Nem okoz csalódást, igaz mást sem

Használtteszt: Chevrolet Lacetti 1.4 - 2006

2007. szeptember 22., szombat 09:09

A Lacetti kompakt mércével túl van már élete delén, a legöregebb példányai lassan betöltik a negyedik évüket. Csalás, kiálthatják most Önök, és is igazuk van, hiszen voltaképp a 2002-ben bemutatott Daewoo Nubira szedán reinkarnációja az új arcú, emblémájú, és immár a lépcsős hát mellett ferde, valamint kombivégződéssel is kérhető Lacetti.

Szegény egykori Daewook avatott, vagy legalábbis annak képzelt autós berkekben soha nem fogják megúszni a reflexszerű gunyoros beszólásokat a chevységgel, arany keresztekkel, meg Amerikával kapcsolatban. A kevésbé tájékozott vásárlók szemében viszont a jellegtelen logójú, kimondhatatlan nevű, bizalmatlanságot ébresztő távol-keleti műanyagautó helyett az átemblémázott Matiz, Kalos, Lacetti és az új modellek egy csapásra neves, nagy múltú gyártó termékeivé váltak.

Hogy ne legyen minden túl egyszerű, a cég csak Európában vonta egy zászló alá Lacetti-csapatait; szerte a világon mindenütt más és más néven árulja az autót. Kanadában, Mexikóban például Optra5, Indiában SRV a ferdehátú változat neve. Másutt még a márka sem stimmel, az USA-ban Suzuki Renóként, Kínában Buick Excelle HRV-ként, Ausztráliában Holden Vivaként futtatják a Lacettit, a szedánt pedig rendszerint újra csak más néven árulják. No mindegy, hagyjuk lógva ezt a szálat, a GM bizonyára jobban tudja, mit miért tesz, nézzük inkább az autót.

Külsőre mind a szedán, mind a kombi, mind tesztautónk, az ötajtós ferdehátú tetszetős, rokonszenves autó, unalmasan modernek, jó elnézegetni őket otthon a ház előtt a kocsifelhajtón, nem bántják a szemet. Köszönjük meg az Italdesignnak, hiszen a (pardon, Spark), Kalos, Evanda után ezt a Daewoot (pardon, Chevrolet-t) is ez az olasz műhely tervezte.

A mi ötajtósunk arca némileg egérszerű és jellegtelen, de a lapos orrban, keskenyre húzott szemekben, a szögletes alsó hűtőrácsban azért felsejlik egy egész pici kellemes agresszió. Profilból már dinamikusabb a forma. Szépen emelkedik a vastagon kihúzott övvonal, vele fut a hátrafelé vastagodó oldalvédő díszcsík, hangsúlyosak a sárvédők domborításai. Szépek a kilincsek, a tükrök, és szerencsére a lemezfelnire pattintott gyári dísztárcsák sem akarnak másnak látszani, mint csinos gyári dísztárcsáknak.

Ha sokáig nézzük oldalról, lassan kezd kialakulni valami hiányérzet, aztán hirtelen megvilágosodunk. A Chevrolet nem szúrt kiálló botot a tojásdad harmóniába, inkább a szélvédőbe rejtett egy fémszál-antennát. Hátulról pedig, mintha egy másik autó lenne. Tagadhatatlanul latinos a forma, a mutatós lámpatestek akár Seatról, Alfáról is származhatnának. Látványos a magasra emelt, duzzadó erőt mutató lökhárító, még a gyári 195-ös, 15 hüvelykes kerekek is kifejezetten sportosnak hatnak alatta.

A Lacetti belseje nagy meglepetés azok számára, akik koreai kompakt autót belülről utoljára még az Opel Kadett E-szériájából átemblémázott Daewoo Racer, esetleg az ezt követő Lanos idejében láttak. Mára a gagyiság, a kopogósság a múlté lett. Na jó, a műszerfal még őriz valamit az egyhangúságból, ötlettelenségből, és a nagy, négyküllős, keresztjét büszkén viselő kormány is mosolyogtató, de a műanyagok nem kellemetlenek, az ülések kialakítása, huzata, az ajtók kárpitozása pedig már-már fényűző. Legalábbis ebben a kategóriában, a versenytársak belvilágának ismeretében.

