Kártyacsata

1999-ben átestek egy modellfrissítésen, ami nem hozott különösebb esztétikai áttörést. Talán ezt bepótolandó döntöttek úgy, hogy a Clio-ról származó, az Aventime-on és a Vel Satis-on már igen hangsúlyozottan megjelenő extrém fenék a tömegautó kategóriában is megérett a sorozatgyártásra. Az elődmodell jelentős sikere miatt maradtak a régi névnél, csak az ékezetet mosta le a kialakítás miatt a hátsó ajtóra fokozottan felverődő víz és sár.

A design oltárán egyéb használati értékkel bíró részleteket is feláldoztak a mérnökök. Az első sorozatéhoz képest kisebb lett a csomagtartó, amin még ront az igen kicsi hátsó ablaktörlő csomagtérbe nyúló motorjának burkolata is. A hátul ülők lábtere is csökkent valamivel, ezen a hátsó ülőlap formájával próbáltak javítani. Így a középső helyre csak kis fenekű rokonainkat ültethetjük, ám biztonságukról itt is automata öv és fejtámla gondoskodik. Ettől a kompromisszumtól a szeptemberben bemutatásra kerülő kombi és lépcsőshátú változat esetében a tengelytáv növelésével próbálnak majd szabadulni.

Az új Megane-t is a Lagunából már ismert kártya egy változata nyitja, jelen esetben akár táskánkban tartva a kilincs érintésével is. Az indítás és a zárás gombok segítségével történhet, de ha a kártyát az autóban hagyjuk, hiába nyomkodjuk a gombok valamelyikét. Az ajtók nem záródnak, ezzel figyelmeztetve, hogy nem árt, ha magunkkal visszük a kis műanyag lapot.

Két kártyából az egyiket bent hagyva, a másikkal pedig zárva az autót, a rendszer a bentit letiltja, így akadályozva meg, hogy a zárás ellenére illetéktelenek jussanak be a kocsiba. A kis lap biztonsági okokból magában rejt egy klasszikus kulcsot is arra az esetre, ha mondjuk az elem lemerülne, ezzel a vezető oldali ajtó nyitható, ezután a kártyát az olvasóba helyezve, indukciós elven lehetővé válik a motor indítása.

A beltér nagyobb autókban is megállná a helyét, a műszerfal anyagai inkább a szemnek valók, a rendszeresen fogdosott felületek azonban igen jó tapintásúak, a kapaszkodók gumírozása is első osztályú. A mai trendnek megfelelően a három majrévas csillapítottan csukódik. A negyedik helyére, a vezető mellett szemüvegtartót szereltek. Ő kapaszkodjon inkább a kormányba és nézze a műszerfalat, aminek két kerek órája külön plexi alá került, a középen lévő rész viszont fedetlen, ez jelentősen megnehezíti a pormentesítést, amit inkább csak finom kezű hölgyekkel végeztessünk, a kijelző sérülésének elkerülése céljából.

A műszerek árnyékolója egy nagy távcsőre hasonlít, amit szemből jótékonyan eltakar a kormány íve. Mindkét oldali napellenző kártyatartót és megvilágított piperetükröt rejt. Ha már a megvilágításnál tartunk, az ajtók kinyitására alapértelmezésben tíz izzó borítja fényárba az utasteret, melyek közül hat a plafonról, egy-egy pedig az ajtókról világít.

Az új Megane Dynamique, Dynamique Plus és Privilege felszereltségű változatát kívülről felismerhetjük a lökhárítóbetétek és az oldalvédő csíkok grafitszürke színéről, valamint a kilincsek és a motorjelzés műanyagjainak krómozásáról. Mindezek a gyengébben felszerelt változatokon egyszerűbb fekete színben pompáznak. Jelentősebb különbség a beltérben fedezhető fel. A tesztautóban szürkés-bézs bőrrel varrottak az ajtók, a kormány, a váltó, a kézifék keresztben álló karja, az ülések nagyobb igénybevételnek kitett szélei, valamint az elől és hátul is megtalálható tároló rekeszekkel ellátott könyöktámaszok. Tároló helyekkel elég jól áll az autó.

A megszokott térképtartókon és hűtött kesztyűtartón kívül az ajtók könyöklője alatt, valamint a Scénic-ből megismert formában az első ülések előtt a padlóba süllyesztve. Utóbbiak használata csak a szőnyegek és a cipőnk alapos tisztítása után ajánlott, ha nem akarjuk a talpunkon bevitt kutya-végterméket egyéb személyes tárgyaink között tárolni. Miután túlestünk a procedúrán, a rekesz ajtaját felnyitva tapasztalhatjuk, hogy a lábteret megvilágító lámpák felkapcsolódnak, így elősegítve a turkálást és melengetve a tulajdonos szívét.

Egy nem mindennapi, már-már a mókusvakítás határát súroló, bár egyesek szerint igen hasznos extra az automatikus keréknyomás-ellenőrző rendszer. Ez a szelepekben elhelyezett érzékelők révén folyamatosan figyeli az egyes gumiabroncsok nyomását, és alacsony vagy magas érték esetén jelzéssel és szövegesen figyelmeztet a lassú vagy gyors változásra. Felmérések szerint a keréknyomás ellenőrzése a leginkább elhanyagolt ellenőrző műveletek közé sorolható. Kérdés, hogy a lusta emberek vállalják-e a rendszer felárát és azt, hogy a hatékony működéshez minden gumicsere alkalmával meg kell látogatniuk a márkaszervizt. Nem is beszélve a külön felniken tartott téli garnitúrához megvásárolandó újabb készlet szelepről. A lustaságnak és a megfelelő keréknyomásnak bizony ára van.