A kétarcú Focus
Év Autója, Mortefontaine: Ford Focus - 2019.
Az Év Autója-választás döntőjéhez értünk, s a mortefontaine-i nagyteszt első szereplője a hét közül a Ford Focus, a 2019-es cím egyik esélyese.
Mortefontaine - Az Év Autója
A mortefontaine-i CERAM-tesztpályán zajló rendezvényt nem az autógyárak, hanem az Év Autója zsűri szervezi, a gyártók csak az autókat hozzák el, maguk. Itt, Párizstól nagyjából 40 kilométerre, február végén, a végső szavazás előtt bő egy héttel minden évben vezetjük az utolsó, vetélkedésben maradt hét típus variánsait.
Kicsit úgy érzem, hogy már a csapból is Focus ömlik, hiszen a Ford teljes testsúlyát belefekteti az új generáció népszerűsítésébe. Ennélfogva láttam már ezt a kocsit statikusan Londonban, dögös ST-narancssárgában, illetve krómrúzsos Vignale-ként a francia Riviéra fölötti szerpentineken, többféle színben és motorral a Tannistesten, polgári kivitelben, dízelesen Budapesten, kombiként a hóesésben és most itt, rajzásra képes mennyiségben a Mortefontaine-i utolsó körös Év Autója-tesztelésen, február 19-én, kedden. De még mindig nem jön ki a könyökömön, mert a Focus alapvetően jó kocsi, mindig örülök, amikor vezethetem.
Egyvalamit azért nagyon meg kell érteni ezzel az autóval kapcsolatban. A komplikáltabb, többlengőkaros hátsó futóművet csak a nagyobb motorok mellé adják (holott az egyliteresek között is van már elég erős), aki autózni akar, ahogy jó Focusszal szokás, olyat kell vennie, jó drágán. Aztán elmehet még a keményebb ST-Line kivitelek felé, ahol az aktív lengéscsillapítással kap ugyan egyfajta többarcúságot, de az a kissé kemény és rázós, illetve a nagyon kemény és nagyon rázós között enged választani. Akinek viszont nincs elég pénze, maradnak az erősen focustalan, kissé himbi-limbi mozgású, közel sem pontosan irányítható, csatolt lengőkaros, kis motoros típusok, amelyek csak úgy néznek ki, de nem azok. Nehéz döntés lesz, mindenki kösse fel a gatyáját.
De egy rendes futóműves, rendes (mondjuk 1,5-ös) motorral szerelt új Fóka tisztességes műszaki termék, hibátlan úttartással, nagy élvezeti tartalékokkal, szuperül átgondolt funkciókkal. Nem kicsit, hanem nagyon szerethető autó, amelyet a családtagjaink, de ha kombi, akkor még a csomagjaink is nagyra tartanak majd. Ráadásul a Mazda 3-as után ma talán a legjobb formájú kompakt a piacon, minden szögből állatul néz ki.
Sajnos minél többször látom a belsejét, annál lehangolóbb. A műszerek annyira egyszerűek, hogy szinte primitívek, digitális egységet felárért se adnak, a belső elemek vonalai nem találkoznak az ajtókkal, a mű-varrásos ajtókárpitokat kissé cikinek érzem, az ülések magasságállítása pedig valami furcsán kellemetlen vektor mentén zajlik. A kormány zavaróan nagy.
Pedig azt mondom: a polárszűrős napszemüvegbarát head-up kijelző, az ajtóél-védő, a félretankolást megakadályozó betöltőnyílás, az elektronikákkal villámként kapcsolódó fedélzeti rendszer, a tisztességes helykínálat mellé mindenképpen járna neki valami finomabban kidolgozott, a már most is jó anyagait szebb grafikával eladó belső tér.
De lássuk meg, mi történik egy hét múlva, nagyon kíváncsi vagyok, hova teszik a modellt a kollégák a szavazáson.
Hogy emlékezzenek, a következő hét autó maradt fenn a rostán, ezek egyike lesz az idei Év Autója. Az eredmény, mármint, hogy melyik nyert közülük, a jövő utáni héten, március 4-én, hétfő délután háromkor, a Genfi Autószalon előestéjén derül ki:
- Alpine A110
- Citroen C5 Aircross
- Ford Focus
- Jaguar i-Pace
- Kia Ceed
- Mercedes-Benz A osztály
- Peugeot 508
