Bár a csődvédelem és az árverés elég rosszul hangzik első hallásra, ezzel teremthetik elő az anyagi hátteret a fő üzem megmentésére. Már ha sikerül.
Elég régen nem hallottunk a ZAZ gyárról, de a 2014-ben kirobbant orosz-ukrán konfliktus nem tett jót az autógyártónak, amely nagyrészt a szovjet utódállamokba irányuló exportból élt. Ennek következtében 2017-ben egyszer már továbbadták a céget autóipari léptékben nevetséges, 8 millió eurónak megfelelő összegért. Akkor a vásárló egy befektetőcsoport, az Unistream Invest volt, de úgy néz ki, a zuhanásban nem tudták megállítani a ZAZ-t, amely tavaly csődvédelem alá került.
Úgy néz ki, most az autógyártó számos irodát és kisebb kiszolgáló létesítményét igyekeznek pénzzé tenni, 420 millió hrivnya, azaz átszámítva úgy 14 millió euró értékben. A befolyó összeget arra fordítanák, hogy részben kiegyenlítsék a tartozásokat, illetve talpra állítsák a központi üzemet. Ez aztán a kérdéses melléküzemek forgalmát is növelhetné, és így az optimista forgatókönyv szerint kijuttathatja a csődhelyzetből a ZAZ-t. A másik lehetőség, hogy az ukrán nemzeti autógyártó egy jó nagy lépéssel közelebb kerülhet a felszámoláshoz.
A ZAZ-ba a rendszerváltást követően a Daewoo fektetett be, és azóta is ez a tény határozza meg az autógyár kínálatát. Még mindig készítik a Lanos és a Kalos egyes változatait, de legkorszerűbb termékük, a kínai Chery Riich G2 licenc alapján gyártott megfelelője, a 2015-ben bemutatott ZAZ Nova Slavuta is egy korszerűsített Daewoo Kalos utánzat.
Nehéz megítélni, hogy a ZAZ-nak, amely csúcsformájában, 2011-ben sem adott el több autót 25 ezernél évente, lehet-e egyáltalán jövője. A 2017-es eladás előtt mindenesetre számos nagy, nemzetközi autógyártóval tárgyaltak, mint lehetséges szakmai együttműködő partnerrel, köztük a Renault és a Mercedes delegációja is járt a ZAZ központjában. Ezeknek a tárgyalásoknak azonban nem lett eredménye, ami nem sok jót jelent.
