíróság - a felperes indítványa alapján - újra igazságügyi műszaki szakértőt rendel ki, aki a baleset óta eltelt idő és a saját költségre elvégzett javítások miatt általában már csak a korábbi vélemények és fényképek alapján tud szakvéleményt adni. Eközben természetesen a költsége jóval, akár 50-60%-kal is magasabb, mint a korábbi általunk felkért szakértőnek. Időközben be kell fizetnünk a pertárgyérték, tehát a per tárgyát képező összeg 6%-át is, mint illetéket, ami egy több milliós totálkárnál akár több százezerre is rúghat.
Értik már, miért javasolja mindenki a megegyezést? Mert ha megnyerik a pert, visszakapnak a pénzből. De ha nem, milliók úszhatnak. És nem elég, ha vétlen vagyok. Meg kell találni a felelőst is, mert a biztosító a felelőstől vállalja át az anyagi felelősséget. Ha valakit nem mondanak ki egyértelműen felelősnek, vagy nem találnak felelőst, a vétlen fél casco hiányában bottal ütheti a pénzét.
