Szuperszonikus utazás a földön?
Elon Musk, a Tesla Motors és a SpaceX űrhajózási vállalat alapítója és igazgatója újabb közlekedési eszközt építene. Ezúttal azonban tömegeket szállítana nagyon gyorsan, és nagyon olcsón. A Hyperloop tervéről már korábban is hallhattunk , de a vasút-szerű jármű működési elvről most beszélt először a sikeres befektető.
A Hyperloop erősen leegyszerűsítve a csőposta elvén működne: a szerelvény egy felszíni csőhálózatban közlekedne, és egyszerű légnyomás-különbség hajtaná. A szerelvény előtt a napenergiával üzemelő légturbinákkal kiszippantanák a levegőt a csőből, majd a sűrített levegőt a szerelvény alatt fújná ki a rendszer, ezzel lebegtetve a vonatot, és nullához közeli értékre csökkentve a súrlódást a jármű és környezete között. A csövön kívüli pályaszakaszokon mágneses elven lebegtetnék és hajtanák a szerelvényt. A rendszerrel elvben 1280 km/h körüli, azaz valamivel hangsebesség feletti tempó érhető el hangrobbanás nélkül. A számítások szerint akár 30 másodpercenként elindulhatna egy-egy, egyenként 28 fő befogadóképességű kapszula. Így 8 km-es távolságban haladnának egymástól, ami elegendő egy esetleges meghibásodás esetén a rendszer veszélytelen leállítására.
Musk szerint a rendszer gyors és biztonságos, de mindenek előtt olcsó. Az üzletember azt mondja, a Kaliforniában tervezett gyorsvasút-hálózat 70 milliárd dolláros kiépítési költségéhez képest a Hyperloop 6 milliárd dollárból kijön, ha csak embereket kell szállítani, és 10-ből, ha autókat is a fedélzetre kell tudni venni. Még úgy is, hogy a csőrendszert betonoszlopokon tervezi elvezetni, és a napelemes táplálás miatt az üzemeltetése sem lenne drága. Számításai szerint 1450 kilométer az a legnagyobb távolság, amelyet érdemes ezzel a módszerrel áthidalni, nagyobb távolságokon már olcsóbb lehet a repülőgép.
A terv egyetlen hátulütője, hogy a kifejlesztése és kiépítése nagyjából 10 évet venne igénybe, és egyelőre azt sem tudni, hogy ki finanszírozna egy ilyen óriási, és bizonytalan kimenetelű projektet. Ám úgy tűnik, Musk komolyan gondolja a dolgot, legalábbis azt mondta, az első lépéseket ő maga szeretné megtenni. Az amerikai befektetőt pedig arról ismeri a világ, hogy lehetetlennek tűnő vállalkozásokat is képes sikerre vinni.