Egy átlagos garázs Budapesten közel kétmillió forintba kerül - sokaknak az autója sem ér ennyit, mégis nagy a mozgás a piacon. Ahogy csökkennek az ingatlanárak, úgy lesznek egyre olcsóbbak az autóbeállók is.
A garázsárak a rendszerváltás után jelentős változáson mentek keresztül. 1999-től 2006-ig az 1,11 millió forintos átlagár közel duplájára nőtt. 2006-ban aztán – még a gazdasági válság előtt – megfordult a tendencia, és a lakásárakkal párhuzamosan csökkenni kezdtek a garázsok árai. 2011-re 1,762 millióra esett a fővárosi beállóhelyek átlagos vételára.
Az áringadozás egyik oka lehet a személygépkocsik számának változása: az ezredforduló előtti felívelést az autóállomány – és ezzel a kereslet – növekedése magyarázhatja. Ahogy 2008 után a válság hatására csökkent az autók száma Budapesten, úgy estek a garázsok árai is.
Nem mindegy, hol keresünk fedelet autónk fölé. Egyrészt a belváros felé haladva növekednek az árak, hiszen itt magasabbak a parkolási díjak – sokat spórolhatunk tehát egy garázzsal. Másrészt kiderül a térképből, hogy ahol drágábbak a lakások, drágábbak a garázsok is. A Duna igazi határvonal: a budai oldalon az I. kerületben találjuk a legdrágább garázsokat, de egyébként is hiába keresgélünk 1,7 millió forint alatt – ennyiért csak Gazdagrét jöhet szóba.
Érdekes hatása lehet még az esetlegesen bevezetésre kerülő dugódíjnak, vagy egyéb forgalomcsökkentési megoldásoknak. Ha behajtási zónákat alakítanának ki, ezzel egyidejűleg pedig a zónákban megszüntetnék a parkolási díjat, mindenképpen csökkenésre lehetne számítani a garázsok árában, a zónákon kívül azonban felértékelődnének az autóbeállók - ez a jövőkép viszont nem túl valószínű.
Garázst kiadni nem biztos, hogy annyira jó üzlet: igaz, hogy más ingatlanokhoz képest az autótárolók amortizációja jóval kisebb, kevesebb törődést igényelnek. A www.otthonterkep.hu számításai szerint viszont egy 2-4 millió forintos garázzsal, 15-20 ezres havidíj mellett a bérleti hozam évi 7-10% körül alakulhat, ami nem sokkal több, mintha a bankban hagynánk a pénzünket.
