A végén még megtérek

Bemutató: Kia Rio - 2012.

2011.08.28. 06:23
Bizonyos dolgokban határozott álláspontot képviselek. Ilyen például a tányéromra kerülő hús. A legfontosabb kritériumnak meg kell felelnie, hogy egyáltalán a villát a kezembe vegyem: ne legyen kettőnél kevesebb, vagy négynél több lába.

Az autók motorját illetően is vannak elveim. Igaz, nem ennyire szigorúan, de tartom magam ahhoz, hogy a dízel ördögtől való. A régiek koszosak, büdösek, ráznak, mint egy kocogó szamár, ráadásul lassúak. Az újakról meg folyton rémtörténeteket hallani: vagyonokba kerülő befecskendező rendszerek, EGR szelepek vetnek sötét árnyékot az egyébként gazdaságos és erős dízelekre. Én inkább benzines autóra voksolok, ha pedig nagyon oda akar figyelni az ember a költségekre, hát LPG átalakítással. Tudom, sokan mondanak az autógázról is hátborzongató tanmeséket, de a saját tapasztalataim teljesen pozitívak.

A fentiek tükrében nem is autóbemutatón voltam, hanem hittérítésen. És bizony –hogy mondjak valami igazán ütőset-, a macska rúgja meg, a végére majdnem hitemet vesztettem.

Jó, a vacsorára felszolgált lazacból (nincs lába) nem kértem, maradtam inkább az angolos bélszínnél. Ami viszont a motorok üzemanyagával kapcsolatos álláspontomat illeti, már nem áll valami stabil lábakon. Nem mondom, hogy megtértem, de egyensúlyomat vesztettem.

De ne rohanjunk ennyire előre, csak szépen sorjában.

Az utóbbi években sokat hallunk a Kiáról. Sikeres modellekkel jöttek elő, majdnem Magyarországon épült fel a többek közt a Ceedet is gyártó üzem, aztán mégis a szomszédba, pontosabban Szlovákiába, még pontosabban Zsolnára telepítették a modern gyárat, valamint a magyar sajtó hangosan ünnepelte a több Kia formatervéért is felelős magyar dizájnert, Kovács Miklóst. Keményen nyomulnak, szinte két-három havonként jönnek elő új modellel. Most a Rio van soron, de pár hónap, és a legújabb Ceedről is lerántják a Kia-logós piros leplet. Hangosan hirdetik, mekkora fejlődésen megy át a cég, hogy a Hyundai-Kia csoport a világ negyedik legnagyobb gyártója, hogy mennyire környezetbarát technológiával dolgoznak, és a válság ellenére is milyen jól teljesítettek.

Nagyok az elvárások a szupermini kategóriában versenyző Rióval szemben, komoly konkurenciával kell megküzdeni minden egyes eladásért. A Kia kutatásai szerint a kategória komoly növekedésre számíthat a közeljövőben, hiszen sokan akarnak majd kisebb, gazdaságosabb autóba ülni. Ez azt jelenti, észnél kell lenni, milyen taktikával próbálnak sikert elérni. Úgy tűnik, nem a motorválaszték szélességével akarnak magukhoz édesgetni minden vevőt, mert pillanatnyilag mindössze két benzines és két dízel a lehetőség. De ha kedvünk van, ájulásig extrázhatjuk a kocsit, simán rendelhetünk olyan dolgokat, amik még a szomszéd prémiumjában sem biztos, hogy vannak.

Lehet villantani (feláras) kormányfűtéssel, vagy az utastér levegőjét ionizáló berendezéssel. De ha csak kívülről méregetik kritikus szemek az autót, akkor sem lesz miért szégyenkezni: divatos a forma, az ötajtós karosszéria arányai jók. Nagyok a kerékjáratok, nagyok a bennük lévő kerekek, a legkisebb is 15 collos. Oldalnézetből ügyes kis trükk csapja be a szemet. Az övvonal nagyon magasan van, az ajtók lemezfelületei óriásiak, de a gyár által csak kontúrvonalnak becézett fénytörő homorítás ügyesen tagolja a felületet, mozgalmassá teszi a látványt. A hátsó lámpatestekben széria a LED-es zárófény és féklámpa, jól is néz ki este, sőt, ha valaki a vetítőlencsés, kanyarba világítós fényszórót rendeli, annak az első lámpákba is szórnak egy marék világító gyöngyöt.

Szerencsére minden motort ki tudtam próbálni, bár a teszt sorrendjét illetően rossz volt a taktikám. Megölt a kíváncsiság, mégis mennyire lehet rossz egy 1100 köbcentis, három hengeres, turbós dízel. Hirtelen nem is jutott eszembe ilyen kis motorral szerelt turbódízel, pedig a Daihatsunak is volt hasonlója a Charade-ban. Talán csak a Multicarban van még ennél is kisebb motor, igaz, azon nincs turbó, de legalább V2-es.

Dramaturgiai szempontból pocsék ötlet volt az 1.1-est előre venni. Most már tudom, hogy ennek kellett volna a legutolsónak, esetleg utolsó előttinek lennie. Sokkal szebb lett volna az egész tesztelés íve, ha az 1,2-es, majd 1,4-es benzinesek után ülök át a dízelekbe. Így viszont kapásból mindenki liblingjével tettünk egy nagyobb kört a portugál Sintra környéki utakon.