Az amerikai biztosítótársaságok által pénzelt kutatóintézet, az IIHS, amely leginkább szigorú töréstesztjeiről ismert, azt vizsgálta statisztikai alapon, hogy van-e összefüggés a halálos balesetek száma és a sebességkorlátozások változásai között. Azt mondják, van, méghozzá elég erős.
Az Egyesült Államokban több alkalommal is változott a megengedett sebesség mértéke. 1974-ben vezették be először egységesen az 55 mérföld/órás, azaz 88 km/h-s egységes sebességhatárt országúton az addigi, államonként változó 60-70 mérföld, azaz 96-112 km/h-s helyett. Ez a kutatók szerint 3-5000 életet mentett meg, míg amikor 65 mérföldre (104 km/h) emelték a megengedett sebességet 1987-ben, az 2000-rel növelte a végzetes balesetek számát 1987 és 1990 között.
Az autópályákat külön vizsgálták: itt 1993-ig sehol nem lehetett 65 mérföld/óránál gyorsabban menni, míg 2017-re a legtöbb államban 80-85 mérföld/órával, azaz 128-136 km/h-val volt szabad közlekedni az osztott pályás gyorsforgalmi utakon. Ez az IIHS szakemberei szerint valószínűleg 36 760 emberéletbe került a vizsgált 24 év során. Az intézet munkatársai még egy olyan következtetést is levontak, hogy 5 mérföld/óra, azaz 8 km/h emelés a megengedett sebességen átlagosan 2,8%-kal emeli a halálesetek számát országúton, és 8,5%-kal autópályán.
Az efféle statisztikai eredményeket persze érdemes kritikusan kezelni, hiszen számos paramétert kihagyhatnak a számításból. Ilyen például a személyautóknál kevésbé stabil terepjárók elterjedése az amerikai utakon az 1980-as évektől, ami hozzájárulhatott a végzetes balesetek számának növekedéséhez. Az azonban kétségtelen, hogy a sebesség négyzetével arányos az autó által hordozott energia, azaz a nagyobb tempójú ütközés mindig nagyobb rombolást végez, és ezért gyakrabban is válik végzetessé.
