Feladó: Vajk
Címzett: Stump András
Dátum: 2013. június 14. 19:57
Tárgy: erintokepernyo a kocsiban
Tisztelt Uram,
Onnek mi a velemenye, mennyire veszelyes az erintokepernyo az autoban? A fizikailag letezo kezelofeluletek kiismerhetoek, kitapinthatoak, akar odapillantas nelkul, vagy minimalis vizualis figyelemmel kezelhetoek. Az erintokepernyo ezzel szemben tokeletesen sik, teljesen oda kell nezni hogy lassuk mit csinalunk.Vajk
Kedves Vajk!
Azt gondolom, hogy az érintőképernyő nagyon veszélyes az autóban, borzasztóan el tudja vonni a figyelmet a vezetéstől. Sőt, általában minden nagy, színes, hatszintű menüs képernyő veszélyforrás, akármivel is kezeljük, hiszen oda kell nézni, hogy tudjuk, mit csinálunk. Bizonyos autókban számos funkciót egyébként le is tiltanak menet közben, hogy a sofőr ne a száguldó autóban töprengjen azon, hogy hány másodpercig égjen a hazakísérő fény. A gyártók jogilag sokszor azzal védik magukat, hogy általában még meg is kell erősíteni, valóban használni szeretnénk-e az érintőképernyőt, mert veszélyes. Ez plusz egy gombnyomás és egy másodperc, amíg nem az utat nézzük.
És ott van a váltásjelző, ami a műszeregység eldugott sarkában segít takarékoskodni a benzinnel. A sebességkorlátozó automata, ami mostanában egyre több autóban jelenik meg, szintén hosszú pillanatokig rabolja az óvatos sofőr figyelmét, amíg beállítja a 145-öt az autópályán. Nem beszélve a rádióról, aminek a hangszínét percekig lehet babrálni, és akkor még nem hívott fel az anyós a kihangosítón, mert bizony az is legális. Ha éppen a navigáció beállítása közben kezdi el mondani a drága asszony a vasárnapi programot, semmi sem ment már meg a tömegkaramboltól.
Az autózás veszélyes dolog. Forgalmi helyzettől függően sokszor teljes koncentrációra is szükség lehet, sőt, néha meg is kell osztani figyelmünket. Rutintól, hangulattól, fáradtságtól függően bizonyos mértékben leköti az embert. Vagy nem. Láttam már kamionsofőrt autópályán, ahogy tévénézés közben sütötte a virslit a hordozható rezsóján. Felelőtlenség, nyilván, de emberünk szemmel láthatóan unatkozott.
Azt gondolom, értelmes ember tudja, mikor veheti le az útról a szemét. Ön sosem nézett még utasa szemébe, miközben álltak a piros lámpánál? Netán menet közben is, amikor éppen csak utazott a kihalt négysávos úton? Rengeteg holtidő van vezetés közben, amikor veszély nélkül körül lehet nézni néhány tizedmásodpercre. Ha nem lenne így, a műszereket is fölöslegesen szerelnék az autókba. Csak arra kell odafigyelni, hogy akkor nézzen le az ember, amikor nem lehet baj. Ha úgy ítéli meg, hogy csak álló helyzetben, akkor bizony várni kell.
Ne gondolja, hogy nem értem a problémát, sőt, bennem is felmerült tesztvezetés közben, hogy például a C4 Picassóban sokkal ügyesebb lenne érintőképernyő helyett néhány gombbal kezelni a klímát. És bizony a logikátlan menürendszer kezelése is túlságosan sok figyelmet igényelt. De ha nem sikerült menet közben beállítani a hangszínt, akkor megvártam a következő megállást.
Akár tetszik, akár nem, a vásárlói igények arra terelték az autóipart (vagy fordítva?), hogy szép nagy, színes kijelzőket szereljenek a középkonzolra. Először a prémiumoknál jelentek meg, most már a Daciákban is van. Szerencsére néhány nap alatt szinte mindegyik kezelését el lehet sajátítani, így nem igényel több odafigyelést, mint adott esetben egy nyomógomb megkeresése a középkonzolon.
Régen hegymenetben a vízhőfokot kellett nézni a műszerfalon, ma az érintőképernyőt nyomkodjuk. Szerintem még így is sokkal könnyebb vezetni a mai autókat, és a többi kortünetnek köszönhetően biztonságosabb is lett az autózás, ha hihetünk a statisztikáknak.
Üdv:
Stump András
