Végre egy olcsó, kis Volkswagen a népnek

2011.10.25. 06:37 Módosítva: 2011-10-25 13:11:14
Sokan tettünk már csipkelődő megjegyzést a sokmilliós Volkswagenekre: ez lenne a népautó? Hát most tessék, azt ígérik, nagyon jó áron különleges autót forgalmaznak up! néven januártól.

Fárasztó lehet, ha az emberen folyton számon kérik, vitéz Dessewffy Arisztid létére miért dolgozik esztergapad mellett, és gyárt tucatárukat. Ugyanilyen fárasztó lehet, hogy a Volkswagenen minduntalan számon kérik, miért nem gyárt már igazi népautókat, amik egyszerűek, olcsók, a maguk módján divatosak és mindenekelőtt széles rétegek számára elérhetők.

Maguknak keresték a bajt, kellett a konkrét jelentéssel bíró Volkswagen, azaz Népautó nevet adni az egyetlen típust készítő gyárnak, amely fantáziadúsan csak Typ1-nek nevezte az autóját. Jó, az eredeti KdF Wagen nem hangzott már olyan jól, mint anno a propagandafilmeken, meg aztán a típus atyjaként emlegetett Ferdinand Porsche családnevét sem lett volna okos dolog felvenni, az öreg a gyár újraindításakor mégiscsak egy francia börtönben csücsült, amiért Adolfnak olyan sokat segített. Később persze lett Porsche nevű autógyártó – rajtuk nem is kéri senki számon, miért nem gyártanak mindenki számára elérhető autót.

A VW ma a nép puccos szürke autója, a megfizethető polgári presztízs megtestesítője. Ha olcsó, egyszerű járművet gyártanak, általában Skoda néven árulják. A legolcsóbb a Volkswagen árlistájában a Polo, de az is durván három és fél millió forint. Nem az a tipikus pályakezdő-, vagy kismama-transzporter ár. Nem csoda, ha az embereknek nem a VW jut legelőször eszébe, ha olcsó kisautót akarnak venni.

Ha elnézegetem a modellpalettát, a képek látványától nem kapok szívdobogást. A VW modelljei már régóta nem azért készülnek, hogy felkavarják az embert. Egy Polo, Golf, Jetta, Passat nem arról szól, hogy a kedves polgár a parkolóban álló autójától bizsergő érzést kapjon. A VW vásárló általában szolid és szelíd autót akar a pénzéért. Van persze kivétel, hiszen a Beetle, vagy a Scirocco nem illeszkedik maradéktalanul a vonulatba, nem csak a Volkswagen szalonokban tűnnek ki, de az utcán is kiemelkednek a tömegből. De nem fenyeget a veszély, hogy a soppingszenter parkolójában véletlenül más Beetle-jét akarnánk kinyitni, mert a sok hasonló kocsi közt a fene sem találja a sajátját. Az áruk nem engedi, hogy tömegcikké váljanak – legalábbis nálunk.

A dolgok jelenlegi állása szerint eljöhet az idő, amikor nem lepődünk meg, ha egyszer csak szembe jön velünk egy pont ugyanolyan VW, mint a miénk. Egymás után három is. Már nyáron felröppentek a hírek, hogy lesz egy új kisautó, ami méltó a gyár régi, nagy híréhez. Kevés konkrétum, meg néhány fotó volt csak a kiadott közleményben. Elvileg szeptember óta forgalmazzák már Németországban, de a hivatalos nemzetközi bemutató csak múlt héten volt.

Nagyon furcsa, hogy korábban nem tapasztaltam különösebben nagy felhajtást az autó körül, pedig Rómában aztán kiderült, ettől a modelltől nagyon sokat vár a VW. Teljesen új, háromhengeres motort fejlesztettek hozzá és a váltó sem egy régi, polcról levett darab. Gyorsan kiderült, nem csak a képek alapján tűnik életmód-autónak: egy kisebb boltot meg lehetne tölteni trendi, hasznos és haszontalan holmikkal, amiket kifejezetten az up!-hoz kínálnak. Különleges, szét- és összepatentolható boxok, amikben a gyereknek, kiránduláshoz, vagy éppen bevásárláshoz való kiegészítők vannak, pólók, bögrék, só- és borstartó. Annak is van egyfajta üzenete, hogy Róma egyik legpuccosabb bevásárló objektumában, a White Galleryben rendezték be a főhadiszállást, innen indulhatott mindenki a rövidebb és hosszabb tesztútvonalakra.

Az up! nagyon jól átgondolt koncepció alapján elkészített autó. Adott egy karosszéria, amit a legmodernebb anyagokból raktak össze, így merev és könnyű. Aztán egy kompakt, könnyű, háromhengeres motor és a hozzá való ötgangos, szintén könnyű váltó. Bár a karosszéria csak pár milliméterrel több, mint három és fél méter, a tengelytávja majd két és fél méteres, ezért nem pattog, jó az egyenesfutása, még randa huppanókon, útegyenetlenségeken sem kellemetlen. 185 centi magas vagyok, a szálkás jelzőt nem használták még rám, de beülve egy pillanatig sem fészkelődtem, sőt fotózáskor kiderült, még három kattanásnyit hátrébb lehetett volna tolni az ülésemet. Az egész autó hangulata a klasszikus Bogarat idézi, de úgy, hogy nincs közben izzadságszagú retro-erőlködés.

Hogy mennyire működnek a trükkök, amikkel visszautalnak korábbi modellekre, illetve manipulálják a szemlélő érzelmeit, csak este jöttem rá, amikor a hotelben egy csinos up! táskában megkaptam a tesztvezetéshez nyomtatott anyagot. Ránéz az embert a kis kocsira, és azonnal elkezd párhuzamokat vonni. Nem is olyan rég még volt a VW-nek kisautója, a Lupo. Megosztotta az embereket, mert drága volt, mint a méreg, a külsejéért sem mindenki rajong annyira, mint mondjuk én. Aztán ott a Golf legendás első és második szériája, meg a Bogár. Mindegyik képe felvillan az ember agyában, pedig egy átkozott csavar sincs a kocsin, ami direktben utalna akár egyikre, akár másikra.

A sziluettje, bár teljesen más a forma, az arányok miatt mégis emlékeztet a Lupóra (egyik újságíró meg is jegyezte, ez az az autó, amiről egy „L”, meg egy „o” hiányzik). A fényezett műszerfalbetét, a kárpitozatlan ajtólemezek, a minimális csomagtérburkolat, a fényezett dísztárcsás kerékre emlékeztető alufelnik mind a Bogarat idézik. Aztán a tengerparti fényképezkedés közben a szemébe néztem az up!-nak, és a hátamon felállt a szőr. Mint ha kísértetet láttam volna: ennek kerek lámpái vannak, mint egy Golfnak! Tessék csak megnézni, a költséghatékony, mindenféle LED-es világítást nélkülöző lámpatestekben egy kerek foncsor van.

Aztán kezembe fogtam a sajtóanyagot, és minden, amit előtte feljegyeztem a koponyám belső falára, ott állt nyomtatásban: „egyszerűen szimpatikus-szimpatikusan egyszerű”, meg hogy a fényszóró kerek formájával is egy elődre utalnak – igaz, nem a Golfra, hanem a Bogárra, de üsse kő, így sem rossz. Aztán arról is beszélnek, hogy ez az autó nem hasonlítható a Bogárhoz, amelyik az ötvenes-hatvanas években egészen különleges szerepet játszott a tömegek mobilizálásában. De természetesen számítanak rá, hogy az up! elődeihez hasonló sikereket ér majd el Ázsiában, egy még nagyon kiaknázatlan piacon.