A tervezők a Jeepnél elég szokatlan módon alakították a Wranglert villanyautóvá: ahelyett, hogy lecserélték volna az egész hajtásláncot, készítettek egy olyan villanymotort, amely jól kiváltja a terepjáró V6-os benzinmotorját.
Ezzel megmaradt a teljes hajtásrendszer: a hatfokozatú sebességváltó, a felező, a teljes mechanikus összkerék-hajtás. Ennek nagy része elvben ugyan teljesen felesleges, hiszen a villanymotor nagy indítónyomatéka, kis mérete és jó szabályozhatósága miatt elég lenne két ilyet beépíteni a sok mechanikus alkatrész helyett.
A Jeep megoldása viszont kivételes képességeket rejt: azzal, hogy a villanymotornál nincs alapjárat, és egészen alacsony fordulatszámok is lehetségesek, a Magneto állítólag lassabb araszolásra képes bármilyen korábbi terepjárónál.
A beépített motor névleges paramétereiben tényleg elég közel áll a 3,6 literes Pentastar V6-oshoz: a csúcsteljesítménye 285 lóerő, a csúcsnyomatéka 370 Nm, a legnagyobb fordulatszáma pedig csupán 6000 percenként. A motort egy négy modulból álló, összesen 70 kWh-s, teljesen vízálló akkumulátorból táplálják, amely 800 V-os felszültségével viszonylag hatékony működést sejtet. Az autó 12 voltos elektromos rendszerét ugyanakkor meghagyták: ezt is a nagy feszültségű akkumulátor táplálja, a megfelelő átalakító közbeiktatásával.
A Magneto elvben akár 350 km-t is megtehet egy töltéssel – nyilván épített úton haladva – de egyelőre csupán demonstrációs jármű, nem több. Az idei Moab sivatagi Jeep Safarira készítették, ahol többször is felbukkantak már később gyártásba kerülő modellek prototípusai is, de az ide elhozott gyári érdekességek többsége sosem jut el a szériagyártásig.
Valószínű, hogy a Magneto is egyedi példány marad: bár egyszerűen hangzik egy villanymotor beépítése a benzines helyére, egy sokkal kevesebb elemből álló hajtásrendszer kialakítása hosszú távon sokkal olcsóbb volna a Jeep számára. Azaz valószínű, hogy azt az utat választják majd, ha eljön az elektromos Wrangler gyártásba küldésének ideje.