Juliet, Echo, Echo, Papa

Tüzet nyit a Tigris tank, dörögnek az MP40-es Maschinenpistolék a német gyalogosok kezében. A csatamezőn ide-oda cikázik egy kis terepjáró. Smith rádiós vadul tekergeti a gombokat készülékén, az utasülésről mindenfelé egyszerre lő szolgálati M1-es gépkarabélyával Johnson hadnagy. Valahogy így képzelem el tesztautónk fiatalságának dolgos mindennapjait.

Aranybányára bukkantam. Egy dunántúli községben botlottam a kis veteránfelújító műhelyre és a csinos magángyűjteményre. A lelőhely pontos helyét egyelőre nem mondhatom el, csak arra kaptam engedélyt, hogy magam termeljem ki a nemesfémeket. A Totalcaron sorozatban mutatjuk be a gyűjtemény legjobb állapotú darabjait. 2006-ban a tulajdonosok szándéka szerint szabadon látogatható tárlat nyílik a különleges autókból, motorokból - ez lesz az alkalom, amikor elárulom, hova is tettem az X-et a térképen.

Addig is: köszönjük a lehetőséget
az Old Chip és Old Rent Kft. -nek!

Uramisten, a Jeepre szegecselt kis plaketten 1942 olvasható, máma meg 2005 van: akárhogy számolom, ez az autó 63 éves. Nem úgy néz ki. Formáját, arányait kizárólag a funkcionalitás határozza meg (l. a keretesben), mégis kellemes a szemnek, felhajtott ponyvatetővel vagy lehajtott szélvédővel egyaránt. Mindenütt kilátszik a pőre technika, a hűtő alatt, a kerekek mellett nem átsejlik, hanem ott vannak a létraváz és a merev tengelyek, sehol egy fikarcnyi l'art pour l'art díszítés, és épp ez benne a szép.

Az autó előéletéről semmit sem tudni, annyi biztos, hogy eredetileg nem sivatagi változat volt. Csak hát annyi a zöld Willys világszerte, hogy a tulajdonos inkább a homokszín mellett döntött. Az igazi guruk le is buktatnák az autót, hiszen a valóban sivatagba készült Willyseken egyáltalán nem volt hűtőrács. Kamu a szám is a motorháztetőn, a tevés tábla meg az angol afrikai egységek védjegye volt. Viszont tagadhatatlanul jól néz ki a lökhárítóra feltekert korhű vontatókötél mellett.

A többi kiegészítő sem ehhez az autóhoz tartozott, viszont mind korabeli, és valóban a Willyseket szolgálta. Ilyen a rádió és az antenna, az ásólapát, a fejsze és a kis csákány, US feliratú vászontokban. A sofőr bal lábánál, kívül lévő kis réztartály funkciójáról megoszlottak a vélemények, de a Pyrene felirat inkább utal tűzoltáshoz való segédeszközre, mint olajzóra. Valami lötyög benne, az biztos. Hátul a pótkerék mellett (Taurus, mit tegyünk, a régi már elporladt) egy tízliteres benzinkanna található nyomott USA felirattal, hozzászíjazva egy összehajtható vászon vödör. Hűtővízpótlásra, például.

A Willys Jeep születése

Overland Roundabout

John North Willys 1908-ban fogta magát, és megvásárolta az indianapolisi székhelyű Overland Automotive Companyt, az 1903-ban alapított Standard Wheel Company autógyártó részlegét. A cég tovább gyártotta Runabout modelljét; a típus rendkívül népszerűnek bizonyult, a kapacitás pedig szűknek. Így a cég az ohioi Toledóban 1908-ban új üzemet nyitott, és ideköltöztette teljes autógyártási tevékenységét.

Overland Whippet

1912-ben megalakult a Willys-Overland Company, és megkezdődött a Willys-Knight, később a Whippet modell gyártása. A gazdasági válság után a cég csődöt jelentett, majd újra átalakult, új neve: Willys-Overland Motors Inc. Ez volt az a vállalat, amely 1939-ben jelentkezett az amerikai hadsereg tenderére.

A US Army korszerűtlen, javarészt az első világháború idejéből származó könnyű járműveit (oldalkocsis motorok, módosított Ford T-modellek) kívánta korszerűbbre cserélni. A kiírás szerint a hadseregnek 600 font terhelhetőségű, 80 hüvelyknél kisebb tengelytávú, 40 hüvelyk alatti magasságú, téglatest formájú, lehajtható szélvédőjű, kapcsolható összkerékhajtású gépre volt szükége.

A kiírásban szerepelt még a .30-as géppuskaállvány elhelyezésének lehetősége, hidraulikus fékrendszer és olajfürdős légszűrő is. A végsebességet szilárd talajon minimum 50 mérföld/órában határoztak meg, a járműnek 45 illetve 40 fokos első és hátsó terepszöget kellett biztosítania. A motornak legalább négyhengeresnek kellett lennie, és nem használhattak alumíniumot a hengerfejben.

Bantam, Willys MA, Ford GP

A 135 cégnek elküldött felkérésre végül hárman válaszoltak: a Willys-Overland, a Ford Motor Company és az American Bantam Car Company. A különböző források különbözően emlékeznek a konkrétumokra: némelyek szerint a Bantam terveit az Army átadta a másik két delikvensnek, mások szerint a prototípusok épp a nagyon egyértelmű igénymegfogalmazás miatt sikeredtek egyformára. Ami biztos: a Bantam lett kész egyedül határidőre, ők kaptak megbízást egy hetvendarabos próbaszéria gyártására, amelyben nyolc négykerékkormányzású autónak is lennie kellett. A hadsereg tesztjén elbuktak az autók, így az Army a Willyst és a Fordot is kipróbálta. A Willys bizonyult a legjobbnak és a legolcsóbbnak.

1941-ben aláírták a szerződést, a Willys modellek mellett - biztos ami biztos - a Fordot is megtartották mint beszállítót. A 40-es években 350 000 Jeep készült, darabjáért 738 dollárt és 74 centet fizetett a hadsereg.

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.

Az oldalról ajánljuk

Hírek

Emberszerű robotok melóznak a Mercedes egyik gyárában

Egyelőre úgy néz ki, hogy nem veszik el az emberek munkáját.

március 22., 06:04

Tesztek

Eggyel bővült a felejthető Alfák soraTeszt: Alfa Romeo Junior Ibrida Speciale - 2025.

Van, aki vágyik Alfasudra, és biztos egy Arnát is őriznek valahol féltve. A Junior hibrid is lehet még valaki szerelme.

március 22., 06:04

Égéstér

Laikus sztárvendég az Égéstérben!

Marosi Viktor hangját sokan ismerhetetitek a rádióból és a Laikus című YouTube-csatornájáról, de mi is meglepődtünk, amikor megtudtuk, egy kabrió E36-ost pátyolgat otthon. Ezúttal nem a Rádió Caféban, hanem az Égéstér stúdiójában beszélgetünk.

március 21., 15:58