Megszorongatná a csaló hibrideket az EU

Az Automotive News híre szerint az egyre hangosabb kritikák nyomán Európai Unió döntéshozói is elkezdtek foglalkozni a konnektoros hibrid modellek megtévesztő fogyasztási adataival, amelyek sok esetben a valóság közelében sincsenek. Az egyelőre névtelen források szerint új mérési módszert vezethetnek be, bár valószínűtlen, hogy 2025 előtt megszületne az erre vonatkozó szabályozás.

A probléma jól ismert: a benzinessel párhuzamosan működő elektromos hajtással is felszerelt konnektoros hibrid modellek fogyasztása a használat módjától függően a nagyon széles határok közt mozoghat. A jelenlegi szabványos fogyasztásmérési módszer pedig a lehetőségek közül csak a legjobbat veszi figyelembe: az első száz kilométer fogyasztását, ha a mérés kezdetén az akkumulátor teljesen fel van töltve, és addig használják az autót csak villamos hajtással, ameddig lehetséges. Így történhet meg, hogy a papíron 3,1 liter/100 km-es fogyasztású Ford Explorer PHEV a mi tesztünk során 9,1 litert zabált, de a saját fedélzeti számítógépe szerint a hosszú távú átlagfogyasztása 11,1 liter volt száz kilométeren. És mivel a szén-dioxid-kibocsátás a fogyasztástól függ, az is ugyanilyen arányban magasabb a valóságban.

Úgy hallani, az EU szakértői egyelőre azt vizsgálják, hogy hogyan lehet a WLTP mérési protokollt úgy megváltoztatni, hogy a valósághoz közelebbi eredményt adjon. Erről hivatalosan csak annyit közöltek, hogy egyelőre az adatgyűjtési fázisnál járnak, azaz csupán az új szabályozás előkészítése kezdődött meg. Az autógyártók érdekvédelmi szervezete, az ACEA ugyanakkor arra számít, hogy a mérési eljáráson nem változtatnak, viszont a végeredményt egy szorzó tényezővel veszik majd figyelembe. Ez a megoldás azzal az előnnyel jár, hogy nem kell minden fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási adatot újra lemérni, és a szükséges korrekcióra mégis sor kerül.

A szabályok megváltoztatása persze kényes kérdés, hiszen az ilyen konnektoros hibridek az autógyártók számára jelenleg kényelmes kiskapuként működnek. Ezek ugyanis papíron alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást produkálnak, mint a legkönnyebb benzines kisautók, miközben méretben és teljesítményben is sokkal többet nyújtanak. A kiskapu bezárásával pedig papíron is sokkal távolabb kerülnének az autógyárak a célként kitűzött 95 g/km-es határ elérésétől, mint ahol a fals adatoknak köszönhetően látszólag most tartanak. Ezért is lényeges, hogy a kérdés megoldását az EU nem sieti el: a gyártóknak így marad legalább három évük a szükséges fejlesztések elvégzésére.