Neked mennyit ér meg Michelisz Norbi?

Amióta Magyarországon van valódi autókereskedelem, tudtommal nem készült olyan autóversenyzős limitált széria, amit egy magyar versenyzőről neveznek el. Hozzáteszem, az, hogy valaki jó versenyző legyen, ehhez még kevés: valójában Michelisz Norbi volt az, akinek a nevét olyanok is tudják, akik talán nincsenek is teljesen tisztában azzal, mi is az a WTCC, vagy épp a WTCR. Kell ehhez a sportteljesítmény mellé valamiféle olyan emberi tulajdonság, amitől sokak találják annyira szimpatikusnak, hogy megtanulják a nevét.

A másik oldalon a Hyundai sem véletlenül szállt be az autósportba, és valóban az történik, amit Norbi is mondott a sajtótájékoztatón: úgy csinálják a dolgot, ahogy kell. Elköltik rá a megfelelő pénzösszeget, és jó versenyzőket szerződtetnek. És ez nemcsak a pályaversenyzésre, hanem a ralira is igaz. Viszont a Hyundai-nak is az a célja, hogy ettől ismertebb legyen, és végső soron több autót adjon el.

Az ilyen márkanagyköveti teendők általában azzal is járnak, hogy Hyundaijal is kell járni – Vettel is Ferrarival jár, nem? –, és hogy úgy mondjam, valószínűleg Norbinak sem egy csapás, hogy a régi Santa Féből most át kell ülnie az újba. Norbinak tetszik, és hát a meggyőzés tovább folytatódik, mert Kovács Pálnak, a Hyundai magyarországi ügyvezetőjének is határozottan bejön a Santa Fe, ráadásul keveset is fogyaszt. Azért érezni kell itt, hogy mennyivel könnyebb egy olyan márkának dolgozni, ahol az ilyen állítások hihetően is hangzanak, márpedig a Hyundai az utóbbi időben jó nyomon van. Az eladások is mennek, hiszen a hazai piac is nő, a koreai cég meg sorra tolja az újdonságokat.

A Michelisz-edition persze nem vatta új, de viszonylag friss modell: az i30 N-re épül, abból is a Performance-csomagos verzióra, azaz ez 275 lóerős (+25 LE), van benne elektronikusan vezérelt diffizár, nagyobb fékek és kerekek, valamint aktív kipufogóvezérlés. További extrák is járnak, hátsó toronymerevítő, a sötétített üveg és a Navigáció csomag, meg még pár apróság, amit ha az ember összeválogatna egyenként, többe is kerülne.

A Michelisz-plakettes autók felára egymillió forint, de legalább az ember tudja, hogy ez nem csak valami optikai cucc, hanem valós tartalom van mögötte. Arról nem is beszéllve, hogy mind a 20 vevő személyesen is találkozhat Norbival, és lesz nekik vezetéstechnikai tréning is. Norbi névadóként szerintem sokkal jobban járt, mint Mika Häkkinen, aki a Mercedes A osztálynál volt limitált széria, bár tény, hogy az is erős volt, de hát akkor is... A többiek jól jártak, hogy Tommi Makinen, Carlos Sainz – ezek az autók ma nagy pénzt érnek. Kíváncsi leszek majd ezekre az i30 N-ekra húsz év múlva, de szerintem Norbi nimbusza annál tartósabb, hogya feledéstől kéne tartania.

A sajttáj harmadik pontja a Kona EV volt, amelyből 20 példány érkezik a magyar piacra, de csak azért, mert ennyit kap az importőr. Az elektromos crossover-jellegű autóból már 60-70 előrendelésük van, és a Hyundai-t is utolérte az Elon Musk-sors: nem tudják megmondani, hogy mikorra tudják szállítani az autókat, mert az akkubeszállítók kapacitása miatt nem tudnak eleget gyártani ebből a típusból – így például az USA piacán be sem vezetik az idén. A villanyautóra ácsingózóknak azonban jó hír, hogy legalább az Ioniq-ból nincs már hiány, de az átlagember számára a Kona sokkal inkább közel áll az autó fogalmához, bár ettől még nagyon szeretem az Ioniq-ot, ami az áramvonalas formájával is takarékosságot sugall.

A Kona EV viszont kétféle akkucsomagja közül a nagyobbikkal (64 kWh) már 482 km-es hatótávot ígérnek, ami már egészen használható akár helyközi közlekedésre is. A kisebb akkucsomag egyébként 39 kWh kapacitású, 312 km-es hatótávval. Igaz, ennél a motor teljesítménye is kisebb a harmadával, azaz csak 100 kW (130 LE) – és nem 150, mint a nagynál.

Itthon ismét újraindult a villanyautó-támogatás, ezekre az autókra is igényelhető a másfél milliós apanázs, és mivel itt most sorban állás van, az autók listaára a valódi ára is. A támogatás levonása után 9,4-11,9 millió a villany-Konák ára, a valódi vételár értelemszerűen 1,5 millióval több.

A Hyundai sajtósa, Ördög Ibolya elmesélte azt is, hogy a Hyundai napelemes töltőrendszeren dolgozik, amelyek a jármű tetejére vagy motorházfedelére építhetők, de az ilyenekkel kapcsolatban mindig kétségeim vannak. Ezek a felületek nem tesznek ki 1-2 négyzetméternél többet, és ugye amikor a nap a legjobban süt, 1000 watt energiát sugároz egy négyzetméterre. Ha ezt 20-30, vagy akár 40 százalékos hatásfokkal is elektromos árammá alakítjuk, akkor is elég szerény töltési teljesítményhez jutunk – és ez az a szint, amikor délben állunk a napon a merőleges napsugár-zuhatagban. Vagyis az átlag még szerényebb. Ezért olyan terebélyesek a Solar Challenge versenyautók, és az igazság az, hogy jobban járunk, ha az egész garázs tetejét benapelemezzük. De persze majd meglátjuk. Egyelőre azonban az van, hogy a hálózatról lehet a Konákat tölteni, az 50 kW-os gyorstöltés 57 és 75 perc, és ha valaki talál netán egy 100 kilowattos töltőt, azzal kevesebb, mint egy óra alatt (80%-ra) töltheti az akkukat.