Elakadt a szigorú európai fogyasztáscsökkentés ügye

A 28 EU tagországnak jóvá kellene hagynia az új szabályozás-tervezetet, amely 2030-ra a 2021-es szinthez képest 35%-kal alacsonyabb átlagos szén-dioxid-kibocsátást engedne meg. Ám úgy tűnik, nincs egyetértés: van, aki enyhébb, van aki szigorúbb lenne.

Egészen őszig úgy nézett ki, hogy az autógyárak és az EU politikusai megállapodtak a szén-dioxid-kibocsás 30%-os csökkentésében, ám akkor néhány tagállam akkor bizottsági szinten előállt a 40%-os csökkentés ötletével. Végül az Európai Parlament 35%-ot szavazott meg, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az autók átlagfogyasztását 2,57 liter/100 km-re kellene leszorítani 2030-ig. Erre a gyártók már akkor azt mondták, hogy képtelenség, és úgy látszik, erről sikerült meggyőzni néhány tagállam képviselőit is.

Leegyszerűsítve a német autóipar, és az azt kiszolgáló, zömmel kelet-eutrópai országok állnak szemben Franciaországgal, Belgiummal, Svédországgal és más nyugat-európai országokkal, ahol most a szigorúbb környezetvédelmi szabályozás hívei tűnnek erősebbnek. Az előbbiek ragaszkodnak a 30%-os csökkentési mértékhez, az utóbbiak szerint a 35% is kevés. A vita egyelőre tart, de ahhoz, hogy a tervezetből törvény legyen, minden tagállamnak alá kell írnia, és erre most kis esély mutatkozik.

Németország gazdasági szempontból erősebben függ az autóiparától, mint a legtöbb nyugat-európai ország, és mivel attól tartanak, hogy a szigorítások drámai módon növelnék a munkanélküliséget az országban, a kezdetektől ellenezték a korábban kialkudottnál nagyobb mértékű szigorításokat.