Minden autó lehet takarékosabb és zöldebb?
Nemcsak villanyautóval tehetünk pénztárcánk és környezetünk megóvásáért. Az autógáz a legtöbbek számára működő alternatíva lehet – ha nem is mindenkinek. Mibe kerülhet LPG és mibe nem?
Van, akinek csak egy eszközt jelent az autó, másoknak viszont szinte családtag a közös emlékek, élmények miatt. Éppen ezért nehezen határozzák el magukat sokan a cserére, még akkor is, ha adott esetben pénzt takarítanának meg a kedvezőbb fogyasztással, és tehetnének egy lépést a zöldebb közlekedés felé. A jó hír, hogy nem is muszáj váltani, nekik is jó megoldást jelenthet az autógáz!
Átalakítás vagy csere?
Ha gázautózásról beszélünk, alapvetően két altípust különböztetünk meg. A CNG (compressed natural gas) Magyarországon kevésbé elterjedt, idehaza aránylag ritka a töltőállomás-hálózat is.
Nem úgy az LPG (liquefied petroleum gas) esetében! A MOL hálózatában például egészen könnyen hozzáférhetünk ehhez az üzemanyagfajtához, bármerre is induljunk az országban.
Bár több neves márka is kínál gyárilag kettős üzemű, vagyis benzin-gázos modelleket, sokkal elterjedtebb megoldás a már meglévő autóink gázosítása. Számos ismert cég fejleszt és forgalmaz komplett átalakító szetteket, amelyekkel biztonságosan válthatunk, így anélkül lehet takarékosabb és zöldebb a kocsink, hogy lecserélnénk azt újabbra. Ugyan maga az átalakítás is pénzbe kerül, de nagy előny, hogy már jól ismerjük az autót, nem veszünk zsákbamacskát a használt piacról, és az átírással kapcsolatos költségeket sem kell újra lenyelnünk.
Mi van a dízelekkel?
Ha már átalakításról beszélünk, felmerülhet a kérdés, hogy kinek éri meg, és egyáltalán ki vághat bele? Mit lehet átalakítani és mit nem? Gázautózással kapcsolatban nem nagyon hallani a dízelekről, ez pedig nem véletlen. A benzines- és dízelmotorok különböző elven működnek, a gázosítás is eltérően valósulhatna meg. Maga a technika ugyan adott, sőt az utóbbi években magyar fejlesztések is voltak ezen a területen, mégsem igen merül fel a dízelek gázosítása.
A dízel-gázos autók esetében ugyanis nem lehetséges a két üzemmód közötti váltás, a gázt önmagában nem lehetne öngyulladással égésre bírni, ezért azt nem a gázolaj helyett, hanem mellé fecskendezik be. Tökéletesebb lesz az égés, csökken a károsanyag-kibocsátás, sőt, kellemes mellékhatásként még a maximális teljesítmény is növekszik.
De akkor miért nem terjedt el ez a megoldás?
Erre összetett választ adhatunk. Egyrészt a szabályozási környezet nem kedvez a dízel-gáz kettős üzemnek. Másrészt – és emiatt a kedvező szabályozás mellett sem sokan választanák ezt a megoldást – nagyon lassan térülne meg az átalakítás. Mivel 10-15 százalékkal fogyasztana így kevesebbet egy átlagos dízel, személyautók esetében rengeteg kilométert kellene megtennünk ahhoz, hogy az átszerelést legalább nullára kihozzuk. Tegyük hozzá, hogy buszok és teherautók esetében több értelme lenne a dolognak.
Lássuk a benzines autókat!
Mi viszont inkább azokkal a megoldásokkal foglalkozzunk, amelyek az átlagember számára is spórolást eredményeznek és jogilag is könnyen megoldhatók. Ez pedig a benzines autók kettős üzeműre alakítása. Persze benzinmotorból is rengetegféle van a karburátorostól a közvetlen befecskendezésesig, szívótól a turbósig, így gyakran felmerülő kérdés, hogy melyik hogyan viseli a gázosítást.
A legtöbb benzinmotoros kocsit mindenféle probléma nélkül átalakíthatjuk, a legfontosabb alapkérdés az általános állapot. Ha ugyanis a motor nem hibátlan, benzinnel sem működik tökéletesen, LPG-vel sem fog -ilyenkor sokan hajlamosak rögtön a gázrendszerre fogni a hibákat.
Régebben nehézkesnek számított a közvetlen befecskendezéses motorok gázosítása. Mivel azonban a technológia folyamatosan fejlődik, az újabb és újabb rendszerek már ezeket a problémákat is kiküszöbölik. Az elterjedt megoldás az, hogy gázüzemben is adagolnak kis mennyiségű benzint a keverékhez, így biztosítva az injektorok megfelelő hűtését. Újabb motorok esetén érdemes tájékozódni a gázosítással foglalkozó szervizekben a megfelelő átalakítószett elérhetőségéről.
