A Rijkspolitie kabrió Porschéinak története

Nevelési célzattal vettek Porschékat

Hollandia autópályáin az ötvenes-hatvanas években még a Fre Fahrt, azaz a szabad vezetést szorgalmazta az állam. Ez azt jelentette, hogy mindenki annyival ment a sztrádákon, amennyivel csak akart. Az ötvenes években ez még nem jelentett különösebb problémát, hiszen alig akadt olyan jármű, amely tartósan 150 km/h-s sebesség felett tudott haladni. A hatvanas évek elejére azonban egyre inkább kezdték ellepni az autópályákat az olyan autók, amelyek a 200 km/h-s sebességet is elérték, így alaposan megszaporodtak a súlyos közlekedési balesetek. Mindezt tetézte, hogy e járművek könnyűszerrel lehagyták a rendőrség járőrautóit is, ezért a Holland Királyi Rendőrség (Rijkspolitie) 1960-ban úgy döntött, hogy beszerez néhány sportkocsit.

A németországi kedvező tapasztalatok alapján a Rijkspolitie 1962 elején beszerzett egy Porsche 356 B Cabriolet-t azért, hogy kipróbálják, átemelhető-e a német megoldás a holland sztrádákra is. Németországban ugyanis úgy találták, hogy a forgalom többi résztvevőjéhez képest a körülbelül 20 km/h-val gyorsabban haladó járőrautóból sokkal könnyebben észlelhető a közlekedési szabálysértés, és persze a gyors autóval a meglépni szándékozó renitens autósokat is könnyebb utolérni. Így nem csoda, hogy a féléves hollandiai próba óriási siker lett: az autósok lelassítottak, amikor meglátták a kéklámpás Porschét, a próbát végző rendőrök pedig rajongtak a jól vezethető és gyors járőrkocsiért. Emellett annak is örültek, hogy az autójuk kabrió kialakítású volt, hiszen nagyszerűen kiláttak belőle.

Miért pont kabrió Porschékat vett a Rijkspolitie?

Az 1962 végén érkezett újabb 12 darab 356 B-vel a Rijkspolitie felállította a Speciális Közlekedési Feladatok Osztályát, amit rövidítve csak Porsche-csoportnak hívtak. A csoport létrehozásához a fő motivációt nem az adta, hogy ne lépjenek meg a gyorshajtók, hanem a nevelési célzat. Ekkoriban az autópályákon a sebességhatárok mellett szalagkorlátok sem voltak, ami csak növelte a tragikus balesetek számát, főként a pályán megforduló sofőrök miatt. Míg 1960-ban 1500-an, addig két évvel később már 1900-an haltak meg közlekedési balesetben a holland autópályákon.

Tehát azért esett a választás a Porsche kabriókra, mert a tető nélküli kocsival egyszerűbb volt áttekinteni a forgalmat, a szolgálatban lévő rendőr pedig a kocsiban felállva is irányíthatta az autósokat. De a zsaruk könnyebben be is szállhattak, vagyis ugorhattak a kabrióba. Az autók a rendőrség presztízsét is növelték, ugyanis a járőrök így közelebb kerülhettek a lakossághoz, és persze már akkoriban is sokkal menőbb volt a kabrió, mint a keménytetős változat.

Fehér egerek

A Porsche-csoportnál szolgálatot teljesítő rendőrök egy olyan különleges egységben dolgoztak, ahol magas elvárásokat támasztottak feléjük. Legalább 180 centiméteres testmagasságot, kifogástalan öltözéket és tekintélyt parancsoló megjelenést vártak el. A ruházatuk fehér félsisakból, hosszú fehér, jól záró kabátból, lovaglócsizmából és kesztyűből, valamint Ray Ban szemüvegből állt. A közvélemény a járőrök felszerelése után a Porsche-csoport tagjait fehér egereknek nevezte el.

Az egység tagjai nemcsak kitűnően vezettek és reprezentáltak, felelősségtudattal is rendelkezniük kellett. Tehát a Porsche-csoportba jelentkező tiszteknek be kellett tölteniük a 25. életévüket, házasoknak kellett lenniük és legalább egy gyereket kellett nevelniük. Minden egyes jelöltet pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak vetettek alá, amit évente megismételtek. Mindezen felül a járőröknek korrektnek és kiegyensúlyozottnak is kellett lenniük.  

Az első években számos kritika érte a porschés zsarukat, amelyek szerint csak presztízs okokból használnak a rendőrök Porschékat, hasznuk alig van, cserébe drága fenntartani a különleges egységet. Ezek a hangok elhalványultak, amikor javulni kezdett a közlekedésbiztonság és a morál az utakon, amely persze csak részben volt köszönhető a porschés rendőröknek.  

A fehér egér élete nem csak játék és mese

Bár kiemelkedő bérezést kaptak a Porschékkal járőröző rendőrök, nem voltak egyszerűek azok a feladatok, amelyekkel ellátták őket. A járőrök a tetőt csak 2 Celsius fok alatt és heves esőzések idején zárhatták be. De nem volt könnyű dolgozni a vastag, merev kabátban, sem a nagy melegben, sem a nagy hidegben. Érdekesség, hogy a rendőrök állandó felszerelése volt az akkoriban ritkaságszámba menő névtábla és névjegykártya, hogy személyesebb kapcsolatuk legyen a forgalom más résztvevőivel. A porschés járőrökbe már a kezdetektől azt sulykolták, hogy elsősorban tanítsanak, és ne bírságoljanak. Ezzel hamar ki is érdemelték közvélemény szimpátiáját és tiszteletét.

