Ötletük nincs

Kapkodó, kétségbeesett, megalapozatlan pénzbeszedési ötletnek tűnik: oké, akkor szálljunk rá az áltótokra. Információink szerint az állampolgári jogok biztosa már vizsgálódik a kérdésben, de a hivatal sajtótanácsadója, Bernát György csak annyit erősített meg, hogy igen, viszont eredmény nem tudjuk, mikor lesz.

A szlovák rendszámos autók ellenőrzése ezer sebből vérzik. A számos külföldi rendszámos autó közül miért épp, illetve miért csak szlovák rendszámosokra mennek rá. Rengeteg más külföldi rendszámmal közlekednek nálunk vélhetően nem külföldiek, igaz, német, lichtensteini és amerikai rendszámokkal többnyire nagyobb értékű autókat látni.

Tehát miért pont a szlovák rendszámok? Kérdéseimet Sipos Jenő ezredesnek, a Vám- és Pénzügyőrség szóvivőjének tettem fel. Konkrétan ezeket:

- Önöknek, mint az APEH nyomozó szervének, van-e beleszólása, milyen nyomozások induljanak? Ehhez kapcsolódó kérdések:
- Miért épp a szlovák rendszámokra mennek rá?
- Miért éri hátrányos megkülönböztetés a szlovákiában bejegyzett autókat a német, lichtensteini, san marinói vagy egyesült államokbeli rendszámmal felszerelt autókkal szemben?
- Feltűnt-e már önöknek a Magyarországon futó nigériai rendszámú autók mennyisége? Végeztek-e ezzel kapcsolatos ellenőrzéseket?

„A Vám- és Pénzügyőrség nem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozószerve, ezért a kérdés értelmetlen” – kezdte válaszát Sipos Jenő. Tehát a VPOP nem az APEH nyomozó szerve. Oké, de akkor micsoda? Milyen viszonyban van az APEH és a VPOP, ha utóbbi nem az előbbi nyomozó szerve, viszont mégiscsak az előbbi tevékenységi körébe tartozó adócsalásokkal kapcsolatban nyomoz? Kérdeztem immár az APEH szóvivőjétől. Földi György elsőre passzolta a kérdést, és arra kért, tegyem fel írásban.

Feltettem írásban, akkor élő beszélgetést kért, úgyhogy végül telefonon beszéltük meg: APEH s VPOP két jótestvér, Ménrót fia, alá-fölérendeltség nincsen köztük, tehát mondjuk testvérszervezet. És az APEH-nek nincs nyomozati joga, ezért nyomoz a VPOP. A másik kérdésem az volt, van-e vajon az APEH vezérkarnak ötlete, mi legyen az esetleges adócsaló szlovákrendszámosok listáján szereplőkkel. Erről azonban később, most lássuk, egyáltalán hogy kerül majd az adócsalással gyanúsított álszlovákok listája az APEH-vezérkar asztalára.

A szlovák rendszám előnyeit és megszerzésének módjait már részletesen leírtuk, úgyhogy ne ismételjünk, aki elfelejtette, hogy megy ez, olvassa el újra gyakorlati útmutatónkat , melyből kiderül, hogyan lehet Porsche is haszonjármű. Most viszont nézzük, hogyan is kaphatják el azokat, akik az állam feneketlen zsebei helyett inkább a sajátjukat tömik, vagyis adómegkerülési céllal Szovákiában forgalomba helyezett autót használnak Magyarországon. Becslések szerint összesen 6-7 ezer autóról van szó, többségük céges.

Ahogy Index-közeli szakértőnk, Vomit fogalmazott, „aki magánszemélyként csinált fal bejelentkezést, az meg is érdemli, hogy megszívassák, a többiekkel azonban nem lesz könnyű, hiszen aki a saját autóját havi 1-2e forintért valami erre való cégtől visszalízingeli, vagy saját céget csinált, nem lehet megfogni. Magyar lakcímük is lehet, és magasról leszarhatják a vizsgálódást.”

Csak persze itt több ezer autóról van szó. Különben is, autójogászunk szerint épp az az érdekes. Előbb-utóbb határozatban kell leírni, min is alapult az ellenőrzés. Az illető nem járt a bejelentett lakcímén? Az mit bizonyít? Nyilván olvasóink, meg a VPOP és az APEH munkatársai között is számosan vannak, akik hónapok óta feléje se néztek a bejelentett lakcímüknek. Az ember egyszerűen időzhet máshol, de attól még életvitelszerűen az országban tartózkodik, nem?

Hasonlóan lehetetlennek tűnik a céges autók ellenőrzése. Hiszen az ember adócsalásos alapon céget alapít, a cége autót vesz, aztán az autó szalad, a cég meg nem termel bevételt. Arról ugye senki nem tehet, hogy nem megy a bolt.

Száz szónak is egy a vége, lehetnek olyan esetek, amikor sikerül bizonyítani az adócsalást, de nagyon kevés egyértelmű eset lehet. Főleg a befektetett munkaórák és felhasznált apparátus méretéhez képest lesz fájdalmasan kevés egyértelmű eset. Bíróság előtt az általános ijesztgetés már karcsú lehet, hiszen ott bizonyítani kell. Tegyük fel, hogy ez sikerül. Igazolják a szlovák kocsmában, hogy a tulajdonost nem látták ott 183 estén, az ajtaja fölé rögzített webkamera 183 napon át színét se látta, persze 365 napon át figyelték. És akkor mi van?

Mi írja elő, hogy valakinek legyen mobiltelefonja? Mi írja elő, hogy valaki fűtsön? Vagy hogy egyedül lakjon egy lakásban, ahová be van jelentkezve?

Hát akkor miért csinálják?

Általában az ijesztgetés önmagában is hozhat adóbevételt. Kérdés persze, mennyire felnőttes dolog hülyeségekkel ijesztgetni a polgárt, miközben a magyar állam számos ügyben próbál bújócskázni az EU-val és a NATO-val. A valószínű forgatókönyv tehát, hogy államigazgatási eljárás keretében egyszerűen kiróják a regadót áfával, késedelmi pótlékkal, bírsággal.

Külön érdekes a nigériai rendszámú autók esete. Több konkrét járműről is tudunk, amelyek életükben nem jártak Nigériában, csak egyszerűen bírság- és biztosításelkerülési célból hoztak rá egy rendszámot. A VPOP-től azonban csak afféle kitérő választ kaptunk a kérdésre, ellenőriztek-e már nigériai rendszámú autót. Hiszen nem a konkrét ellenőrzött sofőr útlevélszámára kérdeztünk rá, elég lett volna, ha azt mondják, igen, nyolc nigériai rendszámú autót ellenőriztünk, ebből X jogszerűen tartózkodik az országban, Y meg egy ordas nagy kamu.

„Tapasztalataink szerint előfordulnak Magyarországon nigériai rendszámú autók, ezeket szintén vizsgáljuk, de ezek mennyisége elenyészőnek mondható” - így Sipos Jenő ezredes. „Mivel tapasztalataink szerint a külföldi rendszámmal közlekedő autók közül a szlovák rendszámmal közlekedők száma volt kiemelkedő, ezért nem volt indokolt más országok hatóságainak megkeresése.”