Gyászjelentés: T. Avensis távozott
Baromi nehéz még mindig rá gondolnom, pedig lassan egy hónapja történt. Nem az autót sajnálom igazán, bár itt, a Belsőségen a fő sztori az autóé. Az igazi baj az, hogy a lányom is benne ült a kocsiban, amikor afelé a kereszteződés felé hajtottam.
Igen, benéztem egy jobbos utcát. Néha járok erre, de csak nagyon néha, nincs meg memóriából az egész környék az összes kis utcájával. Jobbról jöttek, de mire felfogtam, hogy itt elsőbbséget kéne adnom, már csattantunk. A másik kocsi az Avensis jobb elejét kapta el, jött vagy ötvennel.
Természetesen én vagyok a hibás, itt nincs mentség. Lehetne mondogatni, hogy persze, beláthatatlan, először egy bokor, másodszor két villanyoszlop. Az sem könnyíti meg a dolgot, hogy egy lejtős utcának az alján vagyunk, aki itt érkezik, az nem lesz lassú, pláne, ha tudja, hogy neki nem kell jobbkezet adni, hiszen amin az Avensisszel érkeztem, egyirányú utca volt. (Van kötelező haladási irány tábla, miért is ne tudná?) Hát most neki is van egy – gazdaságilag biztosan – totálkáros autója, meg nekem is. Tényleg irtóan bosszant a dolog, amúgy én vagyok az a csávó, aki még a balkezet is megadja a jobbkezes utcánál, és ezt nem önmagam mentegetésére mondom. És mégis beszoptam.
Ennél a saroknál állítólag minden héten van egy ilyen baleset. Ahogy elnéztem, a környékbeliek gyakorlatilag megállnak az autóval a kereszteződésnél, mert annyira nehéz észlelni, ha bárki jön. Állandóan kérik az önkormányzatot, de persze nem történik semmi. Egyáltalán nem biztos, hogy őket kéne kérni, de ezzel most nem foglalkoznék, mindenesetre a helyiek megdicsértek, hogy milyen hamar megbeszéltük, lepapíroztuk, stb. Most mit izmozzak? A szabály egyértelmű. Legfeljebb még rendőrt is hívnak, aki jól meg... Szóval tudják.
Inkább annak örültem, hogy a lányomnak nem esett baja, mindössze egy karcolás lett a jobb karján. Igazából meg sem ijedt, és amikor a pirotechnika által termelt füstben megkérdeztem, hogy nincs-e baja, még fel is volt háborodva egy kicsit. Bár a kiscsaj már nyolcéves, mindenkinek ajánlom az úgynevezett háttámlás ülésmagasító használatát, mert ennek van oldalvédelme is, mint egy rendes Recaro versenyülésnek. Ahogy elnézem, ebben a korosztályban már mindenki csak a szimpla magasítót használja – ilyennel nem csak egy horzsolás lett volna a karján.
Igen, pirotechnika is működött, ami egy oldalütközésnél kicsit furcsa. A másik autó nem pont derékszögben jött nekem, hanem valamivel tompább szög alatt – emiatt lehetett az erőknek egy hosszirányú komponense is. Bocs a megfogalmazásért, a lényeg az, hogy életemben először a képembe durrant a légzsák, sőt, azt is megtudtam, hogy a Toyota Avensisben van övfeszítő is. Överő-korlátozó már kevésbé, még egy hónap után is fáj a mellkasom, de a sebészeten megnyugtattak: még fog is.
A kárfelmérés rövid volt és lesújtó. A derékszögbe hajlott zárhíd, a törött jobb első csonkállvány, az elhajlott jobb első váznyúlvány, az általa kettétört generátorház. Az ütközés ereje kiugrasztotta az akksit a helyéről, az egyik kábel leszakadt - soha többé nem volt se gyújtás, se ABS rajta. És ami kint látszik: lámpák, szélvédő, miegymás. Csak fényezésre legalább 150, de inkább kétszázezer. Ja és ott az utastér, a légzsákok, műszerfal, övfeszítők, nem is folytatnám. Marha jó autó volt ez, vigyáztam is rá. Ami egy ilyen beszopott jobbos utca után viccesen hangzik, elismerem.
Felmérve, hogy 1: mennyi pénzt kéne beleborítani, avagy: 2: ha olcsóbban akarom megúszni, mennyi szaladgálás, bontóba járás stb. járna mindezzel, arra jutottam, hogy így ahogy van, eladom. Meghirdettem, el is vitték gyorsan, 140-ért. Hülye voltam? Lehet, de sajnos ez a realitás, lehet, hogy ha pár hétig még ott rohasztom az udvaron, akár még 15-20 ezerrel többért is elment volna. De útban volt és utáltuk ott nézni szegénykét. Állítólag motordonor lett belőle, új volt rajta a vezérlés és a vízpumpa, örült neki a vevő. Azóta átírattam a megyei matricáját a Suzukinkra, és most ez van. Gyorsan törlöm is a járműveim közül az impresszumban.
Hogy most mi legyen? Még nem tudom. Nyolc és fél év avensisezés után tartok tőle, hogy nem Avensis, de azt is tudom, hogy soha többé nem lesz ilyen megbízható autóm. Béke poraira.