Szintén kering a köztudatban egy „tiltólista”, amelyen az LPG-re érzékeny autótípusok szerepelnek. Innen erednek az olyan féligazságok, hogy egyes kisköbcentis motorok, vagy éppen a japán gyártmányok nem tolerálják az átalakítást. Az valóban igaz, hogy léteznek olyan modellek, amelyeknek kissé gyengébb anyagminőségű a hengerfeje, ezáltal pedig érzékenyebbek lehetnek a hőterhelésre.
Ez sem zárja azonban ki az átalakítást, de néhány dologra oda kell figyelni. Körültekintően kell ugyanakkor – mint minden autó esetén - kiválasztani a műhelyt, ahol a gázosítást szeretnénk elvégeztetni. Lényeges ugyanis a szakszerű beépítés, a lehető legpontosabb rendszerprogramozás, és az sem árt, ha előzetesen felmérik a motor állapotát.
Kiváló minőségű átalakítást kapunk egy négyhengeres átlagautó esetén kb. 250 ezer forintért (a hengerek száma növeli a költségeket), de 200 ezer forint alatti, két éves garanciával járó ajánlatot is találunk a piacon. A vizsgadíjat még hozzá kell számolni a költségekhez – ezért az átalakítást érdemes a műszaki vizsga lejártához időzíteni.
Nem káros az autó számára?
Felhasználóként mi magunk is tehetünk azért, hogy hosszú életű legyen az LPG-s autónk, ráadásul nem is kell semmi ördöngösre gondolni.
Célszerű kíméletesen használni a kocsit, vagyis nem ajánlott tartósan – több száz kilométeren át – 75-80 százaléknál nagyobb terhelésnek alávetni.
Ez mondjuk igaz akkor is, ha benzinnel megyünk. Húszezer kilométerenként szükség van szűrőcserére, a szelephézagokat pedig húsz-harminc ezrenként kell ellenőrizni – kivéve persze a hidrotőkés motorokat.
Szoktak még ajánlani kifejezetten LPG-hez való gyújtógyertyákat is, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyári előírásnak megfelelő gyertyákkal is tökéletesen működik az autó, ha a hézagot a gázüzemnek megfelelően állítják be.
Takarékosból még takarékosabbat?
Érdekes kérdés lehet a hibridautók gázosítása is. Mivel a legtöbb hibridrendszer benzinmotorból és villanymotorból áll, így tehát ez is megoldható, sőt egyre gyakrabban fordul elő ilyen átalakítás például a jellemzően sokat futó taxik esetén. De mi értelme egy eleve viszonylag tiszta és takarékos autót átállítani gázüzemre? Van létjogosultsága, hiszen még kevesebbet szennyezünk, és még többet spórolunk az üzemanyagon.
Az LPG-re való átállás tehát mindenképpen megfontolandó, hiszen már átlagos (kb. 15 ezer km) futásteljesítmény mellett is akár másfél-két év alatt megtérül a befektetés, de minél többet használjuk az autót, annál gyorsabban jön vissza a gázszett beszerelésének költsége. Bár a fogyasztás kis mértékben emelkedik, az LPG jóval olcsóbb, mint a 95-ös benzin, emellett pedig környezetünk védelméért is teszünk az alacsonyabb károsanyag- kibocsátással.
Mai árakon számolva az átlagautós öt év alatt elkölt üzemanyagra 2 316 000 forintot (évi 15000 kilométer autóhasználattal, 8 literes fogyasztással és 386 forintos benzinárral számolva). Ugyanez az autós öt év alatt 1 586 250 forintot fizet ki a kúton megnövekedett, 9 literes gázfogyasztással és 235 forintos gázárral kalkulálva. A különbség 729 750 forint és egy magasabb értékű használt autó. Az átalakítás és a további költségek levonása után bőven pluszban van és a környezetterhelése is jóval alacsonyabb.
Ha kedvet kaptál, most a MOL Gázt adunk kampány keretein belül 80 000Ft üzemanyagtámogatást autógáz átalakítóknak. Le ne maradj, mert az első 500 jelentkező számára elérhető ez a támogatás.
Gázt adunk!
Az autógáz egy olyan téma, amiről manapság alig olvasunk friss híreket, kevés cikk, videó és más tartalom készül a témában. Ezt a csendet megtörve és az autógázzal szemben nem jogosan felállított tévhitek ledöntésére videó sorozat indul a MOL Youtube csatornáján.