A fehér egerek állandó veszélynek voltak kitéve, ugyanis az egyik legfontosabb munkájuk az úgynevezett „forgalmi dugóvédelem”, illetve a terelések felügyelete volt. Ekkoriban még nem voltak a sztrádák fölött mátrixtáblák, így gyakran előfordult, hogy a feltorlódott kocsisor hátuljába beleszállt egy-egy elbambuló sofőr. Ezért a Porsche-csoport tagjait sűrűn kivezényelték ilyen helyszínekre, ahol az egyik rendőr felállt és karjelzésekkel figyelmeztette az autósokat. Sötétben ezt eleinte fáklyákkal, később lámpákkal oldották meg. Az évek során négy porschés tiszt halt meg az ilyen munkavégzés során bekövetkezett közúti balesetben.

Megérkezik a 911-es korszak

A hatvanas évek közepére Hollandiában egyre nagyobb méreteket öltött a motorizáció, újabb és újabb autópályaszakaszokat adtak át, ezért a kiválóan működő Porsche-csoportot is bővítenie kellett a rendőrségnek. A 356-ost ekkor már nem gyártották, ezért a 912-es Targa érkezett a helyére, ami valójában egy 911-es volt, amibe a 356-os négyhengeres, 1,6-os motorját építették bele. Első körben 20 darab 912-es Targa érkezett 1965-ben, majd 1967-ben újabb húsz példány állt szolgálatba. Ezek azonban már a kétliteres, négyhengeres motorral szerelt változatok voltak. Ezt követte néhány 914-es, majd elérkezett a 911-es korszak. Innentől már csak hathengeres Porschékat kaptak a fehér egerek. A Rijkspolitie 1976-ban már 70 darab Porsche 911 Targával rendelkezett. A 911-esek nemcsak erősebbek és gyorsabbak voltak a 356-osnál, de jóval több felszerelés is fért beléjük, így ezekben a járőrautókban alapfelszereltség volt a feszítővas, a hatalmas elsősegély láda, négy elemlámpa, tucatnyi fáklya, vontatókötél, alátétlemezek és számos terelőbója.

Érdekesség, hogy a hatvanas évek végétől a Porsche-üzemben minden pénteken a gyártósorról lekerülő utolsó öt Porschét rendőrautónak készítették elő (persze ezek nemcsak holland, hanem más országok igényeire is készültek). A szirénákhoz, a villogókhoz és a kezelőszervekhez plusz kábelkötegeket építettek be, a szirénák, kéklámpák és a hangosbeszélő kezelőszervei Porsche kapcsolókat kaptak. A kesztyűtartó mellé helyeztek el egy CB rádiót, a műszerfal alá pedig egy stabilizáló rúd került. A holland Targák egy speciális, teleszkópos konzolt is kaptak, amire a kékvillogót szerelték fel. A hátsó lökhárítóra egy stop feliratú kijelzőt, a motorháztetőre pedig egy hangszórót szereltek, az első lökhárító alá négy szirénát erősítettek. Négypontos biztonsági öv és esőálló kárpit védte a belteret és a fehér egereket. Az új 911-esek már az ikonikus narancssárga négyzetes (oranje) színezést kapták.

Hattyúdal

Az utolsó holland Porsche rendőrautó széria a 964-es gyári kódjelű 911-es Carrerákból került ki. A típusból összesen 43 darabot vásárolt a Rijkspolitie, az utolsó három példány 1993-ban érkezett Hollandiába. Ezek közül néhány már az új harántcsíkos, piros-kék dekorációt kapta.

A 80-as évek végére a rendőr-Porschékkal az volt a legnagyobb gond, hogy borzasztó drágává váltak. Míg az első 356-osok 1962-ben csak 17 600, addig az utolsó 964-esek 1993-ban már 2 230 000 guldenbe kerültek, ez utóbbi akkori árfolyamon 40 millió forintos(!) darabárat jelentett. Arról nem is beszélve, hogy a Porsche flotta fenntartása is óriási összegeket emésztett fel, ezért a Rijkspolitie az ellenzéki politikusok állandó céltáblájává vált. Az utolsó holland rendőrségi Porschét 1996-ban vonták ki a szolgálatból. A Porschékat egyébként már 1987-től kezdték felváltani a Mercedes 190E-k, majd azokat a Volvo 850-esek, később pedig a 850-eseket a Volvo V70-esek követték az autópálya-rendőrségnél, míg napjainkban az autópályákon Audi A6 Avant Quattrók teljesítenek szolgálatot.

A holland Porsche rendőrautók mára igazi kultautóvá váltak. A holland rendőrség is megtartott néhány példányt, de a Porsche múzeumában is látható minden típusból egy-egy darab, ugyanígy számos példány van – nem csak holland – magángyűjtők kezében. A Porsche gyár példásan őrzi a mai napig legnagyobb, összesen 509 darabos holland rendőrautó flotta emlékét. A német gyártó néhány évente összehívja a holland Porsche rendőrautók gyűjtőit egy közös rendezvényre, ahol a látogatókat meg is lepik valamivel: például a 2017-es Oranje-Boom porschés meglepetése egy holland, retro rendőr dekorációt kapó 918-as Spyder megjelenése volt.