Gyilkos holttér

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban tavaly 274 embert gázoltak halálra, míg elütött gyalogosként 1329-en szenvedtek súlyos és 1850-en könnyű sérüléseket. Arról Magyarországon nincsenek statisztikai adatok, hány esetben volt hibás a kilátást akadályozó túl vastag A-oszlop, de tippünk szerint nem elhanyagolható az arány.

Külföldön, egészen pontosan Németországban is létezik hasonló statisztika, a legnagyobb taglétszámmal rendelkező német autóklub, az ADAC készítette. Kutatásaik szerint náluk a halálos vagy súlyos személyi sérüléssel járó balesetek közül minden hetedik (2007-ben ez közel 5400) eset kereszteződésben kanyarodáskor következett be.

Sokszor a sofőrök figyelmetlensége vagy a kereszteződés túlzott mértékű beépítettsége okozta a tragédiát. Azonban jelentős számban volt baleseti ok az autók túl vastag A-oszlopa miatti rossz kilátás is. Kevésbé jó minőségű típusoknál az első tetőoszlop mozivászon nagyságú területet takarhat ki a látómezőből. Amikor bekanyarodunk, itt nemcsak egy vékonyabb idős ember, de kisebb óvodáscsoport vagy egy motoros is észrevétlenül elbújhat.

Az ADAC szakértői szerint egyre több modellt építenek szinte kizárólag az egyenesen haladás követelményeihez igazítva. Túl vastagok az első oszlopok, többnyire légellenállási, formatervezési vagy ütközésbiztonsági okokból. A sportos formaterv vagy az optikai feltűnősködés azonban nem ronthatja el az akadálytalan kitekintést. Azt pedig, hogy a kitűnő törésteszteredményt a szabad kilátással össze lehet egyeztetni, az Euro NCAP-n ötcsillagos, e teszten pedig első Renault Grand Espace bizonyítja.

A Renault nagy buszlimzinja mellett dobogós lett még a Citroën C4 Picasso és a Daihatsu Trevis, mindhárom 2 pont alatti, kifejezetten jó eredménnyel. A másik végletet a Mitsubishi Colt CZ3, a Hyundai Santa Fe és a SsangYong Rodius 270 jelenti, ezek pocsék, majdnem ötpontos értékelést kaptak az ADAC tesztelőitől. A további eredmények a táblázatban olvashatók.

Az autóklub szerint a gyártóknak csökkenteniük kellene a tetőoszlopok vastagságát, vagy más alternatív megoldásokat is bevezethetnének a jobb kilátás érdekében. Ilyen a két vékonyabb tetőoszlop közötti kiegészítő ablakfelület vagy a Volvónak az egyelőre csupán a 2001-es SCC (Safety Concept Car) tanulmányautón létező, újszerű ötlete. A svédeknél a tetőoszlop nem egybefüggő, hanem rácsos szerkezettel rendelkezik, mint némely motorkerékpárok csőváza. A szerkezet lyukas részeibe pedig üveget tesznek, így átlátni rajta.

Tovább javíthatná a kereszteződésekben bekövetkező balesetek statisztikáit, ha minden autóban szériafelszerelés volna a fej- vagy függönylégzsák, valamint ha erősebb lenne az oldalvédelmük − állítja az ADAC.

A rosszul belátható kereszteződések problémájára pedig megoldást jelenthetne, ha szélesebb körben elterjedne az a kütyü, amit a Toyota kínál a Corolla Versóhoz. Ez egy tolatókamerához hasonló rendszer, csak itt az optikát a kocsi orrába teszik. A kamera pedig nemcsak a közvetlenül az autó előtt lévő területet mutatja a központi kijelzőn, hanem segítségével a sofőr képes jobbra-balra „benézni” a kereszteződésbe.

Persze a legjelentősebb javulást a kereszteződésekben bekövetkező balesetek számának tekintetében az hozná, ha az autósok figyelmesebben közelítenék meg az ilyen csomópontokat. Különösen országúton nagy a veszélye, hogy rosszul mérjük fel a szemből érkező sebességét, és „még gyorsan átslisszolunk előtte” felkiáltással megpróbálunk balra bekanyarodni. Az ADAC vezetéstechnikai ajánlása az ilyen esetekre az, hogy inkább álljunk meg, nyugodtan nézzünk körül, és így mérjük fel a közlekedési helyzetet. A kapkodásnak itt különösen rossz vége lehet.

Ennyi volt a hivatalos ADAC sajtóinformáció, amelynek listáiból sajnos hiányzik néhány Magyarországon fontos modell. Ezért kicsit kutakodtunk a németek autótesztjeinek kitekintési értékelései között, és találtunk is pár további érdekes eredményt.

Lapozzon, és olvassa el őket!