A helykínálat pedig pazar, mind széltében, mind hosszában. Kifejezetten kellemes az első fotelekben üldögélni, de az se panaszkodhat, aki hátulra kerül. A Lacetti külméreteit meghazudtolóan tágas. Átlagos, vagy akár észszerű mértékben az átlag fölé nőtt elöl ülők mögött is bőven van lábtér, fejtér hasonló langaléták számára. Honnan jön ez a temérdek hely? Megmondom: a csomagtartóból. 275 liter, és nem több jut a poggyászoknak, ami tízzel kevesebb, mint amennyit egy új Corsa kínál. Sovány vigasz, ha öten mennénk kirándulni, de azért elmondjuk, hogy lehajtott hátsó ülésekkel már akár 1,045 köbméter cucc is bepakolható.

Az autó kifejezetten csendes, se a motor, se a szél, se a futómű zaja nem tolakodó a kabinban. Hidegben a fűtés könnyen, gyorsan és pontosan beállítható, melegben segít a klíma. Bár a legolcsóbb Lacetti készült légkondicionáló nélkül, ritka a klímátlan autó a használtpiacon. Még ritkább az automata klímás, de ez nem is baj, mert az egyszerű elektronika képtelen finoman hűteni-fűteni.

A Lacetti gyártója kissé máshogy értelmezi a gyári cédés rádiót, mint a konkurens kortárs modelleknél megszokhattuk. (A legolcsóbb, Star jelzésű modellnél is alapáron jár, ha nincs a kocsiban, kiszerelte az előző tulaj!) A fejegységet nem integrálták a műszerfalba, sima DIN-es tucatdarab, viszont Elite felszereltségtől már hat hangfal, kormányra helyezett vezérlőblokk, ajtókárpitba beépített magassugárzó is járt a rendszerhez.

A motor - nem rossz. Persze nem is vadállat. 95 korszerű, azaz kevéssé környezetszennyező, meglehetősen vérszegény ló nem tud csodát tenni tizenkét mázsával. Pörgetni sem érdekes, hiába kergetjük a piros mező felé a mutatót, leginkább csak azt érezni, hogy egyre gyorsabban megyünk, hogy erősebbek lennénk, azt nem. Néha lehet egy 1,4 literes, tizenhat szelepes, két vezértengelyes blokk is izgalmas, de semmiképp nem ekkora kasztniban, klímát, szervót kiszolgálva.

A váltó viszont nem az igazi. Amilyen jó fogású, felnőttes a hosszú kar végén trónoló, bőrrel varrott gomb, annyira akadozós, kelletlen az ötfokozatú szerkezet. Nem lényegesen rosszabb, mint a legtöbb hasonszőrű olcsó egynégyesé, de rossz.

A futómű furamód kellemesen feszes, sportos; a puha fotelek, a stílustalan műszerfal, a nagy, vékony kormány alapján imbolygósabb, puhább, szétfolyósabb viselkedést várna az ember. A Lacetti alatt elöl MacPherson van, de hátulra a kategória olcsóbb képviselőinek csatolt hosszlengőkarjainál igényesebb, független, többlengőkaros felfüggesztés került. A futómű hangolását, az európai igényekhez igazítást a gyártó Angliában, a Millbrook tesztközpontjában végeztette.

Városi forgalomban tehát általában elég ez az 1,4-es. Országúton, autópályán is gond nélkül képes a KRESZ által engedélyezett korlátok áthágására, de néha felsóhajt az ember: bárcsak nagyobb, vagy legalább dízel volna! Akinek kevés az 1,4 liter ereje, 1,6-os, 109 lovas, illetve 1,8-as, 122 lóerős blokkal is vásárolhat Lacettit; a nagyobb motorok a magyar használtpiaci sajátosságok miatt nem is kerülnek többe, mint a kicsi ( Dízel Lacettit csak idén tavasz óta kínál a Chevrolet.) Aki nem szeret kézzel kapcsolni, az erősebb motorokat - elvétve - négyfokozatú, lassú és buta, de tagadhatatlanul kényelmes automata váltóval is megtalálhatja a hirdetések között.

A használtpiacon számos Lacetti forgolódik. Évjárattól, de inkább futásteljesítménytől és optikai állapottól függően 1,8 millió forinttól a szalonárhoz közeli összeggel bezáródóan kínálják őket. Nem ritka az ötvenezer kilométert sem futott klímás, 1,4-es, 2005-ös kétmillióért (az új még a klímán kívül fapadosan is több mint 3,25 millió forintba kerül). Hárommillióért kapni tavalyelőtti, 1,8-as, automata szedánt, melynek új ára most 5,14 millió forint.

A szerelő szerint

A Lacetti megbízható, tartósnak ígérkező autó. Típushibákról nem tudunk, visszahívási akciókról sem. Mivel még nincsenek háromévesnél öregebb autók, és ügyfeleink évente jellemzően tízezer kilométert sem mennek velük, tipikus kopásokról sem tudunk beszámolni. Mindössze két visszatérő jelenséggel találkoztunk: az első széria hátsó fékjénél néhány ügyfél panaszkodott kis zörgésre, csikorgásra; a veszélytelen, de idegesítő hibát egy féklemez cseréjével megoldottuk. Néhányan a nagy fogyasztás miatt reklamáltak. Ilyenkor megmérjük együtt a túlfogyasztást; egy kolléga beül a vezetőülésbe, megtankolunk, elindulunk, 50 km után megfordulunk, vissza a kúthoz, és láss csodát: eddig minden ilyen esetben 5,5 litert kellett a tankba tölteni. Persze városban, télen, rövid utakon simán előfordulhat tízliteres fogyasztás - ahogy a konkurens modelleknél is.

Főleg hölgytulajdonosokkal fordul elő, hogy a motor gyengülésére panaszkodnak. Ez is a városi használat következménye, ilyenkor kicsit meg kell pörgetni a motort, 4000-4500-as fordulaton hamar kiég belőle a lerakódás.

Egy olvasónk küldött egy linket (köszönjük), miszerint azért igenis akad pár gyenge pontja az autónak.

Chevrolet Lacetti 1,4 - 2006

Számos, általában szomorú oka lehet, miért adja el valaki megbízható, alig használt autóját az új ár feléért-kétharmadáért még jóval garanciadőn belül (a Lacettikre három évig, vagy százezer kilométerig áll jót a forgalmazó). Mindenesetre ha épp egy tágas utasterű kompakt autót keres, esetleg épp Lacettire vetett szemet, örvendjen nyugodtan más bajának, és gondolkodjon el, tényleg ér-e bő egymilliót a fingszűz ülés.

Összességében a Lacetti 1,4 jó szívvel ajánlható választás a kategóriájában - egyetlen nagyobb hibája a szűk csomagtartó. Jó autó ez. Nem drága, de nem is érződik kellemetlenül olcsónak.

Chevrolet Korea Lacetti 2004 Elite Chevrolet Korea Lacetti 2004 Elite

A Totalcar értékelése:

Takaros, megbízható kis kompakt, ezzel az alapmotorral használtan jó áron. "Racionális kapcsolat, idõvel talán a szerelem is megjön" jeligére a kiadóba.

Népítélet:

  • Kényelem
  • Teljesítmény
  • Megbízhatóság
  • Szerviztapasztalat
  • Fenntartási költség
  • Ennyire szerette

Címkék:

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Fillérekért osztják a családi Daciát

Fillérekért osztják a családi Daciát
A Lodgy, amelyben elég hely van hét embernek, ugyanannyiba kerül majd, mint egy Suzuki Swift.

Törésben verhetetlen

Úttalan utakon kószáltunk vele, és az összkerék­hajtást csak kíváncsiságból kapcsoltuk be. Volt még benne tartalék, csak a raklap hiányzott a platóról.

Gonoszabb lett a 7-es BMW

Csaknem a teljes motorválasztékot lecserélték, most már van háromturbós kivitel is.

Négyes BMW jön, már jövőre?

Nem pont olyan, ahogy korábban gondoltuk, de sportos lesz, és nem is nagy.

Meghalt a vétlen motoros

Előzött, pedig jött a motoros: a miskolci
férfi belehalt sérüléseibe